Recenzió 2007/49.
Shekhar Kapur második Elizabeth- filmjében a királynő ábrázolása kissé eltér a megszokottól, Cate Blanchett díjeső-várományos alakításában is megküzd démonaival, sziklaszilárd erővel hadakozik az őt elfogó érzések és kétségek ellen, de sokkal kevésbé tűnik magánemberi voltában megátalkodottnak, nárcisztikusnak, és a férfiak bolondjának, mint más feldolgozásokban. Itt a népének élő, toleráns heroina, aki a végsőkig őrzi protestáns hitét és nemzete nagyságát. Ám túlontúl is érző lénynek tűnik, a film hibája a befejezés, amikor Elizabethet egy igen érzelgős, hozzá idegen szituációban látjuk. Clive Owen szintén nem illik a képbe, semmi alázatosság sincs a királynőért állítólag élő-haló figurájában, sem a nem túl nagy tehetségű színész játékában. Az Elizabeth azonban így is gyönyörű, lírai képiségű, metaforikus történelmi freskó, csupa fény és morál.
Hádé
Elizabeth: Az aranykor – angol filmdráma
CD – Vers és zene
A verseket muzsikával ötvöző koncepció kellemes hangulatot ad egy lemeznek. Beregszászi Olga színművész éneke és gitármuzsikája, az ismert népdalok jól kiegészítik Mezei András verseinek mondanivalóját, mesterien hozzák a költeményekben rejlő népi világ valóságát. Valóban közös lemez ez, eredetünkről, a szülőföld szeretetéről és a népdal örökérvényűségéről.
(tarics)
Beregszászi Olga – Mezei András: Eredet, CET Stúdió, 2007
CD – Megújulva
Az R&B egyik igen kiemelkedő brit képviselője Craig David. Emlékszünk, ugye a Walking Away című toplistás dalára, vagy a Rendezvous-ra. Legelső albuma után azonban nem nagyon keltett visszhangot. Legfrissebb korongját megújult hangzás jellemzi, jobban elrugaszkodik a R&B-től, funkyelemekkel fűszerezett, helyenként egészen latinos beütésekkel, talán azért, mert egy kubai stúdióban rögzítették. Craig hangja jóformán kifogástalan, bár a technika által semmi sem lehetetlen, ugye. Kellemes csalódás, hogy többnyire élőhangszeres megoldásokat rejt a lemez, amin nincs annyi number one dal, de egy telitalálatot azért kiemelhetünk: Don’t Play With Our Love. Könnyed, dallamos. Ajánljuk, talán lesz olyan sikeres, mint a Born To Do It.
Marosvölgyi Luca
Craig David: Trust Me – Warner Music, 2007
OPERA – Újdonság
A három évtizede nélkülözött Elektra izzó drámaisággal, végig magas színvonalon, hitelesen szólalt meg újra Kovács János agilis vezényletével, s egyben újra olyan világsztárok is felléptek az Operában, akik a próbákba is bekapcsolódtak. Nadine Secunde hatalmas hangmatériája töretlenül szólt két órán át, alakítása hűen adta vissza Elektra beteges lelkületét, Agnes Baltsa (Klytaemnestra) kevésbé erős hangja nem mindig „jött át” teljesen a zenekaron, de szerepértelmezése nevéhez méltó. Elektra húgának nehéz szólamát Bátori Éva pedig emberfeletti erőfeszítéssel szólaltatta meg. A rendezés nem hagyományos felfogású, Antal Csaba zárt osztályra is utaló díszletével Kovalik Balázs korunk deformálódott lelkületű világát jeleníti meg, benne természetesen finom utalásokkal a nemiségre, ezt jelképezi a fürdőlepedőbe „csomagolt” statisztéria idomkiállítása, az ádámkosztümben tébolyultan ide-oda rohangáló segédszereplő.
Spangel Péter
Richard Strauss: Elektra – Magyar Állami Operaház
KIÁLLÍTÁS – Egy mester
Épp 35 éve Aknay János első önálló tárlatának. Ez idő alatt a lázadóan formateremtő festőből meghatározó szentendrei mester lett. Nem tartozott a folyamatosan protestáló, anarchisztikus és narcisztikus, abszurditáshoz vonzódó vajdások köréhez, hanem líraibb, de sokszor kemény formavilágú, a konstruktív hagyományokat tovább éltető és megújító festőként alakította pályáját. Mai, tévedhetetlenül egyéni vizuális képi világa éppúgy felkelti figyelmünket monumentalitásával, mint bensőségességével. Aknaynál fontosak a jelek, a jelképek, de mindez mindig kicsit rejtőzködve, titkokkal teli, szubjektív esztétikummal jelenik meg. Az aknayzmus – már mondhatjuk így – egy emelkedett és egyre tisztább képi világ. Hosszú ideje jellemzi az angyalok tematikája, akiknek személyiségük nincs, de van varázslatuk. Aknay most leg újabb Emlék-képei mellett Festőangyalok című sorozatát mutatta be.
Feledy Balázs
Aknay János kiállítása – Újlipótvárosi Klubgaléria
KÖNYV – Megmaradt vívódás
Nyirő József örök és egyre inkább az, legyen szó a határon túli magyarság helyzetéről vagy az egyre fogyatkozó emigrációs nemzedékről. Éppen az utóbbihoz tartozóan, 1945 és 1953 között írt újságcikkei, levelei, elbeszélései adják hitelességét. Többek között ír Trianon igazságtalanságáról, arról, mit adott a magyarság a világnak, s végül megrázó módon békül meg közelgő halálával. Mérhetetlenül emberi és nemzetféltő vívódását gyönyörűen tette halhatatlanná.
Szaki
Nyirő József: Mi az igazság Erdély esetében? – Kairosz, 2007
SZÍNHÁZ – Mélybenéző
Mindenkinek van egy fekete doboz a lelkében, amelyet igyekszik úgy elrejteni, hogy saját maga se találjon rá. Ebben lakozik az egyetemes emberi való. Vatzlav azonban kinyitja, s leleplez bennünket. Kirángat a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavai mögül. Miért akarunk szabadok lenni? Azért, hogy aztán mi tarthassunk függésben másokat. Kikkel akarunk egyenlőek lenni? Persze a hatalom birtokosaival. A demokrácia a történelem legnagyobb szemfényvesztése, elhiteti velünk, hogy a világot a tudat és értelem szülte Igazság mozgatja, aminek mi értői vagyunk. Valójában azonban a félelem igazgat, s azé a hatalom, aki mindenkitől fél – vallja Mrozek. 1968-as darabjából Bucz Hunor emelte ki a lényeget. Igaz, hogy a kétórás „lelki gyakorlat” végén nem kapunk feloldozást, de megvilágosodva távozunk.
Vona-Szabó Krisztina
Slawomir Mrozek: Vatzlav – Térszínház, r: Bucz Hunor
KÖNYV – Neved mögött
A latin „nomen est omen” szállóigének ma is van jelentősége, s bár utónévkönyvek egész sora segít a válogatásban, ősi neveinket kevés mutatja be. Hogy milyen kitartó munkát igényel a hivatalosan szinte kizárólag szláv, türk és finnugornak nevezett szóeredet csapdáinak elkerülése, az Tolnai László könyvéből derül ki. A 2700 név eredetén, jelentésén és előfordulásain túl olvashatunk a névadási szokásokról, történelmi alakokról, a név és nemzeti öntudat összefüggéseiről, rovásírásról stb. Nem csak szülőknek ajánlott: kultúrtörténet.
Barta-Szaki
Tolnai László: Ősi neveink – aranykincseink, Allprint Kiadó, 2007
