Nagycenk és a Széchenyi-család neve az 1600-es évek végétől fonódott össze, amikor is az egykori Nádasdy-kúria a Széchényiek birtokába került. A kúriát gróf Széchényi Antal építtette át barokk stílusú kastéllyá, amelyhez eredetileg Franz Anton Pilgramtól, a korszak kiemelkedő osztrák építészétől rendelt terveket. Pilgram elképzelése ugyan valamiért nem valósult meg, de mégiscsak útmutatóként szolgált az 1758-ban befejeződött építkezéshez.

A birtok csinosítását és a kastély további, klasszicizáló későbarokk stílusú átalakításait már a legnagyobb magyar édesapja, Széchényi Ferenc végezte. A Magyar Nemzeti Múzeum alapítója 1780-as években költözött Nagycenkre, ahová az addig Horpácson őrzött nagy értékű műgyűjteményét és könyvtárát is magával hozta. Széchényi Ferenc 1814-ben mindhárom fiának hitbizomány alapított, amelyek elosztásáról 1821-ben sorshúzással döntöttek. Ez alapján Széchenyi Istvánnak jutott többek között a családi központként szolgáló kiscenki kastély, illetve az ehhez tartozó uradalom.

Arról, hogy István milyen kötődéssel viseltetett a családi birtok iránt, jól tanúskodik egy 1814 áprilisában kelt levele:

„Ámbár ez a Páris, a legszebb és legkellemesb tartózkodási hely, minőt csak a legmerészebb képzelet alkothat magának, – van mégis az emberi szív mélyében valami, mely ellenállhatlanul vonzza őt hazájához, szülővárosához; még az orosz is visszasóvárog az ő havas vidékeire, s ennek sivatagjait nem cserélné fel a Szajnapart enyhe, bájos éghajlatával. Hát még mi, kiknek oly szép hazájok van! Megvallom, úgy örülök reá, mint egy gyermek, hogy ezt az őszt ismét egyszer Czenken fogom vígan, boldogan tölthetni!”.

Gróf Széchenyi István Nagycenk új tulajdonosaként – Hild Ferdinánd tervei alapján – 1834 és 1840 között jelentős átalakításokat végeztetett a kastélyon, melyet a kor legmodernebb technikájával is ellátott, így Magyarországon az elsők között építtetett ki benne fürdőszobákat, vízöblítéses vécét és gázvilágítást. Az épület ekkoriban nyerte el végleges, ma is látható arculatát, míg fia, Széchenyi Béla leginkább már csak az angolpark fejlesztésével foglalkozott.

Korábban írtuk

A kastély a II. világháború végén, az angol légitámadás során megsérült ugyan, de a károkat viszonylag gyorsan helyreállították. Az azt követő időszakban azonban teljes berendezése megsemmisült, majd maga az épület is csaknem az enyészeté lett. A felújítása több ütemben zajlott, az első 1973-ra fejeződött be, amikor is a főépületben megnyílhatott a Széchenyi István Emlékmúzeum. A teljes rekonstrukció 1988-ra fejeződött be.

A Széchenyi-kastély turisztikai célú fejlesztése a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében 2021. január 22-én kezdődött, az épület-kivitelezési szakasza 2022 májusában fejeződött be. A rekonstrukciós munkálatok során az Öregkastély, a Széchenyi-szárny, a Virágház, illetve a kastélypark főbejáratánál álló két őrház, a Pandúrházak újultak meg, mely utóbbiakban jegypénztárt, információs pontot, múzeumshopot és mosdóhelyiségeket alakítottak ki. Az Öreg-kastélyban és a Széchenyi-szárnyban interaktív eszközökkel gazdagított kiállítás várja majd a látogatókat a kastély újranyitásakor, vagyis a tervek szerint 2023 második felétől. A Széchenyi István-kora óta most először zajló, hatalmas volumenű fejlesztés költségvetése több mint 2 milliárd 844 millió forint, melyet részben uniós támogatás, részben pedig hazai források biztosítanak.

A kastély megnyitásáig a március 15-én nyíló angolpark várja a látogatókat, ahol a szemet gyönyörködtető természeti kincsek mellett Széchenyi Istvánhoz kötődő tematikus játszótér kínál tartalmas kikapcsolódást. A játszótér elemein ugyanis megjelenik a Lánchíd, a lovaglás és a selyemhernyó-tenyésztés is – természetesen mászókák, hinták és csúszda formájában.

Hirdetés