Sisi kesztyűjétől Sztálin füléig
Erzsébet királyné kesztyűje és Sztálin füle is látható a Magyar Nemzeti Múzeum legújabb, nagyszabású kiállításán. Arra, hogy mit is keres a magyarok kedvenc királynéjának halálakor viselt ruhadarabja és a Rákosi-korszak egyik szomorú szimbólumának töredéke közös kiállításon, egyszerű a magyarázat: mindkét történelmi ereklye az elmúlt bő egy évtizedben került a múzeum gyűjteményébe. Ennek az ezerszínű anyagnak a legjava látható most a Sisi kesztyűjétől Sztálin füléig című, 2022. augusztus 21-ig nyitva tartó tárlaton.
Éppen 220 éve, hogy 1802 őszén gróf Széchényi Ferenc elhatározta, gazdag gyűjteményeit „édes hazámnak és a közösségnek hasznára és javára mindörökre és visszavonhatatlanul adományozom, átadom és átruházom”. A nemes gesztussal a gróf „terjedelmes és válogatott könyvtárát, valamint kiváló gondossággal és költekezéssel gyűjtött ritka pénzérmeit s jeles családok czimereit, ugyszintén földabroszait, képeit és kéziratait” bocsátotta a magyar nemzet rendelkezésére, lerakva ezzel a néhány évvel később létrehozott Magyar Nemzeti Múzeum alapjait. Nemzeti gyűjteményünk azóta is – elsősorban a régészeti ásatásoknak, hagyatékok átadásának, vásárlásoknak és persze a máig tartó ajándékozásoknak köszönhetően – folyamatosan gyarapszik. Hogy milyen tárgyak is kerültek az utóbbi 12 évben a múzeumba, megnézhetjük a Sisi kesztyűjétől Sztálin füléig címmel nyílt kiállításon.
Fekete kesztyű fekete keretben
A válogatás persze sosem egyszerű. Pláne nem akkor, ha az elmúlt bő egy évtized sok ezer műtárgyából kell kiválasztani azokat, amelyek mind történeti, mind esztétikai értéküknél fogva kihagyhatatlanok. Ilyenek például a tárlat címében is szereplő történelmi ereklyék, azaz Erzsébet királyné halálakor viselt kesztyűje, illetve az 1956-as forradalomban ledöntött Sztálin-szobor bal fülének egy darabja. Ez utóbbi jelentőségét jól mutatja, hogy 2010-es megvásárlása óta több hazai és külföldi időszaki tárlaton szerepelt, végleges helyét pedig az Állandó Történeti Kiállításban találta meg.
Erzsébet királynét egy olasz anarchista, bizonyos Luigi Lucheni gyilkolta meg 1898. szeptember 10-én, amikor a Genfi-tó partján sétált magyar udvarhölgyével, Sztáray Irma grófnővel. A férfi egy élesre hegyezett reszelővel szúrta szívtájékon, sérülését azonban nem vették észre azonnal. Már egy hajó fedélzetén voltak, amikor Erzsébet rosszul lett, és kibontott ruháján felfedezték az érme nagyságú vérfoltot. Hiába fordultak vissza a kikötőbe és vitték vissza a királynét a szállodába, életét már nem tudták megmenteni. A Magyar Nemzeti Múzeum 2021-ben vásárolta meg azt a fekete kesztyűt, melyet egy apró fésűvel, rózsaággal és egy kézzel írt tanúsítvánnyal együtt láthatunk egy aranyozott császári koronával díszített fekete fakeret üvege alatt. A Bécsben, 1898. október 1-jén kelt, Berzeviczy Ádám császári és királyi altábornagy, később Erzsébet királyné útimarsallja pecsétjével és saját kezű aláírásával ellátott iratból kiderül, hogy a marsall maga húzta le a halottról a kesztyűt és tartotta meg emlékül. Jóllehet a királyné utolsó útján is szolgálatban volt, a merénylet sorsdöntő percében nem lehetett Erzsébet mellett.
Lovak a sírban
A tárlaton szereplő válogatás az őskortól egészen a XX. század végéig tartó időszakot felöleli. Római kori érdekesség például az a császárkocsit tartalmazó temetkezési lelet, melyet 2012-ben Sárisápon tártak fel. A kocsisír sajátossága, hogy abba a kocsit útra készen, felszerelt kerekekkel helyezték el, a lovak mellett pedig négy egymásra fektetett vadászkutya is feküdt, amelyeket a lovakkal együtt, a temetkezési szertartás során öltek le.
2017 decemberében érkezett haza az Egyesült Államokból az a felbecsülhetetlen eszmei értékű műtárgyegyüttes, amelyet Gladys Szapáry és Paul Szapáry, Széchényi Ferenc gróf szépunokái ajándékoztak a múzeumnak. A Széchényi–Szapáry-hagyatékból is kiemelkednek azok a XVIII–XIX. századi festmények, melyek a családtagokat ábrázolják. Az ősgaléria legkvalitásosabb darabja Franz Schrotzbreg osztrák művész biedermeier hangulatú alkotása, aki Szapáry Gézáné Győry Máriát és ötéves kisfiát, Szapáry Lászlót festette meg monumentális méretben.
Őskori edénytől a közelmúlt bőröndjéig
A monumentalitás kiemelkedő példányai az a két hatalmas fali poszter is, amelyek Kádár Jánost és Rákosi Mátyást ábrázolják. Alattuk pedig szinte beléphetünk a kommunista rezsim két meghatározó alakjának dolgozószobájába, itt van íróasztaluk és karosszékük, sőt, Kádárnak az „ellenforradalom” leveréséért kapott Munkás–Paraszt Hatalomért emlékérme és annak adományozási okirata is.
Mindezek mellett számos érdekesség várja a tárlat látogatóit az őskori kerámiaedényektől a nagyharsányi késő római luxusvilla lakomatermének mozaikján és a párizsi magyar békedelegáció tagjainak autogramgyűjteményén keresztül a Király utcai jelvényüzlet fiókos szekrényéig vagy éppen addig a Dunagate-botrányhoz köthető bőröndig, amelyben Végvári József, a Belső Biztonsági (III/III-as) Csoportfőnökség őrnagya 1989 karácsonyán kicsempészte a demokratikus ellenzék törvénytelen lehallgatását bizonyító iratokat.
