Nagycsütörtökkel elkezdődött a szent három nap

Nagycsütörtökkel elkezdődött a húsvéti szent három nap, az egyházi év legfontosabb időszaka. Délelőtt a püspöki székhelyeken országszerte megtartották a krizmaszentelési misét, amelyen a főpásztorok megszentelték a szentségek kiszolgáltatásához használt olajokat.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a budapesti Szent István-bazilikában mutatott be ünnepi szentmisét, amelyen koncelebrált Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, a főegyházmegye segédpüspökei, valamint teljes papsága.

Arra emlékezve, hogy Jézus a nagycsütörtöki utolsó vacsorán alapította a papságot, a szertartáson részt vevő mintegy kétszáz pap megújította papi fogadalmait.

Erdő Péter homíliájában a papi hivatásról szólva hangsúlyozta: akárcsak az első tanítványok, a papság küldetése is Jézus művének folytatása. A papoknak tehát nem a maguk bölcsességét, hanem Krisztus tanítását kell hirdetniük, és nem pusztán a saját emberi képességeikkel kell elismerést szereznünk, hanem annak az erőnek kell kísérnie szolgálatukat, amely Krisztus tanítását igazolta.

“Miközben ilyen nagyszabású a küldetésünk, sokszor úgy érezzük, hogy gyenge korban élünk, gyenge világ részei vagyunk. (.) Olyan időben élünk, amikor sok a váratlan nehézség. Sokszor keresnünk kell a hangot, hogy felkeltsük az emberek figyelmét és utat találjunk a szívükhöz.” De aki Krisztus ügyéért fáradozik, annak nem marad el a jutalma – tette hozzá a bíboros.

Nagycsütörtökön este az utolsó vacsorát idézik fel a katolikus templomokban. A szentmise elején a hívek Krisztust dicsőítik. Az orgona, a templomok csengői és harangjai ez után elhallgatnak, és csak a nagyszombat esti, húsvéti feltámadási szertartáson szólalnak meg újra. A néphagyomány úgy tartja, hogy ilyenkor a harangok “Rómába mennek”. A nagycsütörtöki szertartás része a lábmosás, amellyel Krisztus tettére emlékeznek, aki az utolsó vacsorán szeretetének jeléül megmosta tizenkét tanítványának a lábát.

Krisztus ruháitól való megfosztását jelképezi a szentmise végén az úgynevezett oltárfosztás, amikor minden díszt eltávolítanak az oltárról, az oltáriszentséget pedig a pap egy külön erre a célra kialakított kápolnába viszi. A mise végén a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoznak a templomból. Ettől kezdve húsvétig, a feltámadás ünnepéig az egyház nem mutat be szentmisét.

MTI