Szabad kutatás és vallásszabadság
Február 6-án rendhagyó eseményre került sor a Danube Institute otthonául szolgáló Lónyay-Hatvany Villában: a vendégek a Some Kind of Liberating Effect – Religion in Central and Eastern Europe című dokumentumfilm vetítésén, illetve az azt követő beszélgetésen vehettek részt, amelynek vendége a film alkotója, Dr. Valerio Severino volt.A dokumentumfilm középpontjában a vallás tudományos megközelítése állt – Severino olyan kutatókat és akadémikusokat szólaltatott meg Közép-Kelet Európa nyolc országából, akik a vallástudomány, a vallástörténelem vagy valamely társtudomány területének szakértői.
A film címe azt sejteti, hogy a régióban a vallásnak egyfajta felszabadító hatása van, és hogy ez lesz a film központi eleme – ez azonban csak részben igaz. A film első felében valóban szó esik arról, hogy a kommunizmusban a vallást és az egyházakat az államhatalom hogyan nyomta el és próbálta meg felszámolni, ugyanakkor a film fő üzenete a tudomány szabadságáról szól. A filmben megszólaló akadémikusok elmondták, hogyan kerültek kapcsolatba a vallással és annak tudományos megközelítésével, sok esetben úgy, hogy ők maguk nem voltak kifejezetten vallásosak. Ennek ellenére érdekesnek tekintették a régmúltnak és régimódinak bélyegzett egyházak kutatását. Volt, aki a tudományos ateizmus szakon találkozott először a vallással, és ott kezdett el behatóbban is foglalkozni a témával, másoknak a vallás tudományos vizsgálata a szabadság megélést jelentette, megint másoknak a rendszer elleni ellenállást.
A kommunista rezsimek azon próbálkozásai, hogy az akadémikusokat a vallás ellen fordítsák, és ezáltal a propaganda alá vonják őket, kontraproduktívnak bizonyult.
Ilyen értelemben tehát a vallásnak valóban felszabadító hatása volt az életükre, amely sokszor kis mikroközösségekben jött létre.
A rendszerváltás után az egyházak hirtelen ismét meghatározó pozícióban találták magukat, a nyilvánvaló előnyök mellett ugyanakkor ez problémákat is felvetett. Az elnyomás idejében, az üldözés és a megbélyegzés ellenére a hívők közössége szinte alig zsugorodott, ez azonban már nem mondható el az 1990-es évekről. A film ettől a ponttól a tudományos kérdések vizsgálata felé fordul: a megszólaló kutatók kifejtették, hogy számukra a tudományos szabadság életbevágóan fontos. Ugyanakkor többen kifejezték kételyeiket azzal kapcsolatban, hogy ez a következő generációknak valóban ilyen fontos szerepet fog-e játszani. A film végső gondolata egy magyar professzor szájából hangzik el:
a szabadság gyakran belülről jön, néha halkan és csendesen, egy mosoly formájában.
A vetítés utáni panelbeszélgetésben a rendező mellett David Martin Jones, a Danube Institute kutatási igazgatója és Rod Dreher, az intézet vendégkutatója osztották meg gondolataikat a témával kapcsolatban. Szó esett olyan aktuális kérdésekről, mint az ukrán ortodox egyház elszakadása az orosztól a háború során, vagy az akadémiai szabadság biztosításának fontossága. Az esemény tehát meglehetősen rendhagyó módon, de több aspektusból vizsgált meg egy olyan témát, amely az elmúlt évszázadban számos kihívással nézett szembe a régióban. Ugyanakkor, ahogy azt az akadémikusok kifejezték, a vallás tanulmányozása egy teljesen új világot nyitott meg számukra, és szorosan összefonódott a tudományos szabadság kérdésével.