A leghíresebb humanista magyar költő felemelkedése és bukása
Miért lett kegyvesztett Janus Pannonius?
Csezmiczei Jánost a kor szokásrendjének megfelelően költői álnéven, Janus Pannoniusként ismerte meg a korabeli művelt Európa. Az első, név szerint is ismert kiemelkedő magyar lírikus, a hazai latin nyelvű humanista költészet megteremtője éveken át élvezhette Mátyás király bizalmát. Az egyházi vezetőként és közéleti szereplőként is tevékenykedő poéta lendületesen induló pályafutását 1471-ben, az uralkodó ellen szervezett összeesküvésben vállalt szerepe pecsételte meg.
Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,
S most Pannonia is ontja a szép dalokat.
Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,
Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!
Latin nyelven ezt írta a névtelenségből kitörni vágyó költő, az adott korra jellemző figyelemreméltó reneszánsz öntudattal, a Pannónia dicsérete című epigrammájában. Leginkább a lírai műfajokban, elégiákban, epigrammákban teljesedett ki, de rövid, szatirikus, sőt erotikus tartalmú költeményeket is szép számmal alkotott, amelyeket Európa-szerte olvastak. Az 1434. augusztus 29-én, elmagyarosodott horvát nemesi családban született Csezmiczei János előtt hatalmas karrierlehetőség állt Mátyás király uralkodásának idején. Korán megmutatkozó tehetsége mellett sikereihez nagybátyjának és egyben pártfogójának személye is jelentősen hozzájárult.
Vitéz János egyengette az útját
A Dráva menti Csezmiczéről származó fiatalember tanulmányait ugyanis anyjának, Vitéz Borbálának testvére, Vitéz János – abban az időben még – nagyváradi püspök egyengette, aki később Mátyás legfőbb tanácsadójaként és az egyház első embereként nemcsak a hazai kulturális, hanem a politikai életre is komoly hatást gyakorolt.
Vitéz Borbála fiát a nagyváradi éveket követően nagybátyja a korszak legkiválóbb itáliai oktatási intézményeibe, Ferrarába, majd Padovába küldte, ahol a latin és a görög nyelv elsajátítása mellett jogi, illetve kánonjogi tanulmányokat folytatott. Magyarországon 1458-ban, Mátyás király trónra lépését követően telepedett le, miután rokonai végleg hazahívták.
Az udvarban Vitéz János várta, akire akkor már az ország egyik legbefolyásosabb személyeként hivatkoztak, és akinek tekintélye esztergomi érseki kinevezését követően csak tovább erősödött. A főpap mellett az akkor még királyhű ifjúként számon tartott Janus Pannonius is gyorsan haladt a ranglétrán.
Hirtelen törés
A király első feleségének, Katalin királynénak a tanítója, majd kancellár lett, végül pécsi püspökké szentelték, de lendületesen induló közéleti pályája 1465-ben megtört. Hogy pontosan mi történhetett, nem tudjuk, de valószínű, hogy a pápánál tett fontos diplomáciai küldetésének sikertelensége miatt vált mellőzötté az udvarban.
Utolsó éveinek lelkiállapotát jól tükrözi az Egy dunántúli mandulafáról című verse, amelyben saját be nem teljesült sorsát a túlságosan korán, télvíz idején virágzó gyümölcsfához hasonlította…
A magyar királyi udvar 1466-ban, vagyis a vers születésének idején még nem volt az a messze földön híres reneszánsz központ, amilyenné az 1470-es években Mátyás és Aragóniai Beatrix házasságkötését követően vált. Janus Pannonius úgy érezhette, hogy a művelt közeg hiánya akadályozza tehetsége további kibontakoztatását. Miközben a hazai szellemi élet sivárságán kesergett, szüntelenül Itália pezsgő kulturális közegére, művelt ifjúkori barátainak társaságára vágyott. Csalódottságát kiújuló súlyos tüdőbetegsége is fokozta, ami tovább mélyítette magányát és lelki válságát.
E kettősség költészetében is tetten érhető volt, hiszen míg az itáliai korszak versei életvidámságot, addig a Magyarországon született költemények búskomorságot tükröztek. A kiábrándult költő félresiklott életét a Mátyás király ellen szervezett összeesküvésben való aktív részvétel pecsételte meg véglegesen.
Meghiúsult a Mátyás király elleni összeesküvés
A Vitéz Jánossal szövetségre lépő főurak rossz szemmel nézték Mátyás költséges csehországi hadjáratát, illetve az általa kivetett adókat, de az uralkodót a törökök elleni védekezés elhanyagolásával és a Hunyadi-hagyományok elárulásával is vádolták. Ellenállásuk 1471-ben királyellenes összeesküvésbe torkollott. Miután Mátyás a felkelést meghiúsította, elfogatta és bebörtönöztette egykori nevelőjét és tanácsadóját, illetve a lázadó főurakat. A felségsértők, köztük a Vitéz Jánost támogató Janus Pannonius is kegyvesztetté váltak. Bár a lázadás kipattanásának évében még úgy tűnt, hogy az uralkodó bizonyos feltételek teljesülése esetén megkegyelmez az árulóknak, a költő nem hódolt be a királynak. 1472-ben menekülés közben, életének 38. esztendejében hunyt el, miután meghűlt és tüdővérzést kapott.
