Most kell megvédenünk kulturális identitásunkat
Az európai kultúrharc örvénylésében most kell megvédenünk kulturális mivoltunkat, identitásunkat és szuverenitásunkat.Az európai kultúrharc örvénylésében most kell megvédenünk kulturális mivoltunkat, identitásunkat és szuverenitásunkat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a felújított Szépművészeti Múzeum átadásán, kedden Budapesten.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Beszédében a kormányfő kiemelte: békében élünk saját kultúránkkal és történelmünkkel, és ez nagy ajándék a világban, „becsüljük meg”. Ugyanakkor nem lehetünk restek megvédeni a kultúránkat – jelentette ki.
Orbán Viktor megjegyezte: a múzeum átadása komoly mérföldkő a Liget Budapest projektben is.
Úgy vélte, mi magyarok a magasba törekvő, szellemi természetű nagyság hívei vagyunk, ezt elődeink értették és komolyan vették, így született meg Hősök tere a Millenniumi Emlékművel és a Városligettel, és ezért határozták el, hogy felépítik a Szépművészeti Múzeumot. A millenniumi ünnepségek azt mutatták, hogy a magyarság a magabiztos és nagyratörő nemzetek között van, és minderre az ezeréves viharos történelem, valamint a tudomány és a kultúra világában mutatott tehetség adott okot – mutatott rá.
A miniszterelnök szerint a magyarok a saját nagyságukat nem abban látták, hogy el tudnak venni valamit mástól, hanem hogy mit tudnak hozzátenni a kultúrához és a tudományhoz. Hozzátette: mi mindig többet adtunk a világnak, mint amennyit kaptunk tőle.
Emlékeztetett: a magyar nép évszázadokon át harcokban védte Európát és gyarapította közös értékeit, kultúrájával hozzájárult az európai sokszínűséghez.
Orbán Viktor kitért rá: a magyar történelem része, hogy vannak, akiknek szemében ellenszenves a nemzeti nagyság gondolata, és idegen mércével akarnak mérni minket. Az ilyen politikai kurzusok mély nyomokat hagytak a múzeum épületén és a Városligeten is. De a most helyreállított Szépművészeti Múzeum újranyitása azt üzeni, hogy a „másokat majmoló, törvényszerűen kisszerű kultúrpolitika korszaka véget ért”. Ezek az eszmék a mai idők próbáját nem állják ki, hanyatlanak, enyésznek, porladnak – fogalmazott.
A kormányfő kijelentette: mi időtálló eszmékben hiszünk, és reméljük, hogy lesz egy közös rend, amely felé mind szabadon törekedhetünk. Ezt a reményt testesíti meg a Szépművészeti Múzeum – vélte.
A kultúra terén tett lépések között említette a Seuso-kincs hazahozatalát és kulturális intézmények felújítását. 2017-ben több ember fordult meg a múzeumainkban, mint Magyarország teljes lakossága – jelezte.
Orbán Viktor kiemelte: bátorságunk és erőnk is van a millenniumi tradíciót folytatni. A Városligetben különleges teret építettek, és a hagyományokat megőrizve ezt a rendkívüli teret átvisszük a 21. századba, begyógyítjuk a sebeket – magyarázta. Korábban is voltak, akik a múzeum épületét nem találták elég szépnek, nemzetinek, de az idő nem őket igazolta – zárta szavait a miniszterelnök.
Baán László, a múzeum főigazgatója beszédében, amelyben megköszönte a három évig tartó teljes körű rekonstrukció résztvevőinek munkáját, kiemelte: a művészet az egyik módja megszabadulni az emberi élet rövidségének, végességének fenyegetésétól.
A művészet a végtelenre nyíló tér, folyamatosan épülő roppant katedrális maga is, amelyben feloldódnak a lineáris idő korlátai, ahol az ember szabadon kommunikálhat arról, mi is létezésünk értelme – fogalmazott a főigazgató. Kiemelte azt is: a Szépművészeti Múzeum Magyarország első állandó, 1906-ban megnyitott képzőművészeti múzeuma.
Az épület ünnepi átadóján Orbán Viktor miniszterelnök mellett részt vett Polt Péter legfőbb ügyész, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Tarlós István főpolgármester, valamint a diplomáciai testületek képviselői és a magyarországi múzeumok vezetői is.
A múzeum történetének legnagyobb és legátfogóbb rekonstrukciós munkálatai eredményeként felújították a II. világháborúban jelentős károkat szenvedett, azóta csak felületes felújításon átesett és raktárként használt impozáns Román Csarnokot, korszerűsítették a múzeum elavult fűtőrendszerét, klimatizálták a kiállítótermek egy részét, felújították a tetőszerkezet nagy részét, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket és korszerű raktárhelyiségeket alakítottak ki az épületben.
A felújítás mellett a gyűjtemény eredeti koncepciójához visszatérve a múzeum állandó kiállításait is újrarendezték. Több évtizedes távollét után a magyar művészeti anyag hazatér a Szépművészeti Múzeumba, amely ezt követően az egyiptomi és a görög-római mellett a XVIII. század végéig együtt mutatja be az egyetemes és a magyar művészet történetét.
A látogatók két szakaszban vehetik majd birtokba a megújult intézményt és az új kiállításokat. Októberben a mélyföldszinti terek és a felújított Román szárny nagy része, valamint az ott található kiállítások nyílnak meg, az összes új állandó kiállítás pedig 2019 közepétől lesz majd látogatható – derül ki a múzeum tájékoztatásából.