Szent Márton püspökként is katonás, bátor és egyszerű életet élt

Szent Márton püspökként is katonás, bátor és egyszerű életet élt, ezért zárták szívükbe az emberek – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a tours-i püspökről tartott előadásában csütörtökön Budapesten.

A Szent Márton-évet lezáró, az Országház Felsőházi termében megtartott konferencián Erdő Péter kiemelte: az 1700 éve született szent munkásságát „szerzetesi ihletésű életeszmény és lelkipásztori elkötelezettség jellemezte”. Püspöki tevékenysége alkotó és küzdelmes volt: harcolt a szegénység, a nyomorúság, mindenfajta gonoszság és a keresztény köntösben is megjelenő babonaság ellen – tette hozzá a bíboros.
    
„Márton nagy koncepciója, ha tetszik püspöki stratégiája, a vidék evangelizálása volt” – fogalmazott. A IV. században Nyugaton még nem szilárdult meg a plébániarendszer, a kereszténység többnyire városi vallás volt, a falusiak pedig még a hagyományos pogány kultuszokat követték. E korban ismerte fel Szent Márton, hogy milyen nagy szükség van a falvak lelkipásztori gondozására, de tudta azt is, hogy ehhez vidékre is papokat, méghozzá jól képzett papokat kell küldeni. Ezért hozta létre – egész Galliában elsőként – azt a központot, ahol a klerikusokat az egyházmegyei szolgálatra kiképezték. Püspökként is látogatta a környék falvait, ismerte a szegény telepesek és a nagybirtokon élő rabszolgák nyomorúságát – mondta.
    
Erdő Péter kitért arra is, hogy Szent Márton az egyik legkorábban élő ember, akit hivatalosan szentként tisztelt az egyház, holott nem volt vértanú. Hitvallónak minősítették az ilyen szenteket, Márton életével és tevékenységével tehát az életszentség új formáját, a szentek egy új kategóriáját alapozta meg – idézte fel.

Veres András győri püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a Szent Márton-évet értékelve hangsúlyozta, hogy igyekeztek minél több embert bevonni emlékév programjaiba, hogy minél többen megismerhessék Szent Márton igazi lelkületét. Ezek a megemlékezések pedig a püspök meggyőződése szerint sokakban indítottak el „lelki fejlődést, erősödést”.
    
A püspök szólt arról is, hogy Szent Márton „különösen kedves szent számunkra, mert azon a földön élünk, ahol született”, és így az ő tisztelete Magyarország ismertségét is növelheti.
    
Veres András végül megköszönte a kormánynak, hogy segítségükkel az emlékév során több, Szent Márton tiszteletére szentelt templom is megújulhatott.
    
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy Szent Márton élete példát ad ma is arra, hogyan lehet egyszerre alázatosnak és határozottnak lenni, hogyan lehet valaki egyszerre részese a hatalomnak és maradhat ugyanakkor „emberközelben”. Egyszerre mértékletesen szerénynek és egyben tisztelet parancsolónak lenni – ez a feladat ma sem könnyebb, mint Szent Márton idején – tette hozzá.
    
A konferencián részt vett mások mellett Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, az MKPK több tagja és Mádl Dalma is. 
    
Az MKPK Szent Márton születésének 1700. évfordulója alkalmából hirdette meg a Szent Márton-emlékévet, amelyhez a kormány is csatalakozott. A programsorozatot 2015. november 11-én Áder János köztársasági elnök és Erdő Péter nyitotta meg a Pannonhalmi Bencés Főapátságban.

(MTI)