223 éve őrködik a magyar kultúra páratlan kincsei felett a Széchenyi Könyvtár
Miként lesz pár ezerből több millió?
1802. november 25-én írta alá gróf Széchenyi Ferenc a későbbi Széchenyi Könyvtár alapításáról szóló okiratot. Első nemzeti közintézményünket a következő évben nyitották meg a látogatók előtt. Bár Széchenyi valódi szándéka egy majdan felállítandó nemzeti múzeum életre hívása volt, a kor fogalmai szerint a főnemes 1802-ben a nemzeti könyvtárat alapította meg. Az ünnepnapon az intézményben vezetett épületsétákkal és ingyenes beiratkozási lehetőséggel várják a vendégeket.
Gróf Széchenyi Ferenc 1802-ben ajándékozta el értékes magánkönyvtárát, saját szavaival élve „édes hazámnak és a közösségnek hasznára és javára mindörökre és visszavonhatatlanul adományozom, átadom és átruházom”.
Az eredetileg a nagycenki gyűjtemény részét képező 15 ezer nyomtatott könyvet, valamint számos kéziratot, térképet, címert, metszetet és éremgyűjteményt, illetve festményt is tartalmazó könyvtár fenntartásához szükséges pénzügyi alapot az Országgyűlés felhívására eleinte mecénások támogatásából, illetve a vármegyék és városok önkéntes felajánlásaiból, később pedig kötelező járulékfizetésekből biztosították.
A gyűjtemény csaknem másfél évszázadon át a Magyar Nemzeti Múzeum égisze alatt működött és csak 1949-ben vált önálló intézményé Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) néven. Az alapításkor a pesti pálos kolostorban elhelyezett könyvtárat igen hosszú előkészítő munka után 1985-ben költöztették át jelenlegi helyére, a Budavári Palotába.
A lakosság számára is látogatható nemzeti könyvtárban a kötelespéldány-rendszernek köszönhetően valamennyi nyilvános terjesztésre szánt hazai kiadvány megtalálható. A kiadókat ugyanis jogszabály kötelezi arra, hogy Magyarországon megjelentetett műveikből ingyenes példányt bocsássanak a gyűjtemény rendelkezésére.
Az OSZK a nyomtatott kötetek mellett többek között újságokat, kéziratokat és hangzó anyagokat is gyűjt.
A többmilliós könyvállomány a beszerzések és ajándékozások révén folyamatosan gyarapszik és igazi ritkaságokat is tartalmaz. Közéjük tartozik az első magyar földön kiadott könyv, az 1473-ban Budán nyomtatott Chronica Hungarorum (Budai Krónika), a legrégebbi magyar összefüggő szöveg a Halotti Beszéd, az első fennmaradt ismert magyar vers az Ómagyar Mária-siralom, illetve a nemzeti Himnusz kézirata, de a felbecsülhetetlen értékű kiadványokat még hosszan lehetne sorolni.
Az állomány tömeges digitalizálásának köszönhetően ma már a nemzetközi élmezőnybe tartozik az OSZK digitális részlege, a több mint negyedszázados múltra visszatekintő Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) is. Virtuális lapjain mások mellett a Petőfi család kézirathagyatéka és Kölcsey Ferenc életműve is hozzáférhető, csakúgy, mint Mátyás király felbecsülhetetlen érékű kódexeinek a világ minden tájáról származó online példányai.
