A Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) 1998-ban jött létre a Magyar Mozgókép Alapítvány jogutódjaként, huszonhat különböző filmes cég, valamint a kormány kezdeményezésére. Célja a hazai mozgóképkultúra megőrzése, tudományos kutatásának, feldolgozásának elősegítése, magyar filmek gyártásának és terjesztésének támogatása és a szerzői jogok védelme. Mindezekre pályázatok útján lehet támogatást szerezni a közalapítványtól, amelyeket a kuratórium bírál el. A közalapítvány a költségvetésből elkülönített forrásból működik. Ennek összege tavaly négymilliárd-nyolcszáznegyvenmillió forint volt, idén kevesebb pénzből, hárommilliárd-háromszázhatvanötmillió-százezer forintból gazdálkodhatnak. Ez azért még mindig szép summa, s korábban is vonzó összegek szerepeltek az MMKA pályázatain, így érthető, hogy sokan szerették volna megszerezni a szétosztható, rendelkezésre álló pénzeket.

Mindezzel nem is volna semmi baj, ha sikeres és hasznos filmalkotások készültek volna. Ám a filmes szakma egyes résztvevői szerint ismeretségi, haveri alapon kaptak jelentős támogatásokat olyan rendezők és olyan filmek, akik és amelyek később megbuktak az adott alkotással, sőt olyan is volt, amelyet be sem mutattak. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség pedig egyenesen úgy vélte, a korrupció gyanúja lengi be a kormányfelügyelet alatt működő közalapítványt. A párt ezért az Állami Számvevőszékhez fordul, és ügyészségi vizsgálatot kér. Halász János, a Fidesz szóvivője a sajtónak azt mondta, a filmtörvény értelmében a Mozgókép Közalapítvány felelős a filmes szakmában születő döntésekért és a támogatások elosztásáért, ám a jogszabályt a kormány nem hajtja végre, hiányzik például a normatív támogatás.

A botrány az Index.hu közlése után robbant ki. Internetes beszámolója szerint az MMKA-tól véletlenül kikerült egy olyan dokumentum, amely az 1,7 milliárd forintos játékfilmes pályázat döntéseit tartalmazza. Eszerint az MMKA kuratóriuma több tízmilliós támogatásokat szavazott meg olyan filmeknek, amelyeket korábban már bemutattak, ám a nézőszám nem érte el a várakozásokat, vagyis ezek az alkotások bukásnak minősíthetők. Ezenkívül a közalapítvány olyan pályázatokat is kedvezően bírált el, amelyek nem tartalmaztak költségvetést, s amelyeket így eleve el kellett volna utasítani. Nem egy olyan film volt azonban, amely e hiányosság ellenére is megkapta a lehető legnagyobb, 120 millió forintos támogatási összeget.

Nem ez az első botrány az MMKA körül az utóbbi időben, hiszen körülbelül egy hónapja az Animációs Filmes Szövetség ugyancsak vizsgálatot kért, mondván, egyes rajzfilmes cégek feltűnően egyoldalúan, protekcionista alapon jutnak támogatásokhoz. Ennek ellenére kérdéses, hogy sor kerül-e az átvilágításra, az MMKA ellenőrzése ugyanis nem szerepel az Állami Számvevőszék idei tervében, amit az Országgyűlés hagy jóvá, s módosításához is a parlament hozzájárulása szükséges. A Ház kormánypárti többsége pedig nyilvánvalóan nem érdekelt egy kormányfelügyelet alatt működő szervnél feltételezett visszásságok feltárásában, különösen a jövő évi választások előtt.

Az MMKA kuratóriumának elnöke, a liberális kötődéséről ismert Grünwalsky Ferenc a botrány kipattanása után határozottan cáfolta a sajtóban a szabálytalanságokat. Szerinte mondvacsinált ügyről folyik a vita. Az MMKA honlapján (www.mmka.hu) található információk ugyanakkor eléggé beszédesek. Feltűnő például, hogy Jancsó Miklós filmje négy ellenszavazat ellenére megkapta a lehető legmagasabb támogatási összeget, 120 millió forintot. Nem érdektelen, hogy a filmnek épp a kuratórium elnöke, Grünwalsky Ferenc az operatőre, akárcsak Szomjas György új filmje esetében, amely 80 millió forintos támogatást kapott. Az MMKA-alapító Hunnia Filmstúdió 280 millióhoz jutott hozzá, az ugyancsak alapító Objektív Filmstúdió pedig 120 milliót kapott. Az elmúlt hat évben mindegy 2,2 milliárd forint folyt el az említett rendezők, illetve filmes cégek alkotásaira, amelyek azonban mindeddig nem készültek el. Ráadásul a közalapítvány honlapján található adatok szerint évekre visszamenőleg találni olyan döntéseket, amelyeknek megítélt összegeivel azóta sem számolt el senki. A jelentős támogatásban részesült, de a nézőszámok alapján határozott bukásnak minősíthető filmek között van többek között Jancsó Miklós Mohácsi vész című filmje, amit alig több mint tízezer ember nézett meg.

Kálomista Gábor producer az Indexnek nyilatkozva úgy vélte, az MMKA pénzosztási rendszere egy hatalmas panama, amelynek célja, hogy az alapítói kör a lehető legtöbb pénzt kivegye az állam által biztosított keretből. Bozóki András kultuszminiszter vizsgálatot kezdeményezett, ám lapzártánkkor még nincsenek fejlemények. Lapunk kíváncsian várja, milyen eredményeket és milyen következményeket hoz a vizsgálódás az esélyegyenlőséget fennen hangoztató kormány idején.