Modern rabszolgaság

Az első film, amely feldolgozza a Harvey Weinstein-botrányt – reklámozták Az asszisztenst. Aki azonban hatásvadász, explicit, megbotránkoztató drámára számít, garantáltan csalódni fog. A korábban dokumentumfilmes Kitty Green ugyanis nem a me too kampányt kirobbantó producerre, még csak nem is a szexuális zaklatás különböző formáira fókuszál, hanem az opportunista modern világ egészéről mond ítéletet. A történet főszereplője, a frissen diplomázott Jane azt hiszi, hogy megfogta az Isten lábát, amikor egy szórakoztatóipari mogul mellett kap állást. Hamar csalódnia kell, hiszen a végtelenül hosszú munkanapok kávéfőzéssel, fénymásolással, takarítással és kellemetlenkedő telefonhívások végighallgatásával telnek, miközben kollégái hol átnéznek rajta, hol lekezelik. Egy nap gyanút fog, hogy a főnöke hátsó szándékkal alkalmaz egy igen dekoratív fiatal lányt, a HR-vezetőnél tett panasza azonban csak ront a helyzetén. A film a teljes képre koncentrál: olykor félszavakkal és gesztusokkal, mikropers­pektívából mutatja be az üzleti szféra alá-fölé rendelt viszonyait, az élére vasalt ingek és kosztümök hazugságjelmeze mögött megbújó cinizmust. A rendkívül komótos tempó miatt a stáblistához érve mintha magunk is egy fárasztó irodai műszak után lennénk, a nyomasztó légkör pedig még sokáig velünk marad.