Ez persze meg is látszik a mozin, még akkor is, ha már hagyomány, hogy a sokkötetes fantasy-történeteket Hollywood kényszeresen tömöríti, tekeri, zagyválja, elvetvén a filozofikus lehetőségek porszemnyi csíráját is. A mozi látványvilága a műfajra jellemzően vonzó, és nem kizárólag a színészileg mellesleg igen gyengécske Nicole Kidmannek köszönhetően. A kis Lyra elindul egy párhuzamos univerzumba, hogy megmentse legjobb barátját meg a világot, közben összetalálkozik egy rakás gonosz lénnyel, meg a főgonosszal (Daniel Craig), de minden jó, mert elkíséri kis állatforma lelke. A vég nyitott, nyilván a film is trilógia lesz.

H. D.

Az arany iránytű – amerikai fantasy, 2007

KÖNYV – Ünnepi hangulatban

Íme van már könyv a karácsonyi hajcihő megkönnyítésére is, ha már végképp kifogytunk az ötletekből, hogy mit ajándékozzunk karácsonyra, vagy mi legyen a szentesti menü. Itt az egyedi, kézzel készített üdvözlőlapoktól a stílusos csomagolásig minden megtalálható, illetve nemzetközi kitekintés keretében azt is megtudhatjuk, hogyan ünneplik Mexikóban a Noche Buenát, vagy mi kerül az asztalra Franciaországban. A kötet legnagyobb értéke azonban a különleges receptek gyűjteménye, fűszeres-vörös áfonyás puncs, vaníliás forralt almabor, fűszeres almatea teheti melegebbé a hangulatot.

BB

Karácsonyi ötletek bibliája – Alexandra Kiadó, 2006

KIÁLLÍTÁS – Emlékeztető

Holodomor. Ijesztő hangzású szó, rettenetes tartalommal: az 1932–33-as ukrán éhínség mint szándékos népirtás elnevezése. Valerij Franchuk ukrán festőművész képei elsőre különös módon kellemesek. A barna, a mélyzöld, a fáradt piros, a tompa narancs, az élénk lila vonzza a tekintetet. Csak közelebb lépve tűnnek fel az elmosódott alakok. Minden festményen ugyanaz a hosszú árnyék, a velőtrázó sikolyba merevedett, vonások nélküli arc. A címeket olvasva és képtől képig haladva a reménytelen fájdalom valamennyi stációja megjelenik előttünk. Emlékezz és emlékeztess – erre szólítanak fel a képek –, hogy tízmillió embert áldozott fel egy őrült a megalománia oltárán.

Vona-Szabó Krisztina

„Szent szomorúság” – Valerij Franchuk kiállítása, Terror Háza

KÖNYV – Gyakorlati kereszténység

Spirituális utazás Francois Favre legújabb kötete, amely Máni, a pártus próféta életét, megvilágosodását, gyöngyhimnuszait és a lélek fejlettségi fokán nyugvó, keresztény beavató tanításait mutatja be. A Krisztus után 216 és 276 között élt vallásalapító – orvos, költő, nyelvújító, festőművész – az érdek nélküli szeretet Jézusi tanítását hirdette, bár az Újszövetséget elutasította, mivel sok gyomot talált benne. Gondolatai visszhangra találtak a Csendes-óceántól az Atlanti-óceánig, az ő tanítása volt a magyarság ősi vallása is, eltemetve Bélapáton. Követői azonban tökéletes eretnekké váltak a IV. században, a manicheizmussal vádolt katárok ellen például 120 évig folytatott az egyház gyakorlatilag népirtó háborút. A kötet már csak a vallás története okán is érdekfeszítő, egyébként pedig az elfeledett gnosztikus szellemi kincseket, a szív krisztusi beavatásának ösvényét tárja fel.

(c)

Francois Favre: Máni – Kelet Krisztusa, nyugat Buddhája – L. N. L. Kiadó

KÖNYV – Liliomhullás

Az 1956-os szabadságharc egyik legtisztább mártírszimbóluma Tóth Ilona. Éppen ezért a hatalmukkal, befolyásukkal, kapcsolataikkal még mindig köztünk levő gyilkosai és követőik minden nemtelen eszközt felhasználnak további befeketítésére. Noha ma már mindenki számára világos kell legyen, hogy a fiatal orvosnő koncepciós per áldozata lett, akivel példát akartak statuálni a külföld félrevezetése és a magyar társadalom megfélemlítése céljából. Most eddig soha nem látott fényképeket és dokumentumokat láthatunk Jobbágyi Gábor kötetében, aki Tóth Ilona egyik legelszántabb védelmezője. Egy tiszta, egyenes ívű, példás életet mutatnak be a születéstől a halálig és még azután, ami önmagában cáfol minden rosszindulatot vele szemben. Kosztolányi Dezső szerint a magyar költészet két legszebb sorát Vörösmarty Mihály írta le éppen egy Ilonáról: „Hervadása liliomhullás volt, Az ártatlanság könnye és a bánaté.” Mert a könyv egy valódi, liliom tisztaságú és szépségű lányt mutat, akire a legszebb és legboldogabb élet várhatott volna. A „hullás” viszont már olvasás közben ott van a tudatunkban, s minden mosolyt, szépséget bevon árnyékával.

B. J.

Dr. Jobbágyi Gábor: „Ártatlan vagyok” – Magyar Ház Kiadó

SZÍNHÁZ – Populáris érték

A premieren tapsvihar és tombolás fogadta az alkotókat, a néző úgy érezhette magát, mintha visszarepült volna Puccini operáinak és az operettnek aranykorába, amikor a siker szinte magától értetődő volt, mert a tehetség jobban ragyogott az általa megszerezhető aranynál. Kerényi Miklós Gábor színházának társulata mára védjeggyé vált a talentum, a munka és a professzionalizmus együttese révén. Béres Attila rendező nem titkoltan aktualizál és szórakoztatni akar. Kiderül, hogy államcsőd fenyeget, s az ország vezetői (élükön Haumann Péterrel) azt ismételgetik, hogy ideje lenne tenni valamit állásuk megtartása érdekében. Eközben a bonvivánok és primadonnák persze szerelmesek, és éppen annyira egészségesen unalmasak olykor, mint amennyire lenniük kell. Latabár Kálmán utódjaként most Szabó P. Szilveszter nagyon erős, finom komédiás látható Nyegus, a darab tisztalelkű, komikusan megható mindenesének kulcsszerepében. Táncos-komikusként Kerényi Miklós Máté energiagócán van a hangsúly, akinek testi adottságait az előadás direktora messzemenőkig felhasználja a helyzetkomikum érdekében. A koronát az estére Lehoczky Zsuzsa teszi fel, szinte puszta jelenlétével. A látvány elegáns és illusztris, de zavaró, hogy időnként érthetetlen a szövege, ezért azonban a technika ördögét hibáztatnánk.

Hádé

Lehár Ferenc: A víg özvegy – Budapesti Operettszínház

KIÁLLÍTÁS – Belső utak

Szász Endre halála óta kevesebb szó esik személyiségéről, művészetéről, bár művei továbbra is népszerűek. A nevével fémjelzett szigetszentmiklósi galéria eddigi tevékenysége azt jelzi, tartja a szellemiségét. Jelenlegi tárlatuk egy legendás XX. századi mester, Borsos Miklós szobrászművész és valamikori tanítványa, a ma már szintén ismert Zsin Judit munkáit tárja közönség elé. Borsos ragyogó technikájú rajzai közül is kiemelkedik az itt látható, egyik fiatalkori, 1929-ben készült, karakteres női arcképe, s az ugyancsak különleges színvonalú, 1955-ben készült színezett szénrajza, egy gondterhelt asszony ábrázolása. Ezenkívül tihanyi és firenzei rajzai, mitológiai témájú munkái tekinthetőek meg. A Szigetszentmiklóson élő Zsin Judit pedig kiváló portréista, amelyet ezúttal is bizonyít Gyurkovics Tiborról, Mándy Ivánról mintázott szoborportréival, valamint történelmi ihletésű műveivel.

Feledy Balázs

A lélek tájain járva – Szigetszentmiklós, Szász Endre Galéria