A történet szerint a Fikász család ezúttal a mostanság divatos kastélyszálló-iparágba vág bele, hogy az önkormányzattól pár ezresért lenyúlt szállodát felvirágoztassa. A vendéglátásban nem éppen profi família ezúttal nem az ostoba német turistákra, hanem a kifinomult ezoterikus vendégekre utazik, akik Savoyai Jenő anyjának bolyongó kísértetére kíváncsiak. Az ál- és valódi szellemjárás helyzetkomikuma azonban inkább kínos, mint szórakoztató, hiába a jobb sorsra érdemes színészgárda (Reviczky Gábor, Pogány Judit, Szarvas József, Schell Judit) profin unalmas alakítása, és a már védjeggyé vált lassítássalf-elpörgetéssel operáló képi világ.

Farkas Anita

Zimmer Feri 2. – színes, magyar vígjáték, 2010

ZENE – Partyzene

Az 1979-ben Alecia Beth Moore néven született amerikai akrobata, táncosnő, előadó mögött alig tízéves hivatásos pályafutás áll. Első albumától kezdve sikertörténet, amit még Grammy-díjakkal is jutalmaztak, a Billboard szerint az évtized első számú popénekesnője. 16 sikerszáma mellett további három új dala is helyet kapott válogatáslemezén, köztük a Raise Your Glass. A jelenleg anyai örömök elé néző Pink dobgéppel és többnyire elektromos kütyükkel kísért stúdiófelvételeinek életszerűségét temperamentumos, érzékileg túlfűtött stílusával biztosítja. A diszkóütemeket a Sober című tétel végén elhelyezett szimfonikusokkal, máshol (Who Knew) líraisággal teszi változatosabbá, a Dear Mr. President esetében Cherhez hasonlít. Partyzene.

Szakács Gábor

Pink: Greatest Hits…So Far!!! – Sony, 2010

KÖNYV – Mesebeli mesterek

Ha napjainkban megkérdezünk egy kisiskolást, felnőttként kihez szeretne hasonlítani, többségükben valószínűleg a képcsatornákon látott hírességek közül választanának. A régi, bevált mesterségek nem igazán kapósak, ráadásul a fogyasztói társadalom a javítást a vásárlással igyekszik felcserélni, ezért tűntek el például a csizmadiák, esernyősök vagy a kalaposok. Ezen a szemléleten igyekszik változtatni Novák Gábor könyve, amikor bizonyos hétköznapi foglalkozásokat ritkaságuknál fogva már mesebelinek nevez. Az egyes szakmákhoz kanyarított hol furfangos, hol tanulságos történetek emlékeztetnek arra az időre, amikor még dicsőségnek számított a mesterlevél átvétele, és az egyszer használatos helyett a tartós termék előállítása. Talán még nem késő, hogy a mesebeli mesterek ismét valósággá váljanak.

Szakács Gábor

Novák Gábor: Mesebeli mesterek – Napsugár és Virág Kft., 2010

ZENE – Készülődés

A Kodály-módszert nem elég ismerni, de a gyakorlatban is használni kell – lehetne ez az ars poeticája Hainfart Márta zenepedagógusnak, aki a kecskeméti Kodály Zoltán Zenei Általános Iskola karvezető-zenepedagógusaként már nem először működik közre gyermekeknek szánt lemezeken. Márciusban született kisfiával most éppen az első közös karácsonyukra készülnek. Az adventi készülődésükbe azonban bárki bekapcsolódhat a Baba-mama karácsonynak köszönhetően, melyen a legismertebb karácsonyi dalok tisztán hangszeres vagy énekelt változatban hallhatók. A mennyből az angyal, a Csendes éj vagy a Suttog a fenyves zöld erdő mellett azonban olyan könnyen megjegyezhető verseket is megtanulhatnak a csöppségek, mint a Gilinggalang, a Jaj, de pompás fa és a Nagykarácsony éjszakáján. Az album legfőbb erénye az egyszerű, tiszta hangzás, mely a háttérben szólva is meghittebbé varázsolhatja a családi ünnepet.

BB

Baba-mama karácsony – Zeneker Kiadó, 2010

KIÁLLÍTÁS – Divatcsemege

Lányok és asszonyok, korosztálytól és történelmi kortól függetlenül, mindig is nagy gondot fordítottak öltözködésükre, megjelenésükre. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumban a különleges kelmék, cipők, a 19. század második felének divatképei, a divat és politika összekapcsolódása, forradalmi asszonyaink leleményes ruhakölteményei, valamint az egyes kiegészítők (például a gomb) története igazi divatcsemegét kínálnak. Az interaktív tárlaton megismerkedhetünk a legyezők titkos nyelvével, beleszippanthatunk a kor legdivatosabb parfümjeibe, magunkra ölthetjük a „fardagályt” (más néven a turnűrt), illetve a „kámvás rokolyát”, vagyis a krinolint is. Így elmerülve a kor divatvilágában, darázsderékkal és kipárnázott, „faros” szoknyában, megcsodálhatunk legyezőket, táncrendeket, kalapokat, de még az egykor volt divatáru-kereskedők számláit, hirdetéseit, sőt árjegyzékeit is. A reformkor idején megjelenő folyóiratok divatképmellékletei nemcsak elődeinknek, de a mai nőknek is különleges elmélyülést, érdekes játékot kínálnak.

Szabó Krisztina

Fardagály és kámvás rokolya – 19. századi divatképek – Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum, megtekinthető: február 28-ig

OPERA – Beteljesülés

Szabadító opera, de a mindenekfeletti asszonyi szeretet és hűség dalműve a Fidelio. Ugyanakkor a lelkiismereté és a humánumé, ami Rocco személyében jelenik meg, míg Pizzaro zsarnoksága és gonoszsága semmivé válik, a szeretet és az emberi tisztesség hatására. Dalszínházunk előadása szerencsés csillagzat alatt született, Beethoven zenéjének színgazdagsága, drámai ereje, humánuma hitelesen érvényesült. Szabóki Tünde (Leonora) és Perencz Béla (Don Pizzaro) vokális teljesítménye, színészi alakítása kiemelkedő volt, Bándi János (Florestan) árnyaltan, átéléssel énekelt, a Roccót alakító Gábor Géza pedig különösen az első felvonás négyesében tett ki magáért. Váradi Zita (Marcellina) és Brickner Szabolcs (Jaquino) közül inkább az előbbi tudta élettel megtölteni szerepét, míg Cser Krisztián (Ferrando) meleg fényű basszusa betöltötte a nézőteret. A fiatal művész bizonyosan szép jövő előtt áll.

Spangel Péter

Beethoven: Fidelio – Magyar Állami Operaház

ZENE – Tüzes dallamok

A csapat elindult a Kárpátokon túlról, s megérkezett a nagyvárosba. A Tovafelé című album ugyanis kiváló példája annak, hogyan válik a népzene újszerű megközelítéssel, könnyűzenei elemekkel átszőve nagyvárosi folklórrá, miközben igyekszik megtartani az autentikus moldvai zene mélyrétegeit. Persze a világzene ingoványos talaj, egyszerre kíván bátorságot és feltétlen tiszteletet azoktól, akik hozzányúlnak az autentikus hangzásvilághoz. A zenekarnak mindez sikerült, újszerű, izgalmas muzsikát produkáltak, amely nem csupán annak köszönhető, hogy a tagok több zenei formációban, stílusban is kipróbálták magukat, hanem annak is, hogy a régi falusi muzsikusok iránt mélységes tisztelettel viseltetnek. Ezért is szép gesztus, hogy a lemezen megszólal mesterük, Hódorog András csángó furulyája, jelezve, hogy merre vannak a gyökerek.

Szentei Anna

Tűz lángja: Tovafelé – FolkEurópa Kiadó, 2010