Püspök a plafonon

Sümeg városa királyi adományként a XI. században került a veszprémi püspökség birtokába, ám igazán jelentős egyházi központtá csupán a török hódoltság idején vált, amikor Fehérvár és Veszprém elestével a sümegi vár lett a Dunántúl egyik legfőbb bástyája. Ide, a jól védhető falak közé tette át székhelyét az 1550-es években Köves András püspök is, meséli Virág Zsolt művészettörténész, a nemzeti kastély- és várprogram biztosa.

A török kiűzése után, majd a kuruc harcok elmúltával Padányi Biró Márton püspöknek lehetősége lett volna ugyan visszatérni Veszprémbe, ám ő továbbra is ragaszkodott a városhoz. Sőt, úgy tervezte, hogy a várban építkezik, és onnan látja majd el világi és egyházi feladatait. Hiába várt azonban Mária Terézia királynő engedélyére, az valamiért nem akart megérkezni. Padányi türelmetlenségében a vár tövében álló kisebb püspöki kúria bővítésébe kezdett, és a Sümegen máig bevett szóhasználat szerint palotává alakította.

És nem is akármilyenné! A püspökhöz érkező látogatót gazdag szobordíszes, erkéllyel koronázott kapu fogadta. Az atlaszok tartotta erkélyre abból a díszteremből lehetett kilépni, melyben a legendás vármegyebálokat tartották egészen a XIX. század elejéig. De bármerre nézett is a vendég, mindenhol szimmetria és harmónia uralkodott, a belső tereket pedig csakúgy, mint a palota külső homlokzatát, a barokk és rokokó túlburjánzó, mesebeli elemei díszítették.

Graffitik a XIX. századból

A XIX. század végére az egyházmegye a palotát már csak nyaralóként használta. Az épület XX. századi története pedig tipikus magyar kastélysors, folytonosan változó funkciókkal: erdészeti hivatal, iskola, hadikórház, majd diákotthon működött falai között. Az egykori püspöki rezidencia 2001-ben a Műemlékek Állami Gondnoksága felügyelete alá került, komplex műemléki helyreállítására 2018 és 2021 között a Nemzeti kastélyprogram részeként került sor.

– A felújítás előtt az épület romos volt, a látogatók elől el is kellett zárni a nagy részét. A termek üresen, fehérre meszelt falakkal vártak jobb sorsukra, hiszen szinte minden berendezés elveszett, még dokumentumaink sem voltak róla, hogyan is nézhetett ki a palota fénykorában, Padányi Biró Márton idején. Az egyetlen, ami megmaradt, a püspököt barokk papi ruhában ábrázoló egész alakos portré volt, amely a restaurátori munkának köszönhetően most eredeti szépségében térhetett vissza a palotába – mondja Szokoliné Kocsis Mária, a palota létesítményvezetője. Ő 2011-ben, recepciósként kezdett el itt dolgozni, a felújítás alatt pedig szinte mindennap felügyelte és koordinálta a munkálatokat. Ennek köszönhető például, hogy a recepción, a valamikori kapuslakásban most is láthatjuk azokat a templomokat, kis kocsit és lovacskát ábrázoló apró, karcolt ábrákat, amelyeket az egykor itt állomásozó magyar katonák véstek fel a falra.

Stukkóból freskó

Az egykori és az újjászületett mai püspöki palota legszebb, ráadásul épségben megmaradt terme a Szent Mártonnak szentelt kápolna, aminek a freskóit Vogel Gergely óbudai festőművész, lenyűgöző márványstukkóit Antonio Orsatti itáliai mester készítette. És, bár lehetne mesélni Szent Márton életének a boltozaton és a falakon megörökített eseményeiről, illetve arról, hogyan festette rá magát az egyik jelenetre maga Padányi, mégis érdemesebb talán a szomszéd szobára, az egykori könyvtárra fókuszálni. Ennek berendezésére a püspök különösen nagy gondot fordított. Egy 1756-ban kelt, Mária Teréziának címzett levelében például a következőket írta: „Legkegyesebb Úrnőm! Az étellel takarékoskodtam, hogy beszerezzem az új püspöki könyvtár szekrényeit.” Nem csak a berendezésére, a díszítésére is figyelt: a terem mennyezetének műmárvány borításai és arany stukkódíszei közül különleges technikával készített képmása tekint le ránk. Művészettörténetileg is érdekes megoldás, hogy Padányi portréja alapvetően stukkó kialakítású, ugyanakkor az arca egy erre festett freskó, míg a nyakában fából faragott, aranyozott mellkereszt függ, körülötte pedig a korabeli természettudományok műszereit és az egyházi méltóságok jelvényeit láthatjuk. A helyreállított könyvtárterem szépsége mellett informatív is: virtuálisan közelebb visz bennünket a barokk kor emberének gondolkodásmódjához, és a korabeli írások alapján azt is megtudhatjuk, miként vélekedett a püspök mennyről és po­kolról.

1 2 3 4 5 6 / 6

Mennyei ügyek

Mivel a palotában nem lehetett enteriőrkiállítást rendezni, hiszen az egykori pompás berendezéséből semmi sem maradt, így az interaktív tárlat főszereplői maga a palota és az építtető Padányi Biró Márton lettek. A minden érzékszervünkre ható modern kiállításon vetített hologramként jelennek meg a palota építésének egyes korszakai, optikai trükkök segítségével kelnek életre a barokk mindennapok, és a XXI. századi technikának köszönhetően újra kiegészülnek a töredékes falképek is – a nyolcvan százalékban elpusztult freskókat újrafesteni ugyanis nem lehetett.

– Sümeg az egyetlen olyan magyarországi helyszín, ahol a vár fejlesztésével és a püspöki palota átadásával a Nemzeti várprogram és a Nemzeti kastélyprogram egyaránt jelen van. A palota épülete és díszudvara nemcsak fizikai és szellemi rehabilitáción esett át, hanem elsőrangú rendezvényhelyszín is lett, amely tovább növelheti a városba és térségbe irányuló turizmust – szögezi le Glázer Tamás, a beruházást koordináló NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.