Seamus McGarvey operatőr előtt le a kalappal, a fényképezés ragyogó, de a film kosztüm és díszlet dolgában is teljesen a helyén van. A vidéki Anglia tájai is felbukkannak ismét, a Tallis család viktoriánus kastélya pedig impozáns hátteret nyújt a történethez, melynek középpontjában egy 13 éves lány rosszindulatú vádjának és ostoba képzelgéseinek következménye egy makulátlan ember életének bemocskolódásához és kisiklásához vezet. Keira Knightley nagyszerű a szerelmes és eltökélt Cecilia szerepében, James McAvoy pedig, túl börtönön és világháborún, olyan érzékenyen és jellemesen játszik, amit ki sem néztünk volna belőle. Mellettük még tucatnyi, remek angol színész egészíti ki ezt a ritka szép fizikai és szellemi szférákban járó filmet, mely bár nem bocsátja meg a sorsokat formáló tisztátlanságot, de drámai súlya mellett mégis képes boldog lenni.

Hádé

Vágy és vezeklés – angol filmdráma

KIÁLLÍTÁS – Krisztusi stációk

Brusznyai Árpád kivégzésének ötvenedik évfordulójára Veszprémben egyebek mellett Csizmadia Zoltán festőművész kiállításával emlékeztek, aki a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként maga is részt vett az ’56-os harcokban, sőt társaival együtt védte a főiskola épületét, ahol később nyolc fiatalt végeztek ki. S bár a borzalmakat túlélte, az átélt élményeket hosszú időn keresztül hordozta magában. A forradalom évtizedekig nem jelent meg a képein, de a pusztulás és pusztítás valamilyen formában mindig. Az egyetem aulájában most az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékező, komor hangulatú alkotásait láthatja a közönség, melyeken a krisztusi szenvedés stációihoz visszanyúlva elevenedik meg a szabadságharc leverését követő keserűség és fájdalom. A Kőkrisztus, a Népek Krisztusa Magyarország, valamint a társainak halálát megörökítő képek kegyetlen valósága az emberi gonoszságra hívja fel a figyelmet, s arra, hogy embert elpusztítani lehet ugyan, de hitet és eszmét soha.

barta

Csizmadia Zoltán festőművész kiállítása, Pannon Egyetem aulája, Veszprém – megtekinthető január 29-ig

KÖNYV – Szökés

Mihály és Erzsi Velencében tölti a nászútját. A szűk sikátorok között a férj beavatja feleségét fiatalkorának eseményeibe. A régmúlt felidézése azonban olyan jól sikerül, hogy megszökik fiatal arájától, s kezdetét veszi céltalan bujdosása Itáliában. Valahogy így kezdődik Szerb Antal regénye, az Utas és holdvilág, melynek városleírásai annyira megragadták Gyurcsek András grafikust és Mészáros László fotográfust, hogy elhatározták, közösen járják végig Mihály útját. Ellátogattak Siena meseszerű dómjához, eljutottak Cortonába és Arezzóba, majd Rómába is. Útjuk során készített fényképekből itthon kötetet szerkesztettek, melyhez a kísérőszöveget maga Szerb Antal szolgáltatta. S bár a képek gyönyörűek, az olvasó mégis csalódottságot érez: a képzelet helyét a valóság vette át.

BB

Gyurcsek András, Mészáros László: Utas és holdvilág – Itáliai utazás Szerb Antal nyomán, Alexandra Kiadó, 2007

ZENE – Hangulatok

A hol jazzbe, hol klasszikusba hajló, progresszív műfajú After Crying ontja magából a zenésztehetségeket, hiszen a csatasorba állított kiválóságok előbb-utóbb önálló lemezekkel is jelentkeznek. Így tett Winkler Balázs is, akinek zenei végzettségeit és elfoglaltságait még felsorolni is nehéz lenne, sokoldalúságára pedig mi sem jellemzőbb, hogy míg 1996 óta a Szent István Király Konzervatórium trombitatanára, addig Tárt ablak című szólólemezén zongorázik. Ez utóbbi 19 szerzeményét úgy válogatta, hogy azok tökéletesen fedjék a címek hangulatát, cselekményét. Az érzelmekkel átszőtt kiadványt részben gyermekei által megszólaltatott hegedű, brácsa, bőgő, cselló, dob színesíti, Babits Mihály két versét Latinovits Zoltán mondja el.

Szaki

Winkler Balázs: Tárt ablak – Periferic Records-Stereo Kft., 2007

KÖNYV – Szerepcserék

Vaszary Gábor műveinek nincsen kategóriájuk. Olykor szatírába hajló, vérbő komédiái vígan egyensúlyoznak valahol a szépirodalom és a ponyva határán. Miként ez a regény is. Van benne minden, ami a kacagáshoz kell. Magányos angol kastély, bogarasan előkelő lord és álvégrendelete, civakodó, majd egymásba szerető örökösök háborúja. A humor szokásos forrásait könnyedén felhasználó szerző csak úgy lubickol a jellem- és helyzetkomikumok, szerepcserék egymást sűrűn követő forgatagában. A filmben és színdarabban egyaránt feldolgozott, dramaturgiailag kifogástalan mű igazi télkergető olvasmány. A gáláns angol úriemberek és csalfa kisasszonyok szívet melengetően repítenek el egy rég letűnt polgári világ kulisszái mögé, amelynek központi témája a nemek örök harca és a szenvedélyes szerelem.

Farkas Anita

Vaszary Gábor: Az ördög nem alszik – Helikon Kiadó, 2007

KIÁLLÍTÁS – Jubileum papírfrízzel

A 30. születésnapját ünneplő Bartók 32 Galéria hosszú ideje tartósan jó szakmai színvonalon szolgálja a kortárs magyar képzőművészetet. A jubileumi kiállításra nem kisebb festő vállalkozott, mint El Kazovszkij Papírfríz II. című munkájával. Az alkotó művészete mindig is szorongással és gondolatisággal teli élénk koloritú, rendkívül szuggesztív megjelenítésű festői világ volt. S most a fríz, folyamatos papírra festett, két, egyenként tízméteres festményfolyamot jelent, mely szuggesztivitásával óhatatlanul rátelepszik a nézőre. A frízképek egymáshoz kötődő láncolata, a szerkezetet kazettássá tévő fekete csíkokkal elválasztott ismert kazovszkiji motívumok esszenciája, égő vörösökkel, vad kékekkel, kutyák, hajók, hegyek, torzók, tájak kavargásával, s időnként verbálisan megfogalmazott megjegyzésekkel. Egy helyütt a kérdés az alkotó által: „elszáll a lélek?” Nem. A lélek nem száll el. Áthatja ezt a látszólag megfontoltan épített, de valójában irracionális képáradatot.

Feledy Balázs

El Kazovszkij-kiállítás – Bartók 32 Galéria, megtekinthető: február 1-jéig

ZENE – Klárika nélkül

A System of a Down 2001. szeptember 11. után egy blogbejegyzése miatt majdnem terroristának kikiáltott (mellékesen libanoni születésű örmény) frontemberének nem csupán személyisége, hanem hangja és stílusa is igen sajátos. A meglehetősen eklektikus zenei világ már a SOAD-nál is lejött, így várható volt, hogy a szólólemez sem lesz nagyon más. Ugyanazok a logikátlan, már-már extremitásba hajló váltások, gyakran az őrületes zúzásból mindenféle átvezetés nélkül lesz mondóka. A korongon hatalmas hangsúlyt helyeznek a klasszikus hangszerekre, ilyen a hegedű, zongora, és az akusztikus gitár. A címadó dal erre az egyik legjobb példa, de találunk még bőven hasonló hangszerelésű számot. Kevesebb a szaggatós gitártéma, és több a dallam, a megnyílós rész. Egy ötletekben gazdag albumhoz lehet szerencsénk, viszont akinek a System of a Downnal nem sikerült még megbarátkoznia, nagy valószínűséggel ezzel sem fog. Olyan ez, mintha Korda Gyuri bácsi Klárika nélkül énekelne… kicsit más, de lényegében ugyanaz.

Marosvölgyi Luca

Serj Tankian: Elect The Dead – Warner Music, 2007