Sokan a mai napig nem hallottak még arról, hogy a budai Vár alatt elhelyezkedő Sziklakórház megtekinthető, bejárható: a hivatalosan Sziklakórház Atombunker Múzeum nevet viselő intézmény pedig már 2007 óta nyitva van, idén májusban köszöntötték az egymilliomodik látogatójukat.

Hirdetés
A Sziklakórház egyik kórterme – az eredetileg 94 fősre tervezett kórház férőhelyeinek számát gyorsan megduplázták az emeletes ágyakkal. Az egymás mellé tolt ágyak kétszemélyes matracain volt, hogy négyen is feküdtek, a kórteremben pedig dohányozni is lehetett

A Sziklakórház története a második világháború idejére nyúlik vissza. A létesítményt a barlangrendszerhez igazítva alakították ki, a járatokból folyosók lettek, a különböző barlangtermekből pedig szobák. Három kórteremmel rendelkezett és egy akkoriban korszerűnek számító műtővel – ez mai szemmel nézve egészen megdöbbentőnek hat, hiszen egyszerre két pácienst láttak el benne.

Az intézményt a Szent János Kórház felügyelete alá rendelték, vezetőjének Dr. Kovács István egyetemi adjunktust, sebész főorvost nevezték ki. Ő a frontot is megjárta orvosként, kórházvonaton teljesített szolgálatot. Az orvosi ellátást a Vöröskereszt önkéntes ápolónői segítették. A pár száz fősre tervezett létesítmény Budapest 1944-45-ös ostroma idején teljesen megtelt.

A kórházba minél több embert próbáltak bezsúfolni: előfordult, hogy a kétszemélyes ágyakon akár négy ember is feküdt egyszerre. Szemtanúk beszámolói szerint volt, hogy egyszerre 200 ember is a kórházban gyógyult. Ilyenkor a hőmérséklet 30 fok felé is kúszhatott, a betegek testhője hamar felmelegítette a barlang egyébként kellemesen hűvös levegőjét.

A kórház egyetlen műtőjében egyszerre két beteget is kezeltek. A jobb oldalon látható ágyon a törött végtagokat látták el

A kórház az 1956-os forradalom alatt is fontos szerepet töltött be. Ekkor már Dr. Máthé András volt a vezetője, aki a közeli János kórház sebésze volt. A harcok napjaiban sebesülteket, civileket és katonákat láttak el, és a forradalom alatt a Sziklakórházban hét gyermek is született.

Atombunkerré az 1960-as évek során alakították. Az intézményt kibővítették, hogy vegyi- vagy atomtámadás esetén is használható legyen. A túravezetés során a látogatók főleg Hirosima és Nagaszaki bombázásáról kaphatnak információkat, a múzeum igyekszik bemutatni az atomfegyverek okozta elképzelhetetlen mértékű pusztításokat.

A sajtóbejárás apropója az volt, hogy a Budai Várbarlang és a Sziklakórház egy speciális üvegajtón keresztül összekapcsolódott – bár a két látványosság egy túra alkalmával nem tekinthető meg, de bepillantást enged a látogatóknak a földalatti élet rejtelmeibe. A sajtó számára azonban most röviden ugyan, de kiegészült a túra a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatósága által szervezett sétával.

Középkori eredetű embercsontokat így is nagy számban találtak a barlangrendszerben, bár a kilencvenes években elég sokat elloptak belőlük az innen-onnan betévedő emberek

A túra alapesetben kétórás, a barlangrendszerben pedig körülbelül 12 fokos a hőmérséklet. A Várbarlang az édesvízi mészkő és a budai márga, egy agyagos üledékes kőzet határán alakult ki, ennek köszönhetően a mennyezetben érdekes mintázatok alakultak ki. A legkülönlegesebb ezek közül egy megmaradt mamutfog lenyomata, de nemcsak a mintázata tekinthető meg a plafonon, hanem maga a fog is – akár meg is érinthető.

A Sziklakórház megtekintése tehát nem csupán azért lehet különleges program, mert még a nyári hőségben is kellemes 16-18 fokos levegő van a barlangrendszerben megépített kórházban – a régi kórtermek és más helyiségek bejárását a túravezetők színes történetei is roppant izgalmassá teszik. 

A Sziklakórház Atombunker Múzeum látogatásáról további információk a múzeum honlapján találhatók.

A Várbarlang-sétára a Duna-Ipoly Nemzeti Park oldalán lehet jelentkezni, a túrát 14 éves kortól ajánlják.