Rusznák András kapta a Kaszás Attila-díjat
Rusznák András, a budapesti Radnóti Miklós Színház művésze kapta a Kaszás Attila-díjat a közönség szavazatai alapján. A díjazott nevét Pokorni Zoltán, a Hegyvidéki Önkormányzat polgármestere, a díj társalapítója jelentette be hétfő este a Győri Nemzeti Színházban tartott Országos színházi évadnyitón.A Kaszás Attila-díj idei másik két jelöltje Gulácsi Tamás, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja és Fándly Csaba, a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze volt. A jelöltekre a közönség a kaszasattiladij.hu oldalon adhatta le voksát.
Rusznák András a díj átvételekor úgy fogalmazott, egész életében szerencséje volt, mert olyan társulatoknál dolgozhatott, ahol fejlődni tudott és barátok vették körül. Ahol megtanulta, hogy milyen a társulati lét és a csapatmunka.
Pokorni Zoltán azt emelte ki, hogy a díj alapításakor a Kaszás Attila iránt érzett szeretet és a halála fölötti megrendülés adta az elismerés erejét, ma pedig azok, akik megkapták és „ez így van rendjén”. A díj nem mérce, de hozzájárul ahhoz, hogy „legyen kihez mérni magunkat”, hogy a „színházat csináló művészek figyeljenek egymásra” – tette hozzá.
Kiemelte, hogy már a díjra való jelölés is elismerés és csak „szerencse dolga”, hogy végül ki kapja meg.
Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kulturális államtitkára az Országos színházi évadnyitón arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány alatt az ágazat megóvásának és jövőképének elveit fektették le, amelyhez a közösségként való hozzáállás és a jövőbe vetett hit jelentette a sorvezetőt.
Köszönetét és háláját fejezte ki a járvány alatti helytállásért, azért a munkáért, amellyel a „lelket tartották az emberekben” a művészek, felismerve, hogy a lelki egyensúly meghatározó a testi egészég megőrzésében.
Hangsúlyozta, hogy mindenki tette a dolgát, alkalmazkodott, felelősséggel hozott döntéseket, hittek a jövőben, a színházban dolgozók is figyelemfelhívó, összetartozást segítő koncerteket szerveztek, elárasztották a digitális teret tartalmakkal.
Az államtitkár kiemelte, hogy „paradigmaváltás idején vagyunk”, a magyar történelemben eddig soha nem látott mértékű forrás került a szektorba az elmúlt időszakban. A magyar színházak finanszírozása kiszámítható, ami magas szintű előadásokra ad lehetőséget – mondta.
Ugyanakkor az előadni kívánt darabokat felelősséggel szükséges megtervezni – emelte ki, hozzátéve, hogy az intézményvezetőknek tudatosítaniuk kell munkájuk súlyát, mert nemzeti örökségünk megőrzése és továbbadása a tét.
Hangoztatta, hogy a vezetők ne féljenek menet közben változtatni és optimalizálni. „Az irány ráébreszteni a világot arra, hogy mi történik velünk és a magyarokat arra, hogy nekünk kötelességünk van” – mondta.
Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója megtisztelőnek nevezte, hogy a tizedik Országos színházi évadnyitót idén a szabad királyi várossá válásának 750. évfordulóját ünneplő Győrben rendezték.
Dézsi Csaba András, Győr polgármestere (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy az elmúlt másfél évben a járvány miatt hiányoztak az emberi kapcsolatok, a bezártság a testet és a lelket is megviselte.
Az Országos színházi évadnyitón a Győri Nemzeti Színház, a Győri Balett, a Győri Filharmonikus Zenekar, a Vaskakas Bábszínház és a Fővárosi Nagycirkusz művészei működtek közre.