Budapesten a Van Gogh: The Immersive Experience
Multimédiás van Gogh
New York, Los Angeles, Brüsszel és Nápoly után Budapesten is látható a Van Gogh: The Immersive Experience multimédiás, minden érzékszervünkre ható tárlat, amely a legjobb kiállítás és a legjobb immerzív kiállítás díját is elnyerte az Eventex 2023 Awardson. De vajon mi a sikerének titka, mitől tud mást, esetleg többet nyújtani, mint egy hagyományos tárlat? Valódi művészeti élmény vagy csupán nézőcsalogató digitális varázslat?
Az alig 37 évet élt Vincent van Gogh volt műkereskedő, tanult teológiát, majd életének utolsó tíz évét kizárólag a festészetnek szentelte. Ebben a rövid időszakban azonban olyan intenzitással dolgozott, hogy átlag másfél naponta egy új alkotás került ki a kezei alól. Jóllehet élete során mintegy 900 festményt és 1100 rajzot készített, haláláig mégis mindössze egyetlen festményt adott el, a többit jobb híján élelemre vagy a munkaeszközökre cserélte, olykor a számlák kiegyenlítésére használta fel. Az állandó pénztelenség és nélkülözés mellett rendszeresen epilepsziás rohamok gyötörték, amit labilis mentális állapota, illetve skizofréniája csak tovább súlyosbított. Miután levágta saját fülét, elmegyógyintézetbe került, majd gyógyulttá nyilvánítása után nem sokkal, 1890 nyarán önkezével vetett véget életének.
Halála után pályatársa, Camille Pissarro azt mondta róla: „Ez az ember vagy őrült volt, vagy megelőzött mindenkit, de nem tartom kizártnak, hogy mindkettő igaz.” Egy biztos: népszerűsége a halálát követő évtizedekben meredeken ívelt felfelé, festményei ma rekordösszegekért kelnek el az aukciókon. Kezelőorvosáról, dr. Gachet-ról 1889-ben festett arcképének értékét jelenleg például körülbelül 180 millió dollárra becsülik. Van Gogh nevét ma az egész világon ismerik, a művészet világának rocksztárjaként is emlegetik.
Értelmezés helyett szórakozás
Mindezek ismeretében talán bátran kijelenthetjük, hogy Van Gogh-tárlatot szervezni nem túl nagy kockázat, a siker garantált. Igaz ez a hagyományos értelemben vett, falra akasztott eredeti képek esetében is, hiszen a Szépművészeti Múzeum 2006-ban nyílt Van Gogh-kiállítására csaknem félmillióan váltottak jegyet, amely 2007-ben ezzel a számmal a világ 15. leglátogatottabb kiállítása lett.
Ennek fényében tehát telitalálatnak tűnik egy digitális Van Gogh, amikor a virtuális valóság egyre nagyobb teret követel magának a művészet világában is. Ráadásul a holland posztimpresszionista mester munkáinak élénk, már-már harsány színei, fénnyel való játéka és időtlensége abszolút ideális alapként szolgálnak ezekhez az új, immerzív élményt kínáló kiállításokhoz, amelyek lényege, hogy minden érzékszervünket megmozgatva a látvány részeivé tegyenek bennünket, látogatókat is. Ezeken a tárlatokon megszűnik a hagyományos viszony műalkotás és befogadó között; ha úgy tetszik, a festmény életre kel. A hangsúly immár már nem az intellektuson, egy-egy kép értelmezési lehetőségein van, sokkal inkább az átélt élményen és a szórakozáson. Vagyis az ilyen jellegű, látványelemekre épülő immerzív kiállítások valódi célja leginkább az lehet, hogy belépési pontként szolgáljanak a magas művészet világába mindazok számára, akik egyébként a hagyományos múzeumi tárlatokat elkerülik. Miközben borsos belépőáraikkal egyfelől kétségtelenül profitorientált üzleti vállalkozások, másfelől azonban mégiscsak olyanokat tudnak elérni, akiket a képzőművészet eddig nem igazán érdekelt.
Részévé válunk a képnek
Az eredeti Immersive Van Gogh kiállítás alapkoncepciója és megalkotása az olasz installációs művész, Massimiliano Siccardi nevéhez fűződik, akit közel három évtizedes munkássága elismeréseként a magával ragadó művészeti installációk Steven Spielbergjének is neveznek. Siccardi előtt ugyanakkor már Annabelle Mauger is bemutatta a maga immerzív Van Goghját a dél-franciaországi Cathédrale d’Images névre keresztelt egykori föld alatti kőbányában, melynek ma is látható, továbbfejlesztett változata 2017-ben debütált Párizsban Imagine Van Gogh címmel. Most pedig megérkezett a Van Gogh: The Immersive Experience is.
– Ezt az immerzív Van Gogh-tárlatot, mely az Eventex 2023 Awardson a legjobb kiállítás és a legjobb immerzív kiállítás kategóriában is aranyérmes lett, már évek óta szerettük volna Magyarországra elhozni. Főként a helyszín miatt nem volt olyan egyszerű, hiszen az immerzív térhez a minimum hétméteres belmagasságú terem alapkövetelmény – mondja Michael Megrelishvili, a budapesti tárlat szervezője. – Ezt az immerzív Van Gogh-tárlatot, mely az Eventex 2023 Awardson a legjobb kiállítás és a legjobb immerzív kiállítás kategóriában is aranyérmes lett, már évek óta szerettük volna Magyarországra elhozni. Főként a helyszín miatt nem volt olyan egyszerű, hiszen az immerzív térhez a minimum hétméteres belmagasságú terem alapkövetelmény – mondja Michael Megrelishvili, a budapesti tárlat szervezője. – A kiállítás három részre osztható, az elsőben megismerhetjük magát a festőt és reprodukciókon keresztül a legfontosabb alkotásait, de 3D-ben felépítettük a festményeiről jól ismert arles-i szobájának belsejét is. A második rész maga az immerzív tér, ahol zenei aláfestés mellett 4K-s projektorok segítségével 360 fokos szögben vetítjük a falakra és a földre Van Gogh festményeit, így azok valósággal megelevenednek körülöttünk, részesei lehetünk a képek világának. Befejezésként pedig egy tíz percen át tartó utazás vár bennünket, amelynek során a mester nyolc ikonikus művének inspirációjával ismerkedhetünk meg.
Van Gogh immerzív világa
Fontos leszögezni, ha valaki klasszikus múzeumiélmény-elvárással érkezik a kiállításra, garantáltan csalódni fog. Itt a festészeti bravúrok és ecsetvonások helyett ugyanis a látványon van a hangsúly, a kivetített, már-már életre kelt és felnagyított képek korántsem azonosak a jól ismert, keretbe zárt festményekkel. Túl hosszan ne böngésszük a termek ismeretterjesztő feliratait se, sok lényegeset vagy újdonságot nem tudunk meg a holland mesterről, ráadásul az olyan mondatokat olvasva, mint a „két portré, amelyek alakjai interakcióba lépnek, egymás karját érintik…” vagy „mivel a portrésorozat életművének fontos eleme volt, ezeknek szintén saját zónát kell kijelölni…”, az az érzésünk támad, mintha azokat egy internetes programmal egyszerűen angolról magyarra fordították volna.
Ugyanakkor ha nyitottak vagyunk a XXI. századi technika nyújtotta újdonságokra, a tárlaton eltöltött egy-másfél óra valódi szórakozást jelenthet. Merthogy úgy láthatjuk Van Gogh festményeit, mint soha! Miután ugyanis belesüppedünk egy napozószékbe, az egyik percben még aranyló búzatáblák, majd hatalmasra nőtt napraforgók, íriszek és szélben hajladozó mandulavirágágak között ücsörgünk, a következőben pedig a csillagos éj borít be mindent körülöttünk. Az animáció körülbelül húsz perce alatt az éppen aktuális kép hangulatához illeszkedő dallam, olykor néhány kiragadott idézet segíti a még teljesebb elmerülést Van Gogh színgazdag világában. És ha tovább szeretnénk fokozni az élményt, pluszpénzért ugyan, de mindenképpen üljünk be a VR-terembe is, ahol Van Gogh gondolatai vizuális élményekké, festményekké alakulnak. A szemüveg segítségével barangolhatjuk a párizsi éjszakát, betérhetünk a füstös kocsmákba, lepihenhetünk a Sárga ház hálószobájában, üdvözölhetjük a Delelés című képének sziesztázó parasztjait, vagy az Éjszakai kávézó vendégeit.
Ha tehát a helyén kezeljük a Van Gogh: The Immersive Experience-t, a maga módján valóban tud élményt nyújtani a látogatóknak. Mást azoknak, akik itt találkoznak először Van Gogh vagy a művészet világával, és mást a munkásságát jól ismerőknek. Az előbbieknek kapu a művészre és a valódi műalkotásokra, utóbbiaknak pedig egy festményeken túli új és izgalmas utazás, a legkorszerűbb technológiával felszerelt színház és mozi egyszerre.
