A testvérpár legismertebb műve az eredetileg 1972-ben napvilágot látott Piknik az árokparton, amelyből Andrej Tarkovszkij forgatott emlékezetes sikerű filmet, Sztalker (1979) címmel. Ez a regény – és a belőle készült film – a Földön, a Zónának nevezett helyen játszódik, ám a fivérek egy sor olyan művet is írtak, amelyek helyszíne az általuk megalkotott, Delelőnek hívott univerzum. Az eredetileg 1964-ben megjelent Nehéz istennek lenni esetében az Arkanar nevű planétáról van szó.

Hirdetés

A regény főszereplője egy földi progresszor – vagyis fejlődéskutató történész –, aki az Arkanaron élők között, magát közülük valónak kiadva tanulmányozza a bolygó életét. Rumata feladata, hogy apró lépésekkel, békés intézkedésekkel, úgyszólván észrevétlenül a helyes irányba terelje a folyamatokat, ám észleli: az Arkanaron – amely egyébként a földi középkornak megfelelő fejlettségi szinten van – diktatúra kezd kiépülni!

A progresszor tehát nehezen megoldható dilemmával szembesül: a földi történelem fordulatainak ismeretében tétlenül nézze-e, amint a zsarnokság megfojtja a helyi társadalmat, új irányt szabva a bolygó történelmének? Vagy – eddig végzett munkája eredményeinek védelme, és persze az ártatlanok életének megóvása érdekében – próbáljon tenni valamit a baljós fordulat megakadályozása érdekében? De mégis, mit? A fejlődéskutatók szabályai tiltják, hogy egy progresszor levegye az álcáját, és nyíltan beavatkozzon az általa megfigyelt bolygón!

A regény – amelyet a moly.hu egyik olvasói értékelése így jellemez: „salak-keserű, derékig mocsokban gázló, letaglózóan pesszimista társadalomkritika, amely általánosságban a tömegek demagóg fanatizálásával létrejött diktatúrákról, de elsősorban a Szovjetunióról és a kommunista világforradalmi eszme bukásáról szól” – mára a sci-fi irodalom egyik klasszikusa lett. Magyarul három kiadásban is megjelent (1971, 2010, 2020).

Korábban írtuk

Fotó: moly.hu (szerk.)

Aligha véletlen hát, hogy Rumata két mozgóképes alkotásban is szembenézett a könyvben bemutatott problémával. Az első adaptáció – eredeti címén: Es ist nicht leicht, ein Gott zu sein – 1989-ben készült, nyugatnémet-francia-szovjet koprodukcióban. A 2013-as orosz változat a Trudno byt bogom címet viseli, és az az Alekszej German rendezte, aki korábban olyan filmekkel jelentkezett, mint a Hrusztaljov, a kocsimat! (1998), a Barátom, Ivan Lapsin (1985), vagy a Húsz nap háború nélkül (1977).

German még a hatvanas években vetette papírra a forgatókönyv első változatát, ám – különféle okokból kifolyólag – csak 2000-ben kezdett el dolgozni a filmen, amelyet végül nem láthatott a maga végső formájában: 2013-ban, amikor már az utómunkánál tartott, váratlanul elhunyt. Így a felesége és állandó munkatársa, Szvetlana Karmalita fejezte be az életművét lezáró alkotást.

Fotók: port.hu

A monumentális – csaknem három órás –, fekete-fehér filmben German naturalista módon mutatja be a középkori állapotokat, letaglózó erővel jelenítve meg egy kegyetlen világot, amely megrekedt a sárban és a mocsokban, és ahol sosem következhet be a helyi reneszánsz. A leírások szerint a Nehéz istennek lenni eme változata tehát egy neves képíróriasztó nyomasztó látomása, amely sokkal inkább Pieter Bruegel és Hieronymus Bosch vízióit idézi, mintsem az űropera hagyományait.

A filmet egyetlen alkalommal vetítik a fővárosi Uránia moziban, magyar felirattal.

Az alkotás előzetese itt látható: