Nyolcvanéves Kovács Kati: „Az a típus vagyok, aki élete végéig várja a csodát”

A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának portréja:

A Heves vármegyei Verpeléten született. Apja teherautósofőr volt, szülei válása után édesanyjával és két testvérével maradt. Első húsz évét Egerben élte le, kedvenc időtöltése a sportolás volt, ami egész életét végigkísérte, szenvedélyes teniszező. A zenével középiskolás korában kezdett ismerkedni: a gimnázium amatőr zenekarával Little Richard-dalokat énekelt, otthon Ella Fitzgerald előadásmódját próbálta utánozni. 1962-ben jelentkezett először a Magyar Televízió tehetségkutató műsorába, a Ki mit tud?-ba, de már az első rostán kiesett, az indoklás szerint: „amit ő csinál, az nem éneklés, hanem inkább ordibálás”. Annyira elment a kedve az egésztől, hogy többet próbálkozni sem akart. 1963-ban leérettségizett, és orvosírnokként kezdett dolgozni.

1965-ben édesanyja – tudtán kívül – ismét benevezte a Ki mit tud?-ra, amelyen első lett, s ezzel beindult mai napig tartó karrierje. Tanulmányait Budapesten a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola dzsessztanszakán folytatta, tanára volt többek között Vukán György zongoraművész, zeneszerző. 1966-ban a Rádió Tánczenei Stúdiójának növendéke lett, s ebben az évben megnyerte a Magyarországon először megrendezett könnyűzenei dalversenyt, a Táncdalfesztivált a Nem leszek a játékszered című dallal. A beatkorszakban nagyon sok tehetséges énekesnő bukkant fel, de a népszerűségi listák élén hamar kialakult az egymással rivalizáló „triumvirátus”: Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta.

1967-ben fedezte fel a film: hosszas rábeszélésre szerepet vállalt Kardos Ferenc első filmjében, az Ünnepnapokban. Az Eltávozott nap és a Fejlövés című filmekben nyújtott alakításaiért 1968-ban megkapta az év legjobb női főszereplőjének járó díjat, ugyanebben az évben főszerepet játszott még a Holdudvar, a Fényes szelek és A hamis Izabella című filmekben is. Póztalan egyszerűsége, természetes bája jól érvényesült a mozivásznon.

Bár hanganyaga és csaknem öt oktávnyi hangterjedelme a legnehezebb dzsessz, gospel, spirituálé és blues dalok eléneklésére is alkalmassá tette, a népszerűség megszerzése, megtartása érdekében a közönségigényt jobban kiszolgáló slágereket választotta (Most kéne abbahagyni, A régi ház körül stb.). Miközben folyamatosan turnézott itthon és külföldön, másodszor is győzött a Táncdalfesztiválon 1972-ben az „Add már, uram, az esőt!” első magyar rock-spirituáléval. 1981-ben ismét diadalmaskodott az Újra otthon című dallal, a női előadók közül csak neki sikerült háromszor nyernie. A hetvenes évek elején kétszer is első helyre került a Tessék választani! című rádiós könnyűzenei versenyen, 1972-ben ő lett a drezdai nemzetközi táncdalfesztivál és az írországi Castlebarban rendezett country dalok fesztiváljának győztese. 1974-ben a legnépszerűbb külföldi énekesnek választották meg Kelet-Németországban (NDK), s az év sztárjának Angliában a Music Week című szaklap listáján.

A legjobb szerzők is szívesen írtak neki dalokat. 1974-ben és rá két évre Presser Gáborral és az LGT-vel készített két lemezt olyan slágerekkel, mint a Rock and roller, a Szólj rám, ha hangosan énekelek, Az eső és én vagy a Közel a naphoz. 1978-ban egy kivételes albumot írtak a számára, a két szerző, Szörényi Levente és Adamis Anna sem előtte, sem azóta nem dolgozott együtt. Közben vissza-visszatért a hagyományos tánczenéhez, az ezekben az években felvett Ha legközelebb látlak, Indián nyár, Találkozás egy régi szerelemmel és más dalok örökzöld slágerekké váltak. Két album erejéig (1979, 1983) a V’Moto-Rock együttessel is együtt dolgozott. Számos dalához ő maga írta a szöveget, így Vangelis híres filmzenéjének feldolgozásához is (A Paradicsom meghódítása – 1492). A hetvenes években sokat dolgozott Hofi Gézával és Koós Jánossal a zenés paródia műfajában.

Több mint 40 nagy- és több mint 90 kislemeze jelent meg, ebből legalább 20 külföldön. 1994-től több nagylemezét kiadták CD formátumban is. Több mint háromszáz gyűjteményes albumon rögzítették felvételeit, legalább 500 dal van a repertoárjában. Lemezei világszerte több mint tízmillió példányban keltek el, a magyar hanglemezgyártás történetében neki adták ki a legtöbb szólólemezét. Idehaza az ő dalait dolgozták föl legtöbbször, s előadták már őket angolul, németül, franciául, finnül, spanyolul, olaszul, csehül és oroszul is. 2019-ben DVD-t és dupla CD-t jelentetett meg, amelyeken korábban nem publikált koncert- és stúdiófelvételei hallhatók. Dalait olyan világhírű előadók dolgozták fel, mint Dalida (Elfutok) vagy Christina Aguilera (Add már, uram, az esőt!).

Az egyik legtöbbet díjazott magyar énekesnő, többek között 1986-ban a Liszt Ferenc-díjat, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje, 2011-ben tisztikeresztje kitüntetést vehette át. 2006-ban Artisjus-életműdíjjal tüntették ki. 2011-ben Budapest, 2013-ban Eger díszpolgára lett. 2014-ben Kossuth-díjat kapott „a magyar könnyűzenei kultúrában játszott műfajteremtő szerepéért, határainkon túl is nagy népszerűségnek örvendő, páratlanul gazdag előadóművészi tevékenységéért, több évtizedes művészi pályafutása elismeréseként”. 2020-ban Fonogram – Magyar Zenei Díj életműdíjban részesült, 2022-ben Prima-díjas lett.

A rendkívül népszerű énekesnő napjainkban is aktív életet él, 2022-ben életműkoncertet adott Budapesten, idén országos jubileumi turnéra indult, ahogy fogalmazott:

„Úgy tartom, hogy a régi dalok maiak, ha ma, a mai hangommal adom elő őket. Az a típus vagyok, aki élete végéig várja a csodát és keresi az új zenei kalandokat”.

Kovács Katit ünnepli hétvégén a Dankó Rádió

A magyar könnyűzene legendás énekesét, Kovács Katit köszönti születésnapja alkalmából a magyar zene rádiója, a Dankó Rádió. Október 26-án és 27-én nemcsak jól ismert dalait, hanem egy exkluzív interjút is hallhatnak vele.

Kovács Kati repertoárját több mint 500 dal alkotja., 16 lemeze jelent meg Magyarországon, 25 külföldön, és a világ 5 kontinensén is koncertezett már. Az első áttörést az 1965-ös Ki mit tud? verseny győzelme hozta meg számára, zenei stílusát főleg a beat, a pop és a rock határozza meg. Szakmai elismerésként 1986-ban átvehette a legmagasabb zenei kitüntetést, a Liszt Ferenc-díjat, majd 2014-ben megkapta a kultúra és a művészet területén adható legmagasabb állami elismerést, a Kossuth-díjat is. Több évtizedes páratlan pályafutása és közelgő születésnapja alkalmából tematikus hétvégével tiszteleg a művész előtt a Dankó Rádió.

„Engem a sors alakított” – mondta az énekesnő a Dankó Rádió stúdiójában Budai Beatrix műsorvezetőnek arról, hogyan is alakult művészi pályája és miért kezdett el énekelni annak ellenére, hogy eredetileg építész akart lenni. Kovács Kati ma is szívesen énekel és koncertezik, emellett dalszövegeket is ír.

A Dankó Rádiónak adott exkluzív interjújában – a többi között – mesél arról, hogyan lelt rá hivatására, milyen volt együtt dolgozni Hofi Gézával, és azt is elárulja majd, mihez kezdett a Kossuth-díjával, miután azt 2014-ben átvette. A beszélgetés az adásba kerülés után elérhető lesz a Médiaklikken és podcast formájában a SoundCloudon is.