Részletekből egész – hiánypótló tanulmánykötet Kárpátaljáról
A kárpátaljai a legveszélyeztetettebb nemzetrész, melyet a szegénység, a hiányos egészségügyi ellátórendszer és a Kijevből szisztematikusan szervezett magyarellenes kampány egyaránt sújt – mondta a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos a jelenleg ukrán fennhatóság alatt álló elszakított országrész sajátosságait szociológiai igénnyel feltáró tanulmánykötet bemutatóján. Grezsa István hangsúlyozta, hogy Trianont csak magyar expanzióval, azaz hazánk befolyásának országhatárokon átívelő kiterjesztésével lehet meghaladni, a hétköznapok szintjén megélve, hogy egy nemzet vagyunk.
A Kárpátalja mozgásban: társadalmi változások és interetnikus viszonyok az Euromajdan után című kötet valódi nemzeti összefogás eredménye. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által gondozott könyv a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Momentum Doctorandus Kárpátaljai Magyar Doktorandusz Szervezet közreműködésével készült, az intézményközi tanulmánygyűjtemény kárpátaljai és anyaországi szerkesztői és szerzői – Ferenc Viktória, Kovály Katalin, Erőss Ágnes, Molnár József, Orosz Sándor, Rákóczi Krisztián és Tátrai Patrik – pedig több tudományterületről érkezve interdiszciplináris megközelítéssel hiánypótló kötetet tettek le az asztalra.
A mű a 2016 és 2019 között több alkalommal elvégzett szociológiai jellegű „mélyfúrások” eredményét négy tanulmányban foglalja össze a vizsgált időszakot kronológiai sorrendben, a témákat pedig az általánostól a részletekig vizsgálva. Ilyképp bevezeti az olvasót Kárpátalja legfontosabb sajátosságaiba, és megvilágítja a kárpátaljai magyarság demográfiáját. Figyelemre méltó, hogy a független ukrán állam által 2001-ben először és eddig utoljára folytatott népszámlálás 151 ezer nemzettársunkat rögzítette, a sajátos módszertannal elvégzett friss felmérés pedig 131 ezer magyart talált, ami a körülményekhez és más elszakított országrészekhez képest számszerűen nem sokkoló fogyás – igaz, tízezres nagyságrendben dolgoznak, élnek külföldön kárpátaljai honfitársaink. A kötetben helyet kapott a kárpátaljai szórványmagyarság helyzetének bemutatása, valamint a magyar-ukrán együttélés jellemzői. Ez utóbbi talán a legizgalmasabb, mert a magyarok és az ukránok önképét, valamint az egymásról alkotott véleményét is bemutatja, ráadásul a kutatók kontrollfelmérést is végeztek, így két vizsgálat támasztja alá az eredményeket.
Tényszerűen a 131 ezer magyar Kárpátalja lakosságának 12 százalékát teszi ki. Ehhez képest az ukránok 2016-ban 18 százalékra, egy évvel később már 22 százalékra becsülték honfitársaink arányát a régióban. Ezzel párhuzamosan, mint érdeklődésünkre a könyvbemutatón megtudtuk, az ukránok 2016-ban jellemzően az egyetemes ukrán nemzet tagjának vallották magukat, tavaly azonban már érzékelhetően fontossá vált számukra a regionális kárpátaljai identitás.
A magyarok önképe pozitív irányban változott, hiszen a felmérés szerint tavaly 30 százalékra becsülték saját kárpátaljai számarányukat. Ez ugyan két és félszerese a valós aránynak, ám lélektanilag azt jelzi, hogy nem érzik magukat nyomasztóan kisebbségben.
Ez minden bizonnyal az aktív és sokrétű anyaországi támogatásnak, valamint az óvodától a felsőoktatásig terjedő teljes intézményrendszernek köszönhető. Utóbbi fenntartása óriási teljesítmény, ami nem minden elszakított országrészre jellemző.
Mi több, hangzott el a bemutatón, a többségi nemzethez tartozók is előszeretettel íratják gyerekeiket magyar nyelvű intézményekbe, ami a magyar útlevél és a jobbnak vélt érvényesülési lehetőségek mellett a magyarság kulturális vonzerejének is betudható.
A számos izgalmas grafikont, táblázatot, lényeglátó fényképet és személyes tapasztalatokon alapuló, egyszerre érdekes és sokatmondó „mikroadatot” felvonultató tanulmánykötetnek ott a helye a nemzetpolitika iránt elkötelezett vagy akár csak érdeklődő magyarok könyvespolcán, de a nyomtatott formátum mellett – számos más fontos munkával együtt – ingyenesen letölthető a Nemzetpolitikai Kutatóintézet internetes oldaláról.