Öt főmű plusz egy Czóbel

A Kieselbach Galéria 2024. december 10-én megrendezendő téli árverése előtt a szokásos módon kiállításon mutatja be a 266 tételes műtárgylista legkiemelkedőbb darabjait. A válogatott műtárgyak közül kiemelkedik Vaszary János 1930-as években festett „fehér alapos”, art deco korszakához tartozó Művésztársaság című kompozíciója, melyen a tatai Park-sorozat családias összejöveteleinek intim világát ötvözi a Korzó-képek nagylélegzetvételű, fővárosi környezetével. A most felbukkant kép amellett, hogy nagy ciklusokat összekapcsoló kulcsmű, regényes múltú várostörténeti dokumentum is egyben.

Szintén kivételes csúcsot képvisel Egry József életművében a Csontváry által halhatatlanná tett Taorminát megörökítő-festmény, a most aukcióra kerülő Taorminai napkelte (1930), illetve a modern magyar festészet ünnepelt ikonjának, Derkovits Gyulának 1933-ban festett Szövők című alkotása, melyen a modernista gépkorszak heroizmusa jelenik meg, rímelve a filmművészet korabeli klasszikusaira.

A tárlaton láthatjuk még mások mellett Perlrott Csaba Vilmos Szabadban című, 1911 körül született monumentális mesterművét, mely párizsias modernséggel fogalmazza újra a ligetben pihenő aktok klasszikus témáját, valamint Rippl-Rónai József kaposvári korszakának ikonikus remekművét, a Kis szőke fiú naranccsal című 1904-es alkotását, mely egykor a magyar művészettörténet legnagyobb gyűjtőjének, Nemes Marcellnek a tulajdonában volt.

Az igazi szenzációt azonban Czóbel Béla Kislány ágy előtt című, nemzetközi rangú, muzeális értékű főműve jelenti, mely több mint 110 év óta december 10-én kerül első alkalommal a nyílt műtárgypiacra. Czóbel ezt a vadonatúj látásmódot tükröző remekművét az 1905-ös év legvégén festette Párizsban, közvetlen a Matisse körül csoportosuló fauve-ok, azaz a vadak jelentkezése után. Ebben az időben, amint az Önvallomás című írásából is kiderül, művészete fordulóponthoz érkezett, leszámolt a nagybányai plein air naturalizmussal, és festészetét – a párizsi inspirációk hatására – teljesen új alapokra helyezte, melynek köszönhetően nevét hamarosan az akkori párizsi avantgárd legjobbjai között emlegették. A bravúros kompozícióérzékkel megfestett fiatalkori alkotása nem csupán Czóbel saját életművén belül számít abszolút főműnek, de a XX. századi modern magyar festészet történetének egyik legemblematikusabb alkotása is, mely elkészülte óta rangos gyűjtemények legféltettebb kincse volt. Műkereskedők és műgyűjtők generációi sóvárogtak utána, köztük a párizsi Musée d’Orsay igazgatója, aki tizenkét évvel ezelőtt hiába próbálkozott, még ő sem tudta megszerezni azt a múzeum számára.

Jóllehet Czóbel életművében ma már alig találni olyan festményt, amely elkerülte volna a restaurátori beavatkozást, ám a Kislány ágy előtt ez utóbbiak közé tartozik, ráadásul eredeti keretében kerül kalapács alá. A remekműhöz, mely kvalitásában a leghíresebb francia posztimpresszionisták és Edvard Munch munkáival is felveszi a versenyt, Barki Gyergely művészettörténész szövegével ellátott kötet is készült.