Egész természetes, hogy erről szól a fáma, mint ahogy az is, az egerek ezt nem hagyhatják, hiszen ők a hősök. Akkor meg mi a probléma? A rajzot is felesleges leszólni, szép és professzionális. Sok itt a munka és a tehetség, és néhol talán bukdácsol az a tömérdek szóvicc, de nem csak a harcteres, „vérrel írjuk a hitünket” részre fog emlékezni mindenki. (Mert ugye itt van a macsósan tarzanos akcióhős, Torzonborz, vagy már a főcím is vicces.) A szinkron tökéletes, Darvas Iván, Sinkó László, Rudolf Péter, Dörner György, Kern András és társaik hangján nem is lehetne más. Egy-két ősszereplő felbukkanása olykor némileg súlytalan, de ugyebár kultfilmet folytatni már önmagában is életveszély. Nekünk kizárólag a végcímdal nem tetszett.

H. D.

Macskafogó 2. – A sátán macskája, magyar animációs film

KÖNYV – Majk varázsa

A Magyar Szemmel című sorozat újabb értékes kötete jelent meg Hajnal Gyöngyi tollából, aki otthonosan mozog a csillagászatban és a bölcseletben egyaránt, bizonyítja ezt korábbi könyve, „A szakrális örökösödés Szent István korában és az asztrálmítosz tér-idő elmélet”. Nem könnyű olvasmányok. Az Árpád-korból eredő, a barokk korban feladatának megfelelően felújított majkpusztai épületegyüttest és üzenetét mutatja be a szerző, s ezen át a magyarság történeti szerepét is alátámasztja. A gyönyörű freskók igen fontos üzeneteket hordoznak. Az egyiken Szent István királyunk például nem a Szent Koronát viseli, viszont szablyáját igaz gyöngysor fonja körbe, amelynek végén Aquilea város jelvénye látható. Így a kép tanúsága szerint nemcsak korabeli országát, hanem az atillai örökséget is a Szűz Anya oltalmába ajánlja. A szablya több ezer éves múltat juttat eszünkbe, képjelként azonosítható a Nagy Kutya csillagképpel. Gyárfás Ágnes bölcsész Vizek könyve című munkájában taglalja ezt a hagyományt, segítve Hajnal Gyöngyi munkáját is. A gyönyörű, merített papíron kiadott, pontos illusztrációkkal ellátott kötet talán felcsigáz egy majkpusztai kirándulásra.

(hankó)

Hajnal Gyöngyi: Mérföldkő a Tejúton, Majk – magánkiadás

ZENE – Betegnek beteg

Szinte kizárt, hogy a név ne derengjen, de ha mégis, egy-egy klasszikus és világhírű Chemical-számot mindenki ismer (például: Hey Boy Hey Girl, Block Rockin’ Beats). Tom Rowlands és Ed Simons nem vett vissza nyári lemezén sem, az intro már önmagában is félelmetes egy kicsit. Rögtön felmerülhet bennünk a kérdés, hogy vajon milyen szerekkel élnek? De igazából az ő dolguk, nekünk meg a végeredmény a fontos. Igaz, ami igaz, ez az album a többihez képest most jóval több diszkóelemet tartalmaz (sajnos), de ettől függetlenül betegnek beteg, az pedig ebben a stílusban általában előnyt jelent.

Marosvölgyi Luca

Chemical Brothers: We Are the Night (EMI Music Hungary, 2007)

KIÁLLÍTÁS – Litvánok

Első pillantásra azt hihetnénk, hogy magyar anyagot látunk a kortárs litván kisplasztikákat bemutató tárlaton. Közös vonás a szobrászat hagyományos eszközeit előnyben részesítő szemléletmód, de feltétlenül más a narratíva, az elbeszélő jelleg hangsúlyozása. A legtöbb mű egy-egy kis önálló történet. Dalia Matulaité, a Vilniusi Képzőművészeti Akadémia professzora Bagdadi mese című művében ősi plasztikai motívumokat dolgoz fel, kortárs anyagtársításban, amelyben a fa, a gránit, a kő és az alumínium együtt jelenik meg. Jonas Gencevicius A világ nem egy nap alatt épült fel című bronzmunkájában pedig az Ember tragédiájából ismert örökösen küzdő embert látjuk. Változatos, de egységes képet nyújt az anyag, amelynek bemutatása mérföldkő lehet a két ország művészeti kapcsolatában.

F. Orosz Sára

Vilnius. Kisplasztikák 2. – Árkád Galéria

KÖNYV – Tengeri csata

Csonkaréti Károly, a magyar hadihajózás múltját kutató szakember írt már könyvet többek között Az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetéről, illetve Horthyról, a tengerészről is. Legújabb kötete a Monarchia huszonhét tengeralattjárójának és legénységének izgalmas történetét eleveníti fel. Az első világháborúban ugyanis a császári és a királyi haditengerészet ugyanolyan része volt a védőerőnek, mint a közös hadsereg. A tudományos alaposságú, de a laikusok számára is élvezhető kötet részletesen beszámol a háborús harcokról, és bepillantást nyújt a tengeralattjáró születésének körülményeibe, abba, hogyan építették ki az európai hatalmak saját flottáikat. Mindezt archív fényképek és metszetrajzok teszik szemléletessé.

BB

Csonkaréti Károly: Gyorsmerülés – Az osztrák–magyar haditengerészet tengeralattjáróinak története 1907–1918, Zrínyi Kiadó, 2007

ÉTTEREM – Nagyot enni

Élesednek az ellentétek a Molnár B. Tamás nevével fémjelzett Magyar Gasztronómiai Egyesület, és a hivatalos, „konzervatív” gasztrovonal között. Ha választani kellene a két társaság között, jómagam is az előbbieket támogatnám, holott velük ellentétben sokkal kevésbé lesújtó a véleményem a „szabványkonyháról”. Hisz nemcsak a kísérletezésben van öröm, hanem a megszokott ízek élvezetében is, nemcsak a kóstolgatásban, hanem a „nagyevésben” is. Ez utóbbi vonalat erősíti az óbudai Bivalyos vendéglő. Rusztikus külső és belső, rönkfaburkolat, korondi edények, jelentős magyar történelmi pillanatokat megörökítő grafikák, régmúlt idők használati tárgyai a falon, serpenyők és fatálak a tálalásban. A kiszolgálás gyors, pontos, talán több személyesség nem ártana. Az adagok igen tisztesek, az árak barátságosak, a választék vonzó a harcsa brassóitól a rántott borjúlábig. Vegyes tálat rendeltünk. A lyoni hagymát mi egy kicsivel kevesebbet hagytuk volna a forró olajban, a rántott sajtot kicsivel többet, de egyébként minden a legnagyobb rendben volt. A méretes fatálon volt még Holstein-szelet, rántott pulykamellfilé, rántott gomba, hagymás tört krumpli, rizibizi és hasábburgonya. Jót ettünk, barátságos környezetben, kifejezetten elégedetten távoztunk.

Dorozsmai Endre

Bivalyos vendéglő – Budapest III. ker., Királyok útja 172.

CD – Langyos

A mai magyar musicalélet első számú sztárja szépszámú női rajongótáborral rendelkezik, így talán nem túl meglepő, hogy andalító, olasz szerelmes dalokat énekelt fel legújabb albumára olyan szerzőktől, mint Andrea Bocelli és Alessandro Safina. Sem az album egyszerre mediterrán és modern stílusa, sem a dalok zöme nem hangzik azonban túl jól a szájából. Sokkal terjedelmesebb és nagyívűbb hanggal rendelkezik annál, mintsem ezeket az olykor igen egysíkú és jellegtelen nótákat énekelje, kvázi mai Szécsi Pállá válva. Talán Az ég tudja, miért című dal egyes részeinek dinamizmusában tud csak kibontakozni. Reméljük, a legközelebbi korong nem lesz ilyen langyos.

Véka

Dolhai Attila: Olasz szerelem