Amikor Mátyás csatlakozásával ismét tizenkét apostol volt együtt, Jézus ígérete szerint „megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenkire azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdenek szólni más nyelven…” (ApCsel. 2.3-4.) Ez volt a történelmi pillanat, amikor idegen népek közé téríteni induló apostolok lépteivel a kereszténység világhódító útjára indult. Az Egyháza születésnapján tartják pünkösdöt.

A Közel-Keleten eredetileg aratási ünnep volt, az ókori Rómában a rózsák ünnepe.

Pünkösd jelképe Európa minden népénél a piros rózsa, ezért „rózsák húsvétjának” is nevezik. A kerti pünkösdirózsa ókori gyógynövény, szirmaiból görcsoldót nyernek. Régi magyar neve bazsarózsa. Mint keresztény jelkép a tövis nélküli pünkösdirózsa a Szűzanya virága lett. A kelet-ázsiai származású fehér és rózsaszín változat a peónia. A május vége felé virágzó sötétpiros az igaz pünkösdirózsa. Ősi népszokás szerint a falvakban pünkösdi királyt és királynét választanak, a férfiakat ügyességi versenyen teszik próbára. Hatalma egy évig tart, ezért mondják: rövid, mint a pünkösdi királyság.

Pünkösd napján emlékeznek meg Boldog Apor Vilmosról, aki életét adta női hívei megmentéséért; orosz katonák lőtték le.

Hankó Ildikó