Őszinte rocktorok
Régi terve volt a memoárírás a magyar rockszíntér meghatározó alakjának, Rudán Joe-nak. A sokoldalú énekes pályája az idehaza évtizedekig hányattatott sorsú műfaj hű tükre, ezért történelmi kordokumentumként is megállja a helyét.– Rengeteg élmény esett meg velem az elmúlt évtizedekben, meg akartam örökíteni őket, mielőtt elfelejtem – mondta a nevét viselő, vagyis Rudán Joe című portrékötet bemutatóján a kiváló zenész.
Négy évig készült a 375 oldalas (ebből közel 80 oldal képmelléklet) könyv, melynek borítófotója fényképész kollégánk, Vermes Tibor munkáját dicséri. Jó munkához idő kell, tartja a mondás – annyi bizonyos, hogy igen alapos, olvasmányos munka született.
– És őszinte, helyenként kemény, de nem szemérmetlenül kitárulkozó – mondta a szerző, Szentesi Zöldi László. Kollégánkat, a Demokrata főmunkatársát régi, immár családivá mélyült barátság fűzi Rudán Joe-hoz, így kézenfekvő volt hogy a hazai rock-szcéna egyik legkiválóbb, ritka hangterjedelemmel rendelkező művésze őt kérje fel a kötet megírására.
Az angyalföldi Rockmúzeum-Rockcsarnokban az egyedülállóan gazdag gyűjteményt gondozó intézmény igazgatója, számos hiánypótló rocktörténeti könyv szerzője, Bálint Csaba kérdésére Szentesi Zöldi László elmondta, hogy a könyv számtalan beszélgetés, mintegy 20 órányi felvett anyag rendszerezése és szerkesztése nyomán született meg, az elkészült fejezeteket pedig Rudán Joe egészítette ki sok-sok történettel – éspedig, hangsúlyozta kollégánk, kiváló magyarsággal, nyomdakészen.
A portrékötet java a műfajból adódóan a kora gyerekkortól napjainkig húz ívet, betekintést engedve a család és az 1970-es, 1980-as évek pécsi miliőjébe, a korabeli helyi és környékbeli rockzenei életbe, feltárva a személyes inspirációkat. A könyvből az is kiviláglik, hogy milyen nehéz volt még az 1980-as években is egy vidéki rockzenésznek országos ismertséget kivívni magának. Szentesi Zöldi László hangsúlyozta:
– Mindazt, amit elért, Rudán Joe a saját jogán, a saját tehetsége által érte el.
A kötetben fölemlíttetnek mindazon zenekarok, amelyekben Rudán Joe játszott. A szerzőpáros empátiáját és emberi minőségét dicséri, hogy az ezekkel kapcsolatos emlékek felidézése során tudatosan és sikerrel elkerülték az egyes szereplők emberi gyengeségeinek túlhangsúlyozását, pláne megbélyegzését. Jól érzékelhetően nem az odamondogatás, a behegedt sebek feltépkedése volt a cél, hanem a rudáni nézőpont megjelenítése.
Különösen tiszteletre méltó, hogy a mindvégig hangsúlyozott őszinteség jegyében a portrékötetben Rudán Joe kendőzetlenül vall pályája, személyes élete mélypontjáról is, aminek oka az elhatalmasodott alkoholfüggőség volt. A nagyszerű művész méltatlan helyzetekbe sodorta magát, és kínos helyzetekbe egyes zenekarait. Szó sincs azonban színpadias önmarcangolásról, sokkal inkább szembenézésről: Rudán Joe megküzdött a démonnal, és a második félidőben legyőzte. Ez pedig nem a gyengeség, hanem az erő bizonyítéka, szabadulása ilyképp példaként szolgál a függőségekkel viaskodóknak.
A könyvvel egy időben jelent meg Rudán Joe hatodik (ezek sorában kettő koncertlemez) szólóalbuma Feketén fehéren címmel. A 12 szerzeményt plusz 6 bónusz tételt tartalmazó dalgyűjtemény szerzői és szövegírói sorában felvonul a hazai rockszíntér számos jelese, a teljesség igénye nélkül: Matláry Miklós, Nagy Dávid, Vámos Zsolt, Závoti Zoltán, mi több, a sokak által villányi borosgazdaként ismert, mindemellett elkötelezett rock- és metalrajongó Tiffán Zsolt is közreműködött a lemez megszületésében.
A portrékötetet és a frissen megjelent lemezt pénteken a szerzők Budapesten és Pécsett egyaránt bemutatták, utóbbi helyen, Rudán Joe szülővárosában koncert zárta az estét.