Fotó: T. Szántó György / Demokrata
Hirdetés

– Nyakig vagyunk a koronavírus-járványban. Hogy érinti ez a legtöbbet koncertező magyar zenekart, a Kárpá­tiát?

– Nagyon készültünk erre az évre, hiszen idén van Trianon századik évfordulója. Különleges turnét terveztünk, minden helyszínen egységesen 1920 forintos belépővel, a tizennyolc év alattiaknak díjtalanul. Ehhez képest március első felében beütött a járvány, megállt az élet. Február 20-án volt az utolsó koncertünk, azóta nem léptünk színpadra, mert nem akartunk mazsolázni a közönségünkből, hogy ki fér bele a maximum ötszáz fős létszámba. A vírus második hulláma alatt pedig senkit nem akarunk kitenni semmiféle veszélynek. Persze ez nemcsak minket érint, hanem szinte minden szakmát. Nem tehetünk mást, reménykedünk, hogy jövőre javul a helyzet.

– A kényszerpihenő alatt mivel foglalkoznak?

– Dolgozunk, megszületett már vagy harminc dalötlet. Még nincsenek kidolgozva, csiszolgatjuk őket. Jövőre új albummal jelentkezünk, de szokásomhoz híven most sem árulom el előre, hogy milyen dalok lesznek rajta, legyen meglepetés.

Korábban írtuk

– Tavaly tették közzé az Egyszerűen senkik vagytok című dalt, amiben ellenzéki politikusok kaptak hideget-meleget. A címzettek nem örültek neki, különösen a maradék Jobbik háza táján vették zokon az üzenetet.

– Igen, tavaly év elején még sokan felháborodtak, hogy az említettek egy dalba kerültek a balliberális társasággal. Égre-földre fogadkoztak, hogy szó sincs szivárvány-moslék koalícióról. Azóta nyilvánvaló, hogy mennyit értek a fogadkozások. Ma még aktuálisabb a dal, mint tavaly februárban, amikor megjelent. Nem nekünk kell magyarázkodni, nem mi vertük át a szimpatizánsainkat.

– Járvány ide vagy oda, dübörög a Székely Nemzeti Tanács által a nemzeti régiók védelmében elindított európai kezdeményezés, amit a Kárpátia zenekar is támogat. Mit várnak ettől az akciótól?

– Természetes, hogy szívvel-lélekkel támogatjuk az ügyet, hiszen a Kárpátia mindig is kiállt a magyar igazságért, ez határozza meg az egész pályafutásunkat. Reméljük, hogy végre helyükre kerülnek a dolgok, hiszen jelenleg fordítva ülnek a lovon Brüsszelben. Mindenféle újonnan bevándorolt kisebbségnek, az európaitól eltérő kultúrának, nemi eltévelyedésnek széles körű jogokat adnak, miközben az olyan őshonos nemzeti közösségek, mint a baszkok, a katalánok, a korzikaiak mindennapi létükben fenyegetettek. Nem beszélve a magyarokról, akik nekünk a legfontosabbak. Botrányos, elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió tagjaként Románia koholt vádak alapján a példa­statuálás és a megfélemlítés céljából börtönbe zárhat két magyar hazafit, ahogy tették ezt Beke Istvánnal és Szőcs Zoltánnal. Ez személyesen is érint, mert szinte gyerekkoruk óta ismerem őket, közeli barátaim. A honfitársaink nem bevándorlók a szülőföldjükön, a határt húzták át a fejük fölött ezer év államiság után. Az a minimum, hogy kötelező érvényű jogszabállyal garantálják az anyanyelvhez, a jelképekhez, az önszerveződéshez való jogukat.

– Ezzel feloldható lenne a trianoni tragédia?

– Könnyű nekem, nem vagyok politikus, így nem kell diplomatikusan fogalmaznom. Az én meggyőződésem, hitvallásom az, hogy Trianonra az egyetlen megoldás, ha a Kárpát-medencében helyreállnak az 1920 előtti határok.

– Ez a Kárpátia dolgát is megkönnyítené.

– Délvidékről 2010-ben tiltottak ki minket határozatlan időre a szerbek, Kárpátaljára 2015 óta nem juthatunk el. 2017-ben a román bíróságon is megszületett ellenem az ítélet, három évre kiutasítottak minket Erdélyből, mert egy 2014-es csíkszeredai koncerten elmondtam a véleményemet Trianonról, hangsúlyozva, hogy Székelyföld nem Románia. A kitiltásom idén év végén jár le, nagyon készültünk arra, hogy december 30-án koncertezünk Erdélyben, de a járvány miatt ezt el kell halasztanunk. Amint lehet, bepótoljuk. És aki arra számít, hogy ezentúl nem fogom kimondani a véleményemet, az csalódni fog.