Ő az egyike ugyanis annak a három borzalmas főnöknek, akik előtt mintha egyetlen cél lebegne: minél jobban megkeseríteni beosztottjaik életét. A szexmániás doktornő, a folyamatos megalázásban örömet lelő pszichopata (Kevin Spacey) és a kokainmámoros aranyifjúságban tetszelgő félbolond – Colin Farrell zseniálisan visszataszító – alkalmazottjai így nem is tehetnek mást, mint hogy fondorlatos tervet szőnek ellenségeik elpusztítására. A kétségtelenül sokak titkos gondolatát beteljesíteni próbáló muskétások így egyre betegebb helyzetekbe keverednek, hiszen a megfelelő bérgyilkos felkutatása bizony nem kis feladat. Az elszabaduló dialógusok és az abszurditásig eltúlzott jellem- és helyzetkomikumok végül egész szórakoztató mozivá állnak össze, különösen annak, aki Guy Ritchie és Hitchcock bizarr keresztezésére is vevő.

Farkas Anita

Förtelmes főnökök – amerikai vígjáték, 2011

ZENE – Grúz csoda

Liszt Ferenc születésének kétszázadik évfordulója kapcsán több kiadvány is foglalkozik a magát magyarnak valló zeneszerzővel. Egyikük a grúz származású, mindössze 24 esztendős Khatia Buniatishvili, aki hároméves korában ült az általa zenei magányosság jelképének tekintett zongorához. Napjainkra már bejárta a világot, rangos díjakat nyert, a szakemberek elsősorban virtuozitását és érzékiségét emelik ki. Első önálló albumát tudatosan szentelte Liszt Ferenc szerzeményeinek. Az öt tételt a Szerelmi álmokkal indítva adja meg a lemez bensőséges hangulatát, míg a feszültséget a Mephisto-keringővel fokozza. A kiadványt fényképekkel színesített, a művésznő és a zeneszerző életét ismertető füzet, valamint Liszt b-moll szonátájának ötperces klipje egészíti ki.

Szakács Gábor

Khatia Buniatishvili: Franz Liszt – Sony, 2011

KÖNYV – Életek értelme

Egy világtól elzárt magániskolában nevelkedik Kathy, Tommy és Ruth. Mindennapjaikhoz szervesen hozzátartoznak a felügyelők, akik gondosan vigyáznak arra, hogy mennyi és milyen információ juthat el hozzájuk. A Kathy szemszögéből elbeszélt történetből hamar kiderül, hogy a hailshami iskola nem az a tipikus elitképző intézet, ahol a gazdagok drága pénzen taníttatják csemetéiket, hogy aztán innen kirepülve éljék a felső tízezer gondtalan életét. Az itt tanuló és élő diákok kimondatlanul is tisztában vannak sorsukkal, s azzal, hogy életük célja és értelme eleve elrendeltetett. Jóllehet telis-tele vannak álmokkal és vágyakkal, a lázadás mint kitörési lehetőség eszükbe sem jut. Bár Kazuo Ishiguro regénye színteréül lakóhelyét, Angliát választotta, a sztori mégis univerzális, bárhol a világon megtörténhet. A hátborzongatóan hiteles cselekményszál, s benne az emberi érzelmek, a barátság és a szerelem teszik ezt a futurisztikus regényt elképesztően drámaivá, s vetik fel önkéntelenül a kérdést: mindez ugye sosem történhet meg?

Barta Boglárka

Kazuo Ishiguro: Ne engedj el… – Cartaphilus Könyvkiadó, 2011

KIÁLLÍTÁS – Szakrális piktúra

László Dániel, miután a spanyolországi El Caminót végigzarándokolta, megtette a Csíksomlyóig, majd ezt követően a Mariazellig vezető utakat is, benyomásaiból képeket festett. Panteisztikus tájak és egyedülálló templombelsők állnak festői érdeklődésének középpontjában, melyeket a látvány igézetében, hittel telítetten alakít képpé, áradó, eleven festőiséggel. A csillogó, barokk oltárok, monstranciák élénk árnyalatokban pompáznak, a templombelsők sötétjei titkokat sejtetnek. Fény és árnyék szuggesztív kontrasztjaiból egy új szakrális piktúra keletkezik, mely közhelyektől mentesen állítja elénk hit és művészet kivételes XXI. századi találkozásának valóságát. László Dániel magányos zarándoklata egyelőre magányos festészetet teremtett. Kiemelkedőt.

Feledy Balázs

László Dániel: Mária út – József Attila Múzeum, Makó, megtekinthető: augusztus 18-ig

ZENE – Munkásrock

Radics, a munkásosztályból jövő rocksztár paradox módon a „munkáshatalom” országában egyáltalán nem tudott érvényesülni. Színpadi egyénisége, gitártudása egyértelműen nemzedéki bálvánnyá, gitárhőssé tették, de ezt életében nem tudta igazi sikerre váltani. A korszak kultúrpolitikája mellett okolhatóak ezért a körülmények, s maga a gitáros nehézen kezelhető személyisége is. A most megjelent vinil LP a majdnem két évtizedes pályafutás kis keresztmetszetét nyújtja a hallgatónak. A Tűzkerék és az Alligátor együttesek demofelvételei mellett egy különleges, egyszeri alkalmat rögzítő koncertfelvételt is hallhatunk, amelyen az Illés együttesből Szörényi Levente és Szabolcs, valamint a Mini együttes dobosa, Németh „Nemecsek” Tamás kísérik Radicsot. A lemez érdekessége ezeken túl, hogy a régi módi szerint dupla borítós, továbbá csak 330, számozott példányban jelent meg.

Mikes Noémi

Radics Béla: Dat-Ol’-Boogie-Man-from-Angel-Land – Jégerfa Produkció, 2011

KÖNYV – Mementó

El tudjuk képzelni, milyen lehetett a századforduló Budapestje? Az egyre öntudatosabbá és az egyenlőségi törvény következtében egyre magabiztosabbá, sőt pimaszabbá váló új polgárság harcba száll a régi idők Magyarországával. Addig megvetett magatartásformák válnak értékké, a kizsákmányolás immár követendő példa. A vidéki tekintetes, a regény főszereplője eladja birtokát, hogy veje gyógyfürdőt építhessen, s öreg napjaira Pestre költözik. A fővárosi élet azonban rácáfol várakozásaira. A mentében járó, pipázó öregúr – a dús örökség ellenére – egyre inkább nyűg lesz a családja számára. A pénz az elkártyázott esték sűrűsödtével egyre fogy, akár a levegő a tekintetes úr körül. A testileg-lelkileg kisemmizett, megalázott főhős számára végül a halál hoz megváltást. Gárdonyi drámai regénye nemcsak egy ember tragédiája, de egy osztály, egy történelmi korszak, sőt, talán egy egész ország mementója.

(gp)

Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes – Kráter Kiadó Aranyrög Könyvtár, 2011

ÉTTEREM – Kalózromantika

Nagybánya történelmi levegőjű központja kiválóan alkalmas helyszín arra, hogy a vendéglátóipari egységek birtokba vegyék. S vannak is vendéglők, kávézók és pizzériák szép számmal. E hangulatos, teraszos helyek egyike a mindenfelé (egyébként érthetetlenül) népszerű kalózromantikára építő Barbarossa nevű egység. A kiszolgálás kedves, szakszerű, udvarias és gyors, a konyha tekintetében a vendéglő nem pályázhat ugyan Michelin-csillagra, de itt-ott egy kis döccenővel többnyire veszi az akadályokat. A rozmaringos foccaccia egyszerűen kifogástalan volt, el is fogyott az utolsó szemig, de ettünk egy adag kicsit fantáziátlan, pác nélküli, de megfelelően hőkezelt csirkeszárnyat, amihez valamilyen megfontolásból gyümölcsízzel ízesített majonézt adtak, korrekt steak krumplit, bő olajban sült, sütés közben meglazult csirkenyársat, átlagos sült tarját és édes mázas, kifejezetten ízletes sült oldalast. Mivel a vendéglőt télen is nyitva tartják, így melegen tudjuk ajánlani évszakfüggetlenül mindenkinek.

Dorozsmai Endre

Barbarossa – Nagybánya, Fő tér