Modernizált középkor – újra látogatható a nagyvázsonyi Kinizsi-vár (galéria)
Három éven át tartó felújítás után, 2023. március 16-án újra megnyitotta kapuit a nagyvázsonyi Kinizsi-vár. A Nemzeti Kastély és Nemzeti Várprogram keretein belül zajlott fejlesztésnek köszönhetően Mátyás hadvezérének egykori otthona interaktív kiállítással és korszerű rendezvényteremmel bővült, a látogatás során végigkísérhetjük a vár építéstörténetén kívül Kinizsi Pál életét és törökverő nagy csatáit, míg a lakótorony középkori enteriőr-rekonstrukcióinak köszönhetően bepillanthatunk az itt élők mindennapjaiba is.
Mai szemmel talán furcsának tűnhet, miért is épült egy vár Nagyvázsony alacsonyan fekvő, lankás területére. Ennek magyarázata az lehet, hogy az itt elágazó fontos kereskedelmi út mellett bővizű forrás is található, amely az ivóvizet biztosította az itt élők számára.
A vár története az 1400-as évek elején egy udvarház építésével kezdődött, majd az építtető Vezsenyi család kihalásával a birtok Mátyás király adományaként Kinizsi Pál tulajdonába került. A legendás törökverő a bővítések és átépítések után itt alakította ki maga és felesége, Magyar Benigna otthonát.
A 2020-ban kezdődött várrekonstrukció egyik fontos szempontja volt, hogy megmaradjon a történeti hitelesség és a jelenkori értelmezhetőség közti egyensúly. A vár egykori hangulatának visszaidézésében fontos volt a várudvart keretező gótikus loggia rekonstrukciója, aminek köszönhetően jól érzékelhetővé vált a vár egykori térszerkezete. A helyreállítás után ma ismét az eredeti funkciója szerint működhet például a Nagyterem és az egykori kápolna is.
A Kinizsi-vár március 16-án tartott ünnepélyes átadóján Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője felidézte Kinizsi alakját, miközben a nemzeti örökségvédelem feladatáról és a műemléképületek fenntartható működési modelljéről is beszélt:
– A várat 1472-ben kapta Kinizsi Pál Mátyás királytól hűségéért cserébe. Kinizsi, aki a nép közül emelkedett ki szívének, bátorságának és hatalmas erejének köszönhetően, 1492-ben bekövetkezett haláláig egyetlen csatát sem veszített el. Így egyértelműen kijelenthetjük, hogy történelmünk egy olyan alakját idézi ez a vár, aki gyermekeink példaképe lehet, ha megőrizzük emlékét, tetteit. Mert a nemzeti örökségvédelem, így a mi elsődleges feladatunk is az, hogy fenntartsuk őseink kastélyait, várait, az ezekben élő nemesi családok történetét, a magyar hősök tetteit – mondta az ügyvezető. – Az elmúlt évek során sokat dolgoztunk azon, hogy a kezelésünkben lévő műemléképületek infrastrukturális fejlődése megvalósulhasson. Néhány hónappal ezelőtt, 2022 decemberében azzal a célkitűzéssel vettem át a cég vezetését, hogy megtaláljuk ezen műemléképületek fenntartható működési modelljét, hogy olyan, a helyi közösségekre építő együttműködéseket alakítsunk ki, amelyek alkalmasak arra, hogy nemcsak rövid, de közép- és hosszú távon is biztosítsák az ezekben lévő értékek megőrzését, és ezzel együtt a vidéken élők életminőségének javítását.
Nagyvázsony polgármestere, Fábry Szabolcs köszöntőjét egy Arany János idézettel kezdte: „Előtted a küzdés, előtted a pálya, / Az erőtlen csügged, az erős megállja. / És tudod: az erő micsoda? – Akarat, / Mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat.” A Domokos napra című vers sorai ugyanis éppen arról az akaratról szólnak, amellyel a polgármester szerint Kinizsi Pál és Nagyvázsony történelme egyaránt jellemezhető.
– Egyes történészek szerint tudatos volt az a fajta valószínűtlen és akaraterővel átitatott küzdelem, amellyel Kinizsi belevetette magát a kenyérmezei csatába, és megmentett bennünket, magyarokat. Ha Nagyvázsony történelmét nézem, akkor is számos példát említhetnék arra az akaraterőre, amely a település megmaradásához kellett – vont párhuzamot Kinizsi és a település története között a polgármester. – Ez az akaraterő kötelez bennünket akkor, amikor szinte lehetetlen küldetésekre vállalkozunk. Ilyen volt például, hogy ellenzéki időben, 2008-ban megalakult a Kinizsi Kör, vagy amikor sokak szerint szinte vakmerőséggel vállaltuk a vár üzemeltetését. De az idő minket igazolt. A várfejlesztés bejelentése óta vár mintegy hetven ingatlant újítottak fel az ófaluban, és több mint húsz új vállalkozás indult el.
Az eseményen felszólalt Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, a térség önkormányzati képviselője is:
– Nagyvázsony történetileg mindig is a térség központja volt, egy olyan jelentős település, amely részben az itt élők, részben pedig a fekvése révén meghatározó szerepet játszott a magyar történelemben és a magyar kultúrtörténetben. Az elmaradt fejlesztések következtében ugyan az elmúlt években egy kicsit halványult a dicsfénye, de most, a vár felújításának köszönhetően ismét óriási esélyt kapott arra, hogy ott legyen a magyar kultúrtörténet jelenében és kortárs történelmében – mondta a miniszter. – A Nemzeti Kastély és Nemzeti Várprogram, amelynek keretében most a nagyvázsonyi vár is megújult, ékes példája annak, hogy a múltat úgy is lehet becsülni, hogy a jelenbe hozzuk, sőt, egy kicsit a jövő felé fordítjuk. A Kinizsi-vár az egyik olyan magyar történelmi örökség, amely európai viszonylatban is megmutathatja kultúránk erejét, ezzel pedig a térség egyik gazdasági modelljévé is válhat. Ez a hely Nagyvázsonynak nemcsak profilt, hanem profitot is adhat.
A mintegy 1,6 milliárd forint európai uniós forrásból most megújult nagyvázsonyi Kinizsi-vár egész évben várja a látogatókat, akik az épület és tulajdonosaik története mellett korhű enteriőrökön keresztül és korszerű multimédiás eszközök segítségével nyerhetnek bepillantást a középkori mindennapokba. De érdemes felkapaszkodni a lakótorony teraszára is, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Balaton-felvidékre és a déli Bakonyra, illetve elsétálni a vártól néhány száz méterre fekvő, Kinizsi alapította pálos kolostor romjaihoz is.
