Nem zöldség a zöld szemlélet a borászatban

A borászat konzervatív, de innovatív ágazat – mondta köszöntőjében Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára.

A globális borexport 2024-ben 8,6 százalékkal csökkent, a magyar viszont 12,3 százalékkal nőtt 2023-ban, a legnagyobb mértékben a dél-koreai piacon. Ez mennyiségben 88,3, értékben 75,1 százalékos növekmény – számolt be a friss eredményekről a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos. Rókusfalvy Pál a 20 ezertől 400 ezer euróig terjedő, pályázati úton igényelhető agrárminisztériumi borpromóciós támogatásra is felhívta a figyelmet. Megnyitójából kiderült, hogy a nemzeti bormarketing-stratégia eredményes, népszerű az eddig 3 , mostantól 6 egyetemen bevezetett, kreditértékű Borkatedra kurzus, és a fiatalokat célzó más kampányok visszajelzései is biztatók. Hozzátette, hogy ma már elengedhetetlen a közösségi média használata és a véleményvezérek bevonása a kampányokba.

Ez annál inkább fontos, mivel

a borpiac nincs jó bőrben.

Mint Hollósi Dávid, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója elmondta, történelmi távlatban a világháborúk, majd a Szovjetunió összeomlása után a Covid hozta el a borfogyasztás jelentős csökkenését. Európában 1995-höz képest 32 millió hektoliterrel esett a borfogyasztás, igaz, az Egyesült Államokban 10 millió hektoliterrel nőtt. A magyar borexport ugyanakkor szerényen nő, bár a piac zsugorodik, és a 2021 óta emelkedő árak csak a veszteségek pótlására voltak elegendők.

A jó bor nem elég, élményt kell adni, és maximalizálni a támogatások lehívását, valamint a hatékonyságot.

A felgyorsult az élet a bor világát is befolyásolja, haszonközpontú megatrendek és -ellentrendek hatnak a termelőkre és a fogyasztókra egyaránt – hívta fel a figyelmet dr. Törőcsik Mária. A Pécsi Tudományegyetem marketingprofesszora szerint túl nagy jelentőséget tulajdonítunk a generációs sajátosságoknak, és egyetlen csoportnak tekintjük őket, holott sokfélék. A borfogyasztást illetően nem a kor, hanem a lakóhely, a végzettség, a jövedelem, a nem a meghatározó. A szakember szerint az viszont jellemző, hogy a fiatalokat újszerű, érdekes üzenetekkel lehet megszólítani.

A fiatal borászokat tömörítő Junibor egyesülettel partnerségben működő DiVino borbárhálózat szakmai vezetője az úgynevezett Z generáció italfogyasztási szokásairól szólva kiemelte, hogy ez a nemzedék döntően a virtuális világban éli az életét, ami a borválasztásra is kihat. Ezért a könnyed, gyümölcsös, modern „dizájnú” tételeket részesítik előnyben, népszerűek a boralapú koktélok, fontosnak tartják a környezettudatosságot, és a megjelenés az elsődleges szempont. Szakács Gergő rámutatott, hogy a világhálós terekben alkoholellenes kampányok futnak, ezért tudatosítani kell, hogy a bor nem elsősorban alkohol, hanem kultúra.

A 25 ezer Instagram-követővel rendelkező olasz Melania Battiston zöld kitűzős mester-sommelier, influenszer a közösségi média tudatos és következetes, interaktív használatának, a világhálós felületek jól azonosítható vizuális kialakítására fontosságára, az egyediség jelentőségére hívta fel a figyelmet az úgynevezett Z generáció megszólítása érdekében. – Szervezzünk pikniket a szőlőben, legyen ott képzőművészeti kiállítás, hívjunk meg konyhafőnököket! – adott néhány ötletet Melania Battiston.

Nincs minőségi gasztronómia minőségi borkínálat nélkül, az ország különböző pontjain nem lehetnek egyen-borlapok, a választékot az ételekhez kell szabni. Az az étterem, amelyik erre nem hajlandó, az egyéb bűnökre is képes – szögezte le Csapody Balázs. A balatonszemesi Kistücsök Étterem tulajdonosa hangsúlyozta, hogy az akár digitális borlapnak igazodnia kell a szezonalitást és a regionalitást figyelembe vevő konyhához, amelynek hozzáértő pohárnokot (sommelier-t) kell foglalkoztatni, emellett kiemelt szerepet kell bizosítani a magyar fajtáknak, illetve a pezsgőknek. -Az alkoholmentes bort viszont nem nevezem bornak – jelentette ki Csapody Balázs.

Litkai Gergely humorista a klímaváltozásról beszélt, Willi Klinger, az osztrák bormarketing nagyágyúja az ausztriai organikus és fenntartható tanúsítványok jelentőségét mutatta be, felidézve, hogy az 1985-ös nagy osztrák metanol-botrány idején 22 ember halt meg, azóta viszont Ausztria újrarendezte a sorokat, és bár eleinte a borászok ellenezték, 2007 óta egyre nagyobb terer nyrert a kemikáliákat elvető organikus vagy biogazdálkodó borkészítés, amihez célirányos kampány is társult. Azt is megtudhattuk, hogy a biominősítésért bonyolult feltételeknek kell megfelelni, és ezek évről évre szigorodnak. De meg is van az eredménye, az osztrák importbor átlagosan 3,8 euróért kel el literenként – a magyar érték mindössze 1,5 euró körül alakul szerény növekedés után.

A szövetkezeti formában 200 termelőt integráló, a wachaui borvidék teljes területének harmadán, 400 hektáron gazdálkodó Domäne Wachau birtokigazgatója, a világ 354 Master of Wine-jának egyike Roman Horvath a magas minőségi kézműves borok előállításának fenntartható koncepcióját ismertetve elmondta, hogy a szövetkezetekről sokaknak gyengébb minőségű borok jutnak eszébe. A működés jó megszervezésével, hatékony ellenőrzéssel azonban garantálható a magas minőség. Egy termelőre 2 hektár jut, így annak sajátos adottságait művelője jól ismeri, nem ritkán nemzedékeken átívelően. A szövetkezet 15 éve nem használ rovarirtószert, környezetkímélő megoldásokat alkalmaznak, felhagytak például a talajforgatással, és olyan társnövényzetet telepítettek, amelyek sokféle beporzó rovart vonzanak. Emiatt a megtermelt bor nagy hozzáadott értéke jelentős profitnövekedést eredményezett. Mindezt egy 2023-as évjáratú dűlőszelektált zöldveltelinivel támasztotta alá.

A résztvevők kóstolhattak is, Piskor Fanni szőlész-borász mérnök, londoni akkreditációjú Wine & Spirit Education Trust (WSET) 3-as fokozatú oklevelével rendelkező borszakértő, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének munkatársa a vulkanikus borokkal ismertette meg a közönséget a tokaji Gizella Pince 2023-as hárslevelű-furmint házasításán,  a Somlói Vándor borászat 3023-as juhfarkján és a badacsonyi Szászi Pince 2022-es Szent György-hegyi bio-olaszrizlingjén keresztül. Losonci Bálint gyöngyöspatai borosgazda a bioborok világába kalauzolta el a konferencia résztvevőit héjon erjesztett 2022-es zöldveltelini-hárslevelű-királyleányka házasítása, 2019-es dűlőválogatott kékfrankosa és 2021-es syrah-ja példáján.

Losonci Bálint a termelési körülményeket ismertetve kíméletlen őszinteséggel rávilágított, hogy drámaian csökkentek az eladások ebben a szegmensben, sokan felhagytak a borászkodással. Követendő példaként hozta fel az osztrák kistermelői borvendéglőket, a Heurigereket, amelyek a gazdasági problémákat egyebek mellett a konyhai és a felszolgáló személyzet egymás közti rotálásával hidalják át, így mindegyik meg tud maradni a helyi közösségek fontos intézményeként. Losonci Bálint a talajok termőrétegének pusztulásáról és a rossz vízgazdálkodás nyomán bekövetkező sivatagosodásról is beszélt, szembeállítva a jövőtbjelentő regeneratív, vagyis tájhelyreállító gazdálkodással. Mindez a borászatban is követendő példa egyebek mellett a Bordeaux-ban vagy Kaliforniában már terjedő, szőlőbe telepített fasorokkal.

A konferencia záróakkordjaként a WSET-diplomás Domián Emese, a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tanácsadója által vezetett kerekasztal-beszélgetés során dr. Csernus Imre pszichiáter, borászat- és kávézótulajdonos, Kovács Tibor író, borszakíró, történész és dr. Toldy-Schedel Emil kardiológus, a Budapesti Szent Ferenc Kórház igazgatója a bor és az egészség összefüggéseit taglalták, reagálva a WHO, illetve a beszélgetésre szóló meghívást elutasító celebdoktor, Schwab Richárd zéró alkoholfogyasztást hirdető szövegeire. Dr. Toldy-Schedel Emil a társadalmi kohéziós hagyományokra hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a WHO ajánlásai globális kitekintésűek, nem veszik figyelembe a helyi adottságokat. Kovács Tibor felhívta a figyelmet, hogy az úgynevezett wellness-ipar 6000 milliárd dolláros üzlet, és ez a lobbi befolyásolja a számos kutatásból szubjektívan mazsolázó WHO-t. Hozzátette, hogy ráadásul senki nem vizsgálta külön speciálisan ebből a szempontból a bort.

Csernus Imre az egyén szempontjából közelített a témához, azt állítva, hogy a magyarok érzelmi intelligenciája alacsony, és az alkohol önmagában a mai zaklatott világban emiatt káros. Kovács Tibor ugyanakkor emlékeztetett, hogy a legnagyobb bortermelő- és fogyasztó országokban rendkívül alacsony az alkoholisták aránya. Hozzátette, hogy a legfiatalabbak nem alkohol-, hanem telefonfüggő, kényszeresen keresik az aktuálisan egészségesnek beállított étrendeket, alig élnek szexuális életet, általánosságban szoronganak. Megjegyezte, hogy a nagyjából 10 százaléknyi alkoholfüggő léte nem ok arra, hogy senki ne igyon bort. Toldy-Schedel Emil szerint a problémák lényege az egészséges szociális kapcsolatok hiánya, a csekély mennyiségű alkoholfogyasztás pedig bizonyos kórképek esetén jótékony hatású, például csökkenti egy újabb szívinfarktus esélyét vagy a diagnosztizált demencia előrehaladását.