Oroszlán a falon
Eredeti szépségében állították helyre az egykori Olof Palme-házat a Városligetben. A megújult épület immár a Millennium Házaként interaktív kiállítással, századfordulós hangulatú kávéházzal nyitja meg kapuit a látogatók előtt az őszi tanítási szünet első napján. A Liget egyik legrégebbi épületének főbejárata előtt impozáns rózsakertet is kiépítettek.
Az Olof Palme-ház százharminc évvel ezelőtt átadott neoreneszánsz épülete lenyűgöző építménye volt a századelő Városligetének. Az egykor minőségi alapanyagokból, nyerstégla burkolattal ellátott klasszikus formát a korszakban meglehetősen formabontó módon Zsolnay kerámiákkal díszítették, némi magyaros bájt csempészve az akkoriban divatos neoreneszánsz stílusba. A főbejárat felett a homlokzatot díszítő nőalakok amolyan késői korok műremekeiként emlékeztetnek a reneszánsz művészetre, ahogyan a szellemi atyákként tisztelt reneszánsz géniuszok – Leonardo, Michelangelo és Raffaello – frízen megjelenő portréi is. A ház külső díszítményeiként pedig, talán épp a historizmus gesztusaként, perzsa szárnyas oroszlánokat, mondabeli sárkányokat vagy a középkori templomokról ismerős faunfejeket fedezhetünk fel, sőt akantuszlevelek, indák, növénymotívumok diszkrét jelenléte visz némi játékosságot a téglafelület merev fegyelmezettségébe.
Régi szépség új funkciókkal
Bár szépségéhez már elkészültekor sem férhetett kétség, a Pfaff Ferenc által tervezett és az 1885-ös Országos Általános Kiállításra megvalósult épület az eredeti kiállítótermi funkcióját szűkös méretei miatt már a kezdetekkor sem tudta betölteni, a tíz évvel később felépült Műcsarnok vette át a neki szánt szerepet. A ház a II. világháború alatt megsérült, eredeti beltéri díszítései jórészt megsemmisültek. Az ötvenes években a Művészeti Alap megalakulásával szobrászműhely lett, később a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye talált itt otthonra. Ekkor belső megjelenése ipari, irodai jelleget kapott, leegyszerűsítve az egykori díszes tereket. 1994-ben a Művészeti Alap jogutódjaként létrejött Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonába került a ház, amely mindvégig magával hurcolta a kezdeti átkot: nem igazán sikerült méltó művészeti-kulturális funkciót találni számára. Talán ezért is volt olyannyira nagy kihívás a mostani felújítás, a rekonstrukciós munkálatok a Liget Budapest projekt részeként valósultak meg.
– A Millennium Háza néven újjászülető intézmény jelképe a Liget Budapest fő céljának: a régi értékek megőrzésének és egyben legkorszerűbb módon történő megújításának – hangsúlyozta Baán László miniszteri biztos. Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese pedig úgy fogalmazott, a Millennium Háza egyszerre példa az igényességre, a szerethetőségre, a maradandóságra és a gondoskodásra.
Három korszak tükre
A felújítás azonban nemcsak a múlt építőinek gondolatait tükrözi, hanem a mai kor hozzáállását a műemlékvédelemhez. Így áttételesen az épített örökségünk méltó hasznosításáról is mesél. Ahogyan Nagy Csaba, a tervező Archicon építésziroda vezetője hangsúlyozza, az eredeti struktúrát igyekeztek megtartani, csak épp szellősebb, modernebb terekkel. Az épület három korszakot idéz meg: a dualizmus korai szakaszát, a szecessziót és napjainkat.
A ház kívülről az eredeti, 1885-ös állapotot mutatja, igaz, kissé korrigált változatban: az egykori építkezés során kevéssé sikerült elemeket kijavították, tökéletesítették. A fogadócsarnokból jobbra nyíló, századfordulós enteriőrt idéző kávézó a szecessziót eleveníti fel, nem másolva, hanem az egykor jellegzetes aranyló vonalakat, színvilágot és motívumokat becsempészve egy ízig-vérig kortárs miliőbe. Mindezt találó gegekkel egészítették ki: falra akasztott óriás Zsolnay tányérok, jókora fali tükrök színezik az összhatást.
A csarnok másik oldalán nyíló ajtó a jelenbe visz, bár némi csavarral: a digitális vívmányokkal dúsított, ötletsziporkákkal gazdagított kiállítótérben a sokféle kütyünek és a hatásos vizuális elemeknek köszönhetően ismét a múltban, konkrétan a Városliget aranykorában, a millenniumi Budapesten találjuk magunkat. Az európai kontinensen elsőként beüzemelt földalatti vasút korabeli replikáján – méghozzá a Ferenc József császár által kipróbált példányon – a századfordulós fővárosban utazhatunk: okoseszközök segítenek megidézni a több mint száz évvel ezelőtti élményt. De látható a tárlaton például a Hősök terén álló Gábriel arkangyal mása is, amely háttérét is adja az itt elhelyezett szelfipontnak, vagy egy hatalmas pop-up book, ami videomapping technikával festi az óriási könyv lapjaira a korabeli állatkert, a jégpálya vagy a Széchenyi fürdő mindennapjait. Petri Lukács Ádám, a kiállítás kurátora elmondta, a tárlat elsősorban a fiatal korosztályokra fókuszál, ezért egyben a gyermekbarát Liget újabb állomása is, hiszen az iskolások számára vonzó platformokon mutatja be a Liget megszületését, történetének legfontosabb mozzanatait, jellegzetes épületeit, a XIX–XX. század fordulójának korát meghaladó megoldásait.
Az épület megújításakor lényeges szerep jutott a restaurátoroknak is. Az ő tevékenységük során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a díszítőelemeket lehetőség szerint helyben újítsák fel, így a helyszínen mintegy kétezer elemet, külső műhelyekben pedig kétezer-ötszáz kerámiát állítottak helyre. A sérült vagy hiányzó épületdíszeket korabeli felvételek, illetve a Zsolnay-mintakönyvek alapján sikerült az eredeti gyártási technológia alkalmazásával pótolni.
Rézcsiga és rózsakert
Az épület fogadócsarnokából jókora sárgaréz falú lépcsősor tekeredik az alagsori szintre; a sötétszürke padlóburkolatnak és a lendületes vonalvezetésnek köszönhetően felülről pontosan úgy néz ki, mint egy hatalmas rézcsiga. Az alagsori rész építészetileg megismétli a felette lévő, helyreállított emelet struktúráját: itt található a ruhatár, a vetítő- és múzeumi pedagógiai helyszínnek szánt rendezvényterem, valamint a mellékhelyiségek. Mivel a háznak eredetileg két főhomlokzata van, a főbejárat most visszakerült régi-új helyére, a Hermina út felőli oldalra. Innen kilépve a látogató elé tárul a Városligetben egyedülálló rózsakert látványa, amelyben ezerötszáz tő rózsa kapott helyet. Benne az az ismert nemesítőházak legszebb fajtáival, így többek között a David Austin, a Meilland, és a Lens mellett a történelmi, vagyis a már a XVII–XVIII. századi barokk kerteket is díszítő, illatos és változatos színű virágokkal. A rózsakert kialakításának gesztusával többek mellett a Városligetet megteremtő József nádor előtt is tisztelegtek.
