Magyarországon az utolsó Harry Potter-kötet

Az első pillanattól érvek és ellenérvek ütköznek, olvasáskutatók, teológusok és pszichológusok foglalkoznak a Harry Potter-jelenséggel. Tény, hogy az utóbbi évtized legnagyobb sikerű könyvsorozata, amely köré mára valóságos iparág épült. Vajon miben rejlik a hatalmas siker?

Bár a katolikus és az ortodox egyház egyaránt évekig támadta az első könyvet, mára egyházi körökben is megoszlanak a vélemények. A legfőbb vád az volt, hogy a történet gerincét adó boszorkányság, az átkok, a varázslatok a kereszténységgel összeegyeztethetetlenek. Ám ezek a fogalmak a mesék világában eddig is szerepet játszottak. Még olyan lehetetlen vádak is elhangzottak, hogy a Harry Potter abortuszra (!) buzdít. Gábor Anikó és Balázs István, a sorozatot Magyarországon kiadó Animus tulajdonosai úgy vélik, abból a téves megközelítésből érte a legtöbb kritika a könyvet, hogy azt sugallja a gyerekeknek: szorgos munka és erőfeszítések nélkül is lehet eredményt elérni – varázslással.

– Nos, aki olvasta is a sorozatot, az tanúsíthatja: a varázslópalántáknak ugyanolyan keményen kell tanulniuk, mint az „egyszerű” földi halandóknak, nem beszélve arról, hogy a történet szerint a gonoszt legyőző leghatásosabb eszköz éppen a szeretet, a jó oldalon állók erejét ez megsokszorozza. A könyvsorozatnak ezt az üzenetét mára sokan elismerik egyházi körökben is – véli Balázs István. A kötet számtalan egyértelmű példát mutat fel arra, melyiket kell választani a helyes és a könnyű út közül, és a pénz mindenhatósága ellen is felemeli a szavát. Emellett a figyelmes olvasó számtalan keresztény motívumot is felfedezhet benne a fia megmentéséért önmagát feláldozó anyától egészen Pál apostolnak a korinthosziakhoz írt első leveléből vett idézetig a hetedik könyvből.

A siker egyik lehetséges oka, hogy minden könyv egy titkot bont ki az olvasók előtt. Olyan, mint a legjobb bűnügyi regény, az írónő végig játszik az olvasóval, így akit gonosznak hittünk, ártatlannak bizonyul, s kiderül, az a legrosszabb szándékú, akiről nem is gondoltuk volna soha. Mert Rowling könyvének ereje a részletekben rejlik. Minden egyes apró dolognak jelentősége van, és gyakran előfordul, hogy az egyik könyvben feltett kérdést évekkel később válaszolja meg. Játszik a szereplő nevének jelentésével, így Perselus Piton az angol eredetiben Severus Snape: a severe annyit tesz rideg, szigorú, míg a snap azt jelenti, hirtelen; Voldemort neve egy francia szóösszetétel, szálló halált jelent; Vector professzor számmisztikát tanít, Professzor Sprouts (bimbó, csíra, rügy) gyógynövénytant. Sőt az egyik kötet nagy talánya egy anagramma. Bonyolult munka, hogy a történet végül az elejétől a végéig teljesen összefüggő legyen, bár a nyelvezete egyszerű.

Talán nincs még egy olyan könyvsorozat a világon, amely ilyen fokú olvasói ellenőrzésnek lenne alávetve, mint a Harry Potter. Jó példa rá Szlovénia, ahol az első kötet egy kis kiadó jóvoltából jelent meg Jakob Kenda fordításában, hatalmas sikert aratva. A hatodik kötetet mégis másra bízták, s az eredmény felháborította a rajongókat. Branko Gradisnik nyíltan elismerte, hogy soha nem olvasta el egyik korábbi könyvet sem, így a fordítás során rengeteg hibát ejtett, sőt önkényesen kihagyott teljes részeket vagy éppen hozzáírt újakat, s döntéseit a könyv végén egy 24 oldalas jegyzetben magyarázta meg. A szlovén rajongók a nemzetközi Harry Potter-közösséghez fordultak segítségért, aminek eredményeképpen J. K. Rowling irodalmi ügynöksége a jogokat egy másik kiadónak adta, amely ígéretet tett a hatodik könyv újbóli megjelentetésére. A magyar Tóth Tamás Boldizsár viszont kiválóan ülteti át az eredeti mű világát, hangulatát, humorát a magyar nyelve, nem véletlenül kapta meg korábban az IBBY, a Gyermek- és Ifjúsági Könyvek Nemzetközi Szövetsége magyar tagozatának „Az Év Legjobb Fordítója” díját.

A könyv legnagyobb hatása, amelyet több vizsgálat is alátámasztott, hogy a gyerekek körében jelentősen megnőtt az olvasási kedv, más művek felé is. 2006-ban, Scholastic kiadóval együttműködésben létrejött kutatás eredménye szerint az 5-17 éves, Harry Pottert olvasó korosztály Rowling könyveinek elolvasása előtt nem olvasott mást a kötelezőkön kívül. Annak ellenére, hogy a sorozat célközönsége a 9-11 éves korosztály, idővel egyre komolyabb, sötétebb hangulatúvá váltak a kötetek. Nem is csoda. Központi motívuma a halál, ezzel nyitja és ezzel zárja írását Rowling, állandó és örök igazságokat megfogalmazva. Az írónő egy interjúban így fogalmazott: „Voldemort megszállottan küzd azért, hogy legyőzze a halált, és elérje a halhatatlanságot bármi áron… Megértem, miért. Mindannyian félünk tőle.”

Kende B. Hanna a Harry Potter titka, a gyermek csodavilága című könyvében így ír: a csodavilág-idézés a gyerekek alapszükséglete. A jó és a gonosz harca pedig már a legősibb mítoszokban is feltűnik, ez adja a magvát a Star Wars sorozatnak vagy A gyűrűk urának is. A Harry Potter ezt a sort folytatja, életteli karakterekkel, filmszerű pergéssel és sok humorral. „Mint a legtöbb fejlődésregénynek, a Harry Potternek is van fejlődéselméleti mondanivalója, beavatási szertartása a felnőtté válást készíti elő, ami a szenvedélykiváltó ifjúsági regények többségében túlmutat az egyéni útkeresésen, útra kelésen. Szimbolikus, fantasztikus áttételben veti fel az emberré válás, az önmegvalósítás kérdését, sőt azon túlmenően felmutatja az embergyerek morális, ha úgy tetszik, metafizikus dimenzióját is, azt, hogy mi végből is van ezen a világon.”

Pozsgai András Tamás