Hirdetés

A Megcsókolt élet nem hónapok vagy évek alatt, hanem egy életen át íródott. A szerző megélte, az évtizedek során értelmezte, majd az írás folyamatával újraélte azt a mára letűnt világot, amiben gyermek-, majd fiatal éveit töltötte. Mi pedig hálával tartozunk neki, hiszen nélküle mindez a kincs örökre feledésbe merült volna. A cigányság egyik tragédiája, hogy múltja, kultúrája nem írásban, hanem szóban él, így hordozói életmódjának a változásával megkopik, eltűnik. Czibak Ilona műve személyes, mégis szociológiai igényességű. Az olvasót rövid, epizódszerű esszékkel kalauzolja el egy alföldi muzsikuscsalád és az otthonául szolgáló falu mindennapjaiba. Szívszorító vallomásokat olvashatunk édesapjáról, édesanyjáról, majd a nagyapai hegedűn, a padlószentelésen, a vályogvetésen és megannyi tárgyon és mozzanaton keresztül mutat be a szerző szokásokat, hiedelmeket, félelmeket és vágyakat. A néhol keserédes, melankolikus sorokból átszüremlik Czibak Ilona és a közösség életigenlése, az esszégyűjteményt záró vallomás pedig mindannyiunknaka feladja a házi feladatot. A Megcsókolt élet önmagában nem csinál nyarat, de ha több fecske is követi, azzal mindannyian gazdagabbak leszünk.

Korábban írtuk