A Pretty womannal magát a filmtörténetbe beíró Garry Marshall legújabb, Szilveszter éjjel című alkotása a szintén az úriember nevéhez köthető valentin-nap szerves folytatása, melyben átlagos, ám rendkívül jó alakú és igen szépen öregedő new york-iak ünnepi pillanataiba nyerhetünk bepillantást. A rengeteg szálon futó, és éppen ezért mélységeiben bizony hiányos történet felvonultatja a sírós-nevetős mozik legfőbb prototípusait: van itt öregedő rocksztár (Jon Bon Jovi), álmokat beteljesítő futár fiú (Zac Efron), kiábrándult ötvenes nő (Michelle Pfeiffer), súlyos beteg férfi (Robert de Niro), babát váró fiatal pár és még sorolhatnánk. A kisebb, de inkább nagyobb sztárok – Jessica Biel, Hillary Swank, Ashton Kutcher, Sarah Jessica Parker – felvonultatása azonban túl sok is a jóból: az életszerűtlen dialógusok és az erőlködő humor útvesztőiben nemcsak a színészek vesznek el a végére, de a szerelemről szóló nagy tanulságok is.

Farkas Anita

Szilveszter éjjel – színes, szinkronizált amerikai vígjáték, 2011

ZENE – A csodagyerek

Az amerikai tehetségkutató versenyen tűnt fel tavaly a 2000-ben született Jackie Evancho. Amit a kislány előadott, attól bizony tátva maradt az értékelő bizottság szája, mert ilyet még aligha hallott. Hogy nem csalásról volt szó, jeles szakemberek tucatjai igazolták. Azóta szimfonikus zenekarokkal járja az országot, a legnevesebb koncerttermekben és karmesterekkel lép fel, ahol megfordul, ünneplik. Dream With Me albumán az operától a musicalig minden műfajban otthonosan mozog. Kettőst énekel Susan Boyle, valamint Barbra Streisand társaságában, tökéletesen hozza Pavarotti nagy számát, a Puccini szerzette Nessun Dorma-áriát. Korát meghazudtolóan érett hangjával a csodagyerek mindent tud, ami már most a világhírességek közé emeli.

Szakács Gábor

Jackie Evancho: Dream With Me – Sony Music, 2011

SZÍNHÁZ – Tűz nélkül a világ

Az equus-t már évek óta nagy sikerrel játsszák világszerte, ősbemutatója 1973-ban Londonban volt, hazánkban most a remek alakítást nyújtó Alföldi Róbert (Martin, a pszichiáter) és Szamosi Donáth (Alan, a kezelt fiú) főszereplésével mutatják be újra. A darab lényegében egy zavarba ejtő bűnügy – egy fiú megvakít hat lovat, s emiatt elmegyógyintézetbe utalják kezelésre – felderítése közben kibontakozó lélektani dráma. Már önmagában a konkrét cselekmény is sok feszültséget hordoz, mivel a pszichiáter sajátos módszereivel egyre közelebb kerül különös kezeltjéhez, pontról pontra térképezve fel a drámai események mögött meghúzódó még drámaibb okokat, végül lerántva a leplet a fiú elképesztő titkairól. A felszín alatt a darab azonban az események drámájánál is jóval súlyosabb témákat feszeget: kinek van szüksége valójában a segítségre? Talán az emberi kapcsolatokat kialakítani képtelen antiszociális fiúnak, aki álmokból és hitekből építi fel ijesztő világát, melyet a lovak iránti beteges vonzalma határoz meg? Vagy inkább a pszichiáternek, aki ifjúkora vágyait már rég feladta, s bár elkeseredetten próbál kitörni az egyenlét börtönéből, mégis mind mélyebbre süllyed saját életének válságában? Valóban szüksége van-e Alannek arra, hogy meggyógyítsák, s „normálissá” tegyék? S a nagy egységesítés nevében joga van-e bárkinek ahhoz, hogy elvegye egy másik ember életének legfontosabb elemét, a hitét? A kérdésekre választ nem kapunk, a darab hagyja, hogy a gondolatok a néző kellemetlen kísérői legyenek még sokáig.

Bakai Anna

Peter Shaffer: Equus – Thália Színház

KÖNYV – A lélek fényei

„Szakralitás nélkül nincs művészet. Az igazán jelentős, lelket megszólító alkotások mind Istentől sugalltak” – vallja Olasz Ferenc fotóművész-rendező, aki fényképezőgépével és kamerájával az élet pillanatnyi csodáit, bennük pedig a lélek fényét szeretné megmutatni a mai kor embereinek, nekünk, hogy újra meg újra rácsodálkozzunk azokra a szépségekre, amelyek mellett nap mint nap elrohanunk. Olasz Ferenc azonban megálljt parancsol képeivel és időt kér, hogy észrevetethesse a részben rejtőző egészet és a felszín alatt nyugvó lényeget. Fotói azonban nem csupán az idilli szépséget akarják láthatóvá tenni, hanem a romlást és a pusztulást is, mely ugyanakkor mindig magában hordozza az újrakezdés és az élet lehetőségét. Hiszen minden kiszáradt fa és málló vakolat a fennebbvaló arcát tükrözi a keresztény hívők számára.

Barta Boglárka

Olasz Ferenc: Te Deum – szerzői kiadás, 2011

ZENE – Értékőrző

Bognár Szilvia a hazai népzenei élet egyik leghitelesebb előadója, és nemcsak azért, mert zenekarával olyan feldolgozásokat készít, amelyek a népzene gazdag lelkiségéhez, értékéhez méltón dolgozzák át a ránk maradt örökséget, hanem azért is, mert tiszta, maníroktól mentes énekhangjával elvarázsolja hallgatóit. Ezzel a lemezzel pedig éppen a kisebbeket. „Csintekerintő, aranygombolyító” – így kezdődik az a vasi gyerekdal, amelytől a címét kölcsönözte a kiadvány. S valóban, a muzsika mint egy varázslatos aranygombolyagot gurigató tündér, hol felkapja és elringatja, hol alaposan megtáncoltatja a gyerekeket, a játékhoz pedig felvonultatja a hazai tájegységek csodaszép népdalkincsét a moldvaitól a dunántúliig, a gyimesitől a mezőségiig, miközben a XX. századi költészet kedves darabjait, Kányádi Sándor, Nagy László, Weöres Sándor, Hajnal Anna verseit is megszólaltatja.

Sz. A.

Bognár Szilvia: Csintekerintő – Gryllus Kft, 2011

KÖNYV – Vérben és viharban

„Magyar haderő még soha olyan nehéz körülmények között nem harcolt, mint a Don-kanyarban küzdő 2. hadsereg. Mégis képes volt arra, hogy egyes pontok erőn felüli tartásával (…) megakadályozza a szovjet stratégiai tervek maradéktalan megvalósítását” – írja Sarlós Endre, aki szokatlan módját választotta a téma feldolgozásának, hiszen képregényben rajzolta meg a 2. magyar hadsereg kálváriáját. A képsorokhoz mellékelt szövegek gazdag hadtörténeti tudásról tesznek tanúbizonyságot, miközben a könyv lapjain olyan történelmi személyek elevenednek meg, mint például Horthy István kormányzó-helyettes, aki 1941-ben az orosz fronton tartalékos repülő-főhadnagyi szolgálatot látott el. A kötet külön érdekessége, hogy a szerző a korabeli fegyvereket, harci eszközöket és rendfokozatokat az utolsó lapokon külön is lerajzolta.

Mikes Noémi

Sarlós Endre: Elfeledett hősök – A 2. magyar hadsereg kálváriája – Tarandus Kiadó, 2011

ZENE – Karácsonyi dallamok

Szeretünk énekelni. Pláne, ilyenkor advent és karácsony környékén. De még a legmuzikálisabb családoknak is jól jön egy kis segítség, nevezetesen egy olyan album, amely egybegyűjtve tartalmazza az összes klasszikus karácsonyi dalt a Kiskarácsony, nagykarácsonytól a Pásztorok, pásztorokon keresztül a Mennyből az angyalig. A Zeneker Kiadó karácsony cd-jén ráadásul mindezeket Hainfart Márta zenepedagógus jóvoltából általános iskolások előadásában hallgathatjuk meg. Az énekek közé több vers és ráadásként négy a capella, azaz zenekíséret nélküli dal is bekerült.

BB

Gyerekkarácsony aranyalbum – Zeneker Kiadó, 2011