Egy horrorfilmtől nem mélyenszántó gondolatokat és fordulatokban bővelkedő cselekményt várunk, de legalább azt, hogy a kulcsjelenetek ne csapjanak át komédiába. Sajnos a Végső állomás ötödik része önmaga paródiája lett, és horror-thriller helyett tini vígjátékot kapunk. Persze van vér meg kiloccsant agyvelő, ahogy kell, de a haláljelenetektől nem fog összeborulni érzékeny lelkivilágunk. Az elgurult szemgolyó is inkább röhejes, mint félelmetes. Pedig a 2000-ben bemutatott első rész nem érdemtelenül vált kultikus filmmé, és szerzett sok rajongót magának, de ami elsőre működött, az ötödjére már nagyon erőltetett. A filmet a 3D-s technika sem teszi félelmetesebbé. Ne ijedjünk meg, ha a vászonról kinyúl értünk a Halál: csak csiklandozni fog, de magával ragadni nem.

Lass Gábor

Végső állomás 5 – amerikai horrorfilm, 2011

ZENE – Méltó megemlékezés

A nemzetközi zenei világ az egész esztendőben Liszt Ferenc születési évfordulójának méltó megünneplésére készült. Ebből a sorból legkevésbé a magyarok maradhattak ki, az első lépést Kocsis Zoltán vezényletével a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar meg is tette 2011. január 22-én a Művészetek Palotájában adott koncert keretében. A zongoraszólót Farkas Gábor játszotta. A majd egyórás kiadvány három tételt tartalmaz. A Magyar fantázia jól ismert részlete a Magasan repül a daru kezdetű népies műdal, a szerzemény ősbemutatóját Erkel Ferenc vezényelte 1853-ban. A másik két tétellel együtt, Les Préludes és az Amit a hegyen hallani (Bergsymphonie), Liszt Ferenc pályájának sorsdöntő, 1848–1854-ig tartó időszakából származik. Méltó megemlékezés.

Szakács Gábor

Liszt – Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar Kocsis Zoltán vezényletével – Magneoton, 2011

OPERA – Ősváltozat kis kurtítással

Első nemzeti operánk ősváltozatával nyitotta meg dalszínházunk az új évadot. Nagy formátumú, érzelemgazdag, Melindáért és hazájáért aggódó, ám egyre növekvő feszültségét a második felvonás Bánk–Gertrúd-kettőséig palástoló Bándi János bravúros hangszínváltásaival, kifejező énekével egyéni, új nagyurat formált meg. Marton Éva az uralkodói gőg és a mindenkit lenéző felsőbbrendűség megjelenítője volt. Perencz Béla markáns, hiteles volt Tiborcként, Kálmándi Mihály erőteljes Peturként, s ugyanígy a vendég Vígh Ibolya alkatilag és alakításban Melindaként – hangi teljesítménye talán megilletődöttségének volt betudható. Pataki Potyók Dániel szép hangú, de szenvedélyben egy kicsit visszafogottabb Ottó, míg Geiger Lajos Biberach, Bakonyi Marcell pedig II. Endre szerepében volt súlytalan. Káel Csaba rendezése engedte érvényesülni szólistáit, a mű a konzervatív operajátszás hagyományai szerint szólalt meg a 2001-es felújítás díszleteiben.

Spangel Péter

Erkel: Bánk bán – ősváltozat – Magyar Állami Operaház, szeptember 4.

KÖNYV – Népi hagyományok

Mivel a kultúra földrajzi térben létezik, így értelemszerűen a kulturális jegyeket is ekképpen kell és érdemes vizsgálni egy-egy nép vagy etnikum esetében. Borsos Balázs és Magyar Zoltán néprajzkutatók a magyar népterület öt – Dunántúl-Kisalföld, Alföld, Felföld, Erdély és Moldva – nagyrégiójának népi kultúráját mutatják be az olvasóknak, elsősorban a XIX–XX. század fordulójának állapotát figyelembe véve, de természetesen nem elfelejtkezve az előzmények és az azokból következő folyamatok elemzéséről sem. A két kötet szöveg- és illusztrációgazdagsága mindenkinek alkalmat és lehetőséget nyújt arra, hogy megismerje szűkebb hazájának népi építészetét, művészetét, mesterségeit, hagyományait és nyelvjárásának jellegzetességeit. S persze lokálpatriótaként kritikusnak is szabad lenni, s fel kell hívni a figyelmet a kötet kisebb pontatlanságaira is: így például Balatonkövesd ma nem Balatonfüred, hanem Csopak része.

Barta Boglárka

Borsos Balázs – Magyar Zoltán: A magyar népi kultúra régiói I–II. – Mérték Kiadó, 2011

ZENE – Jazz-ima

A többtucatnyi hazai dívajelölt mellett egy kezünkön megszámolhatjuk az erősebb nem képviselőit a műfaj énekesei között. Szerencsére időnként szenzációs képességekkel megáldott férfiak is feltűnnek, mint most a 24 éves Pozsár Máté. Debütáló lemezén elképesztő merészséggel nyúl a sztenderdek világához, legyenek azok a nagy amerikai daloskönyv legismertebb darabjai (Body and Soul, Time Remembered) vagy a nagy jazzművészek örökzölddé nemesedett kompozíciói (Round Midnight, Naima). Feldolgozásai tudnak újat nyújtani – ami igazán komoly teljesítmény egy pályakezdő esetén. Ráadásul a lemez terjedelmének felét kitevő saját számok teljes harmóniában szólalnak meg a veretes témákkal, őszinte érzelmeket sugallva. Egyik-másik valósággal modern sztenderdnek minősíthető.

Márton Attila

Pozsár Máté: Fohász/Prayer – Binder Music Manufactury, 2011

KIÁLLÍTÁS – Huszáremlék

A Nádasdy-huszárezredet I. Lipót német római császár és magyar király engedélyével gróf Czobor Ádám császári tábornok alapította 1688-ban. Az ezred részt vett többek közt a török elleni harcokban, a spanyol örökösödési háborúban, az 1848-as szabadságharcban, majd az oroszok elleni harcokban is. Összesen hatvanhat ütközetben harcolt, végül a fegyvert Világosnál tette le. A dicső múltra visszatekintő és a város életébe, mindennapjaiba szervesen bekapcsolódó huszároknak állít emléket a Sopron szívében nemrégiben megnyílt és előzetes bejelentkezés után látogatható Nádasdy Huszárezred Múzeum, ahol a Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület jóvoltából láthatunk többek közt korhű fegyvereket, lovasfelszereléseket, egykori ruházatokat és írásos dokumentumokat, fotókat, valamint lószerszámokat is.

Tabajdi Daniella

9. Nádasdy Huszárezred Múzeum – Sopron

ÉTTEREM – Bevált sémák

Van Soltvadkerten néhány igen fontos vendéglátó-ipari műintézmény, mely a helyi borászok között osztatlan respektusnak örvend. Ilyen az Anna vendéglő, az Öreg Tó vendéglő és a BGB – Venyige borozó. A BGB kívülről nem sok jót ígér, külső dizájnja olyan, mintha egy negyedosztályú külvárosi késdobálót rejtene. Ám belül kellemes szeparék, pácolt fa, diszkrét és ízléses dekoráció. Az étlap Papp Győző mesterszakács kezét dicséri, aki továbbgondolt, de a bevált sémáktól el nem szakadó csárdakonyhával várja a vendégeket. Mi a rántott gombát, káposztás kacsamájat, szeletelt csülökhúst, roston sült csirkecombot, rablóhúst, cordon bleu-t, tojáslepényt, vegyes savanyúságot, rizst és sült burgonyát tartalmazó kétszemélyes tál mellett döntöttünk. Az ételek rendben voltak, a borlap pedig egyenes pazar volt. Több helyi borásznak lehet szaküzlet-közeli áron kapni a borait, de van még egy reprezentatív válogatás a Bortársaság boraiból, melyeknek árfekvése itt-ott valamivel még alá is megy a szaküzleti árnak. Jól éreztük magunkat a BGB-ben, ha arra járunk, még benézünk!

Dorozsmai Endre

BGB – Venyige borozó – Soltvadkert