Rubik Ernő, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és Állami Díjas magyar szobrász, építész, formatervező, belsőépítész, játéktervező, feltaláló, egyetemi tanár a róla készült portré előtt a 43. Magyar Sajtófotó Pályázat képeiből rendezett kiállítás megnyitóján a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban 2025. május 6-án. Kovács G. Attila képe elnyerte az emberábrázolás-portré egyedi kategória elsõ díját.
Fotó: MTI/Lakatos Péter

„Nekem is van bűvös kockám,
úgy kiraknám én, ha tudnám.
Megpróbáltam százezerszer,
sikerül is talán egyszer.
Elszédültek már a színek,
nem találják a helyüket.
Össze-vissza keverednek,
hogy csináljak közöttük rendet?”

– énekelte 1982-ben a Color együttes az egyre népszerűbbé váló bűvös kockáról.

Hirdetés

A világ egyik legsikeresebb találmányát, Rubik Ernő „térbeli logikai játékát” 49 évvel ezelőtt vették lajstromba a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) jogelődjénél. A prototípustól a jelentős tömegtermelésig tartó folyamat több évig tartott és egyáltalán nem volt zökkenőmentes, de a bűvös kocka 1980 után meghódította az egész világot.

1982-ben már világbajnokságot is rendeztek a nagy kockát alkotó kis kockák villámgyors forgatásának ügyességi párbajából.

Évente több millió darabot gyártottak belőle és számos országban az év játéka lett. A kockáról szóló könyvek a bestseller listák élére kerültek. Mivel a gyártó messze nem volt képes kielégíteni az európai igényeket, a hamisítványok is megjelentek.

A kocka elméletileg bármely keverést követően legfeljebb húsz tekerésből kirakható,

de a játék összetettsége miatt elképzelhetetlenül sok, trilliókban mérhető megoldás lehetséges.

Rubik Ernő – aki inspirációját elismert vitorlázórepülő-mérnök édesapjától kapta – saját bevallása szerint eredetileg csupán térbeli mozgások szemléltetésére kísérletezett a kockával, mielőtt rájött arra, hogy a geometriai alakzat fölöttébb szórakoztató és értékesíthető játéknak is kiváló. Az egyre növekvő számú eladások sikerén felbuzdulva később tehetséges fiatal feltalálók támogatását célzó alapítványokat hozott létre.

Az egyetemi tanár feltaláló munkáját napjainkig számos hazai és nemzetközi kitüntetéssel ismerték el. Átvehette mások mellett a Magyar Népköztársaság Állami Díját, a Kossuth-, a Gábor Dénes-, a Jedlik Ányos-, és a Prima Primissima-díjakat. De elnyerte a Magyar Szent István-rendet és a Nemzet Művészének is megválasztották.

Minden idők egyik legkelendőbb játékából napjainkig több mint 40 országban legkevesebb 350 millió eredeti (nem hamisított) darab került forgalomba. Az UNESCO 2020-ban hivatalosan is a magyar kulturális örökség részévé nyilvánította.

Digitális bűvös kocka
A több mint fél évszázada feltalált játék a korábbi hatféle színű matricák helyett olyan digitális kijelzőket kapott, amelyek játékokat, appokat és animációkat jelenítenek meg. A legújabb „okoskocka” 2X2-es, és oldalain már nem feltétlenül a színek kirakása, hanem például egy autó pályájának „kiépítése” a cél az alkotóelemek tekergetésével. Az újhullámos játék nemcsak forgatással, hanem rázogatással és koppintással is irányítható, miközben újabb alkalmazások (világító akvárium, játékok, időzítők) telepíthetők rá. A márka jogait megszerző cégek százezer forintért vesznek fel előrendelést a vadonatúj fejlesztésű termékre.