A libanoni származású író, Wajdi Mouawad kamaradarabjára épített filmben az anyai végrendelet utasítására egy testvérpár indul nyomozásra sosemvolt bátyjuk és halottnak hitt apjuk után. Miközben saját sorsuk után kutatnak, fokozatosan tárul fel előttük, és a mozaikszerű szerkesztésnek köszönhetően a nézők előtt is, egy büszke és erős nő sorsa, akit gyermekei is csak halálában ismerhettek meg. A rendező nawal életében – akit Lubna Azabal alakít több mint zseniálisan – egyszerre mutatja fel a Közel-Kelet vallási háborúinak esztelenségét, az emberi gonoszság fokainak képtelenségét, a nők kiszolgáltatottságát és a szeretetben rejlő megbocsátás erejét. Mindez akár patetikusan vagy szájbarágósan is hangozhatna, ha a lassan beinduló, ám utólag tökéletes arányérzékűnek tűnő képsorok, a remekül megválasztott zenék, az egyszerű operatőri munka és a bezáruló életkört szimbolizáló, brutális befejezés nem mondatná azt velünk, hogy ez egy majdnem tökéletes munka.

Farkas Anita

Felperzselt föld – színes, feliratos, kanadai filmdráma, 2010

ZENE – Kicsiknek, nagyoknak

Aligha van olyan gyermek az országban, aki ne ismerné a Paff, a bűvös sárkány, valamint a Boldog születésnapot, és olyan felnőtt, aki ne hallotta volna az Anyám, ha szeretsz, továbbá a Drága otthon című dalokat. Az összekötő kapocs a 100 Folk Celsius együttes, amely többek között ezekkel, összesen 35 felvételével ünnepli születésnapját. A country és mese világában kalandozó ötösfogat ugyan megélt már néhány tagcserét, köztük egy tragikusat, de zenei irányvonalán mind a mai napig nem változtatott. Bár a dupla kiadványt két részre osztották, egyiket a gyerekeknek, másikat felnőtteknek ajánlva, valójában az utóbbiak ifjú korukban éppen a kicsinyeknek szóló üzeneteken nőttek fel. És persze az sincs nincs kizárva, hogy a mostani gyermekek idővel szüleik kedvenceibe nőnek majd bele.

Szakács Gábor

100 Folk Celsius: 35 év, 35 dal – Magneoton, 2011

KÖNYV – Merj gondolkodni!

Ha Lackfi-mesekönyvet veszünk a kezünkbe, egyet biztosan tudhatunk: nem a szokványos, hovatovább gyermeteg kalandokban lesz részünk. Merthogy minden egyes könyve kaland a javából, nemcsak a gyermekeknek, hanem – sőt, talán még inkább – nekünk, felnőtteknek. Legújabb, Átváltozós meséi a fantázia és a képzelet birodalmába kalauzolnak bennünket, oda, ahol semmi sem az, aminek látszik. A családi autó voltaképpen királyi udvar, a vénséges ücsörgő banya finnyás királykisasszony, a lego autó pedig zsiráf. Mindez megspékelve szójátékokkal, szófordulatokkal, rímekkel és megfejtésre váró motívumokkal. Vagyis ami a lényeg: egyetlen percre sem hagyja lankadni érdeklődésünket és figyelmünket, folyamatos gondolkodásra késztet, miközben féljünk felvállalni gondolatainkat, s bátran alkossunk véleményt a világ dolgairól.

Barta Boglárka

Lackfi János: Átváltozós mesék – Molnár Jacqueline rajzaival – Cartaphilus Könyvkiadó, 2011

KIÁLLÍTÁS – Egy korszak kalandorai

A nyolcvanas évek Magyarországán a politikai hatalom által felügyelt műhelyek helyett egyre nagyobb szerephez jutott és egyre nagyobb hatást gyakorolt az alternatív kultúra, melynek legfontosabb területe a pop és a rockzene lett. A korszak egyik emblematikus jelensége volt a Bizottság zenekar, amely bebizonyította és egyértelművé tette, hogy a politikai hatalom erős korlátai a művészi szabadság eszközeivel igenis áttörhetők. A zenekar műcsarnokbéli bemutatkozása a zene mellett természetesen a képzőművészet területére is kiterjed, de találunk filmanyagokat, installációs elemeket, valamint több mint háromezer felhívásra érkezett privát fotót is az együttesről. Elsőként láthatja a magyar közönség Wahorn András Fekvő nő telefonnal című alkotását, vagy ef Zámbó István több mint háromszáz plüssjátékból álló, újonnan készített installációját. De Wahorn András, fe Lugossy László és ef Zámbó István művei mellett megjelenik a 70-es évek végének, 80-as évek első felének képzőművészeti környezete is, így a tárlat összességében számvetés a késő kádárizmus hangulatának elfojtott emlékeivel.

Tabajdi Daniella

„Sírba visztek” – A Bizottság a Műcsarnokba megy, Műcsarnok, megtekinthető: november 13-ig

ZENE – Jazz a Horthy-korszakból

Az 1985-ben alakult Hot Jazz Bandról méltán mondható el, hogy az egyik legismertebb magyar jazz-zenekar. Igazi lélekvidító Zene, nagy Z-vel. Hogy mi a sikerük titka? A virtuozitáson kívül egyértelműen az, hogy ’30-as, ’40-es évekbeli slágerszámokat dolgoznak fel, s muzsikájuk hangzásvilága eközben mit sem változik. Miközben dalaikat hallgatjuk, eszünkbe juthat többek közt Karády Katalin, Kabos Gyula, de akár Latabár Kálmán is, ugyanis a Hot Jazz Band által feldolgozott dalokat először az előbb említett hírességek énekelték el. Az együttes legújabb lemeze, a Halló! Halló! – Dalok a telefon hőskorából azt a kort próbálja meg a fülünkbe csempészni, amikor telefonos kisasszonyok kapcsolták össze az akkor még mindössze pár száz számból álló telefonvonalakat. Az albumon többek között olyan ismert slágerek is megtalálhatók, mint az Ugye felhív telefonon?, a Nem nősülök soha, a Halló, Irén, Halló, ha ráér, vagy a Mily mesés dolog a Niagara vízesés. A sajátos magyar jazzmuzsika utazó nagyköveteinek ezzel a CD-vel nem titkolt szándéka, hogy Puskás Tivadarra, a telefon magyar származású feltalálójára is felhívják a figyelmet.

Mikes Noémi

Hot Jazz Band: Halló! Halló! – Dalok a telefon hőskorából – szerzői kiadás, 2011

ÉTTEREM – Kötelező gyakorlat

Az U26-ról azt olvasni mindenütt, hogy szédületesen jó ár-érték arány mellett nyújtanak kiemelkedő szolgáltatást. Ezt nyilván ellenőrizni kellett az első adandó alkalommal. S lőn. Kiderült, hogy a várakozásoknak megfelelően ehelyütt tényleg zavarba ejtően alacsony áron kínálnak valódi minőséget. Időközben egyébként megjelent az Alexandra Kalauz 2011-es kiadása, mely nem kevesebb mint 11.5 ponttal jutalmazta az éttermet, ami azt jelenti, hogy a hely már létrejöttének évében bekerült az első ötvenbe. Ami nem kis teljesítmény, akár a Magyarországon működő közel 20 000 vendéglőhöz, akár a kalauzban letesztelt 330 étteremhez viszonyítjuk. Ráadásul az étterem séfje, Bernát Dániel ugyanezen kiadványban az Év felfedezettje címet nyerte el. Az U26-ban a háromfogásos menü 1500 Ft, az egyes fogásokat pedig az ember maga kombinálhatja össze bő tucatnyi ételből. Jómagam marinált tintahalat ettem salátaágyon, zellerchips-szel és burgonyamousse-szal körített lepényhalat, valamint narancshabbal koronázott créme bruléet – a minőség kifogástalan volt. Kreativitás, alapanyag-tisztelet, technológiai fegyelem jellemzi az U26-ot, melynek tényleg esélye van arra, hogy a fiatalok érdeklődését az igényes és fantáziadús étkezés felé fordítsa. Ráadásul ellentétben más jó ár-érték arányú ebédelőhelyekkel, itt az italárak sem szaladtak el, a borokat pedig a Kézműves Borok Háza szállítja. Az U26 valóban kötelező gyakorlat az ínyencek számára, még akkor is, ha a dizájn hideg, modernista és személytelen.

Dorozsmai Endre

U26 – Budapest, Eiffel tér