Székely vendégvárás

A Szentgyörgy pince Sepsiszentgyörgy egyik legnépszerűbb étterme, a legjelentősebb turisztikai élményrögzítő portálon ez idő tájt 96 értékeléssel, ötös skálán 4 és fél ponttal listavezető. Magától értetődő, hogy bekerült legutóbbi székelyföldi utunk alkalmával a célpontok közé.

A beltér igényes, hangulatos, az étterem honlapjáról megtudhatjuk, hogy itt, a hajdani vármegyeház pincéjében egykor olyan emberek mulatoztak, mint Gábor Áron, Jókai Mór vagy Mikszáth Kálmán. A terem két végében egy-egy történelmi címer, Háromszék vármegyéé és Sepsiszentgyörgy városáé.

Az étlap a hagyományos magyar fogásokra alapoz, de feltűnik a menüben néhány nemzetközi, székely és román étel is. Elsőre a hal- és bélszínételek szolgálhatnak példaként, a helyi „színekre” a háromszéki tormás leves, utóbbira a pacalcsorba meg a szinte elmaradhatatlan miccs.

Az elmúlt három évtizedben sokfelé megfordultam, de most első ízben nem a séf, hanem a pincér, Bakk Csaba nevét jegyeztem meg, aki a szakmájának él, háromgenerációs családi hagyományt folytatva jó kedéllyel, lelkesen végzi a munkáját, a vendég lehető legnagyobb megelégedésére. Kiváló érzékkel lövi be, hogy mi az, ami még elfér poén szinten, sztorizik, ételeket, italokat ajánl, mindezt könnyedén, látható örömmel és élvezettel.

Ettünk székely vendégváró tálat (zakuszka, padlizsán-, tepertő-, sonka- és ikrakrém), harcsahalászlevet, babgulyást, harcsapaprikást túrós csuszával, valamint sajttortát. Túlzás lenne azt állítani, hogy ételeink mindegyike maga volt a tökély, de tény, hogy élvezetesek és szépen tálaltak voltak egytől egyig.

Az árak változóak, vannak kifejezetten kedvező díjszabású ételeik, és akad néhány, ahol meglepően erősen fogott a ceruza. Mi az étlap jobb oldalát is nézve rendeltünk, a felsorolt ételekre, két Igazi Csíki Sörrel, két kis birspálinkával, négy deci frissen préselt narancslével kiegészítve, fizettünk tizenháromezer forintnak megfelelő lejt, és nagyon meg voltunk elégedve.