Német film, háttérben az 56-os magyarországi eseményekkel
November 6-án, szerdán délután 6-kor igaz történeten alapuló, magyar vonatkozásokban gazdag német drámát láthatnak azok, akik ellátogatnak a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia filmklubjára, a Premier Kultcaféba. A néma forradalom egy keletnémet diákcsoport történetét meséli el, akik 1956-ban néma csenddel emlékeztek a magyar forradalom áldozataira, és e demonstrációval kiváltották az NDK hatóságainak haragját.
Lars Kraume 2018-ban mozikba került alkotása Dietrich Garstka azonos című, a szerző személyes emlékeit felidéző könyvéből készült. (Das schweigende Klassenzimmer: Eine wahre Geschichte über Mut, Zusammenhalt und den Kalten Krieg, vagyis: A néma osztályterem: Igaz történet a bátorságról, az összetartásról és a hidegháborúról.)
A film cselekménye a kelet-németországi Stalinstadtban (ma: Eisenhüttenstadt) játszódik. A két főszereplő – az érettségi előtt álló Theo és Kurt – 56 októberének végén úgy dönt, hogy „felruccan” Nyugat-Berlinbe, és egy moziban megnéz egy nyugati filmet. Mivel akkoriban még nem állt a híres-hírhedt Fal, minden további nélkül valóra váltják elhatározásukat, és a film előtt vetített híradóból értesülnek róla: Magyarországon kitört a forradalom!
Mivel a Kelet-Németországban elérhető, „hivatalos” hírek – értsd: a kommunista propagandagépezet állításai – szerint Budapesten ellenforradalom és fasiszta felkelés zajlik, Theo és Kurt osztálya az igazság ismeretében váratlan lépésre szánja el magát: egy történelemóra elején kétperces néma felállással emlékezik a magyar forradalom áldozataira.
A demonstráló diákok ezzel egy országossá dagadó botrány középpontjába kerülnek, és megtudják: ha nem nevezik meg – vagyis: nem árulják be – a megemlékezés ötletgazdáit, egyikük sem teheti le az érettségi vizsgát, sem Stalinstadtban, sem az ország valamelyik másik oktatási intézményében!
És a hatóságok képviselői nem tétlenkednek: az eset tisztázására indított vizsgálat során a manipuláción át a megfélemlítésen keresztül az egyértelmű zsarolásig mindent bevetnek, hogy meggyengítsék a diáktársak közti összetartás erejét, és valamelyiküket vallomásra bírva megtudják az olyannyira áhított nevet…
A néma forradalom tehát egyfelől szemléletes képet fest az ötvenes évek Kelet-Németországának mindennapi viszonyairól, a diktatúrák természetrajzáról, másfelől – egy valóban megtörtént esetet felidézve – emlékeztet arra, hogy az 56-os magyarországi események a keleti blokk országaiban sem maradtak visszhang nélkül.
A vetítés után a közönség beszélgetést hallhat Hajnal Gergely filmrendezővel.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
A film magyar szinkronos előzetesét lentebb tekinthetik meg.
