Szfinxek, griffek, múzsák – képgaléria az Operaházról
Négy és fél év után újra felgördül a függöny az Operaházban, március 11. és 15 között többnapos programsorozat keretében ünnepelnek: 12-én az Újranyitógála címet viselő programmal indul, vagy inkább folytatódik az idei évad az Andrássy úti palotában. Március 13-án Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának premierjére kerül sor Ókovács Szilveszter rendezésében, 14-én pedig MacMillan neoklasszikus balettjét, a Mayerlinget láthatja a balettkedvelő közönség.
A kora tavaszi ragyogó, éles fényben szinte kiragyog az Operaház épülete az Andrássy úti épületek sorából. A főhomlokzat teljesen megújult, a mészkőburkolat friss színe, no és persze a megtisztított kőszobrok, a lecserélt díszburkolat már messziről jelzi a változást. Az előcsarnokba érve letaglóz a látvány: a lépcsőház aranyozott dongaboltozatai, melegtónusú festései, a legapróbb motívumig kidolgozott díszítményei, e neoreneszánsz ragyogás mind azt érzékelteti, milyen művészeti összhatás éri majd a nézőt, mikor belép a nézőtér megújult tereibe.
Múzsák tánca
Az opera és a balett a színpadi művészet arisztokratái, e gondolatot pedig méltóképpen illusztrálja az Operaház megújult nézőtere: a látvány valóban arisztokratikus – az arany tobzódása itt egészen helyénvaló –, ráadásul a nézőtér minden pontján a korábbinál jóval kifinomultabb hangzás élvezhető. A földszinti széksorok szellősebb elrendezése jótékony hatással van az akusztikára, ráadásul a földszinti zsöllyepáholyok fa elválasztó elemét nádfonattal helyettesítették, ami ugyancsak segíti a hangok természetes terjedését.
A nézőtér varázslatához jócskán hozzátesz a kupola Lotz Károly-szekkója: a zene apoteózisának központi figurája a lantot pengető Apollón, körülötte múzsák, olimposzi istenek, mitológiai lények sorakoznak – a restaurátori munkálatok során a szekkó teljesen megújult. A kupola közepén az Operaház építésekor eredetileg Mainzból rendelt óriási csillár függ, amelynek díszítményeit maga Ybl tervezte, a csillár olyan, mint egy gigantikus ékszer: kiteljesíti és felerősíti a belső tér szépségét.
A modernizáció nem csak a teljeskörűen megújult színpadtechnikára terjedt ki. A nézőtéri székekbe okoseszközöket telepítettek, a páholyok jóval kényelmesebbek lettek, ezekben a korábbi zsúfolt, hat székes megoldás helyett négy ülőhely került. A legfelső emelet karzatán párnázott támlával felturbózott állóhelyek készültek, illetve a nem látó helyeken a hozzáértők számára partitúraolvasó helyeket alakítottak ki, a látásérülteket ugyanitt audionarráció segíti, a hallássérültek számára pedig indukciós hurkot építettek be a zsöllye egyik széksorában.
A nézőtér legfelső emeletéről ráadásul tényleg pazar látvány tárul a néző szeme elé: a színpadi térre meredeken rálátni, a nézőteret több szinten körbeölelő, arannyal dúsan kidolgozott páholyok sora, a mélypiros széksorok, elegánsan omló függönyök, a díszítmények között kecsesen pózoló szobrok, gyertyatartókat idéző lámpák – vagyis a sok ezernyi apróság szinergiája okán az összhatás lenyűgöző, a teret innen fentről órák hosszat elnézegetnénk. Az intézmény átadása előtti napon járhattuk be a megújult épületet, körbenéztünk a színpad zsinórpadlásán is, ahonnan felülről is bekukkanthattunk a Hunyadi László díszleteibe – a séta során az is kiderült, az Operaház színpada olyan hatalmas, hogy a hátsó tereiben elférne a Vígszínház épülete.
– A világ bármely országa büszke lenne egy ilyen operaházra, amelynek felújítása óriási eredmény – szögezi le Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az Opera évadismertető sajtótájékoztatóján.
Az államtitkár kiemeli: a magyar kultúra megerősítésének e színtere mellett számos egyéb kulturális helyszín is megújult szerte az országban, több mint száz beruházás valósult meg 600 milliárd forintból – így például a most átadott Operaház mellett a Magyar Zene Háza, a felújított Zeneakadémia, a Szépművészeti Múzeum csak néhány kiragadott példa az illusztris sorból.
Másfél évszázad
A 1884-ben megnyílt Magyar Állami Operaház története során két jelentős átépítésen, rekonstrukción esett át. 1912-ben a Medgyaszay István irányításával végzett átalakítás legfontosabb, közelmúltig ható változtatását jelentette a földszinti nézőtér kibővítése két széksorral, aminek fa alépítményét ekkor vasszerkezetre cserélték. Ezzel párhuzamosan a zenekari árkot mélyítették és a színpad irányába kibővítették, miáltal az együttes egy része a színpad alatt kapott helyet. 1980-84 között Siklósi Mária tervei alapján valósult meg az Operaház átfogó felújítása és a Hajós utcai Üzemház megvalósítása. Ekkor a színpad csaknem százéves patinás Asphaleia alsó- és felsőgépészetét cserélték a kor lehetőségei alapján húszéves NDK-technológiára, a zenekari árok mellvédjét pedig vasbetonból kivitelezték. Az üzemi és közönségforgalmi területek, valamint a homlokzat korszerűsítése és felújítása mellett ekkor épült meg a Hajós utcai Üzemház, amit alagút köt össze az Operaházzal az utcaszint alatt. Itt az Erkel Színház hiányos infrastruktúrája okán jöttek létre további próbahelyiségek, ide költöztek a műhelyek közül a varrodák és az adminisztráció irodáinak jelentős része, továbbá az Operaház kazánháza is itt a tetőtérben kapott helyet.
Ókovács Szilveszter főigazgató 2011-es kormánybiztosi kinevezése óta egyik céljaként határozta meg a színpadtechnika cseréjét, aminek zajos működése, valamint elavult rendszereinek karbantartása és működtetése már az 1990-es évek óta rendszeres problémaforrást jelentett, ráadásul az üzemi területen 1984 óta nem valósult meg átfogó felújítás. Nem volt rendes zenekari öltöző, tűzjelző rendszer, elektromos hálózata nem felelt meg a kor igényeinek, gépészeti rendszere korszerűtlenné vált, klimatizálása nem volt megoldott.
A korszerűsítés során az Operaházban, az Üzemházban és a környező utcákban található, hely- és logisztikai problémákkal küzdő jelmez- és díszletműhelyeit, valamint a jelmeztár jelentős részét, továbbá városszerte tucatnyi helyen tárolt díszletvagyonát egy közös háttérbázisba vonták össze: az Ybl-palotát ezáltal tehermentesítő, próba- és színháztermi funkciókkal is rendelkező Eiffel Műhelyház 2020-ra valósult meg az egykori MÁV Északi Járműjavító területén.
A kormány 2016-ban döntött az Operaház korszerűsítéséről, ami magába foglalta az Operaház homlokzatának felújítását, a színpadtechnika és az akusztika korszerűsítését, a nézőtér kényelmének javítását, a zenekari árok átalakítását, a műemléki terek restaurálását, a közműhálózat és az elektromos és gépészeti rendszerek cseréjét, az Üzemház és a környező kisingatlanok felújítását. A közbeszerzési eljárás során a generál-kivitelezési feladatokat egyedüli pályázóként a West Hungária Bau Kft. (WHB), az Épkar Zrt. és a Laki Zrt. alkotta konzorcium nyerte el, aminek építészeti és műszaki programját a ZDA – Zoboki Építésziroda dolgozta ki. A színpadtechnika szállítására szoros versenyt követően a Bosch Rexroth Kft. kapott megbízást.
Pincétől a padlásig
A 2017-es bezárást megelőző és azt követő feltárások, valamint a tervezőiroda és a restaurátorok által végzett kutatások alapján 2018 végére a kormány, felülbírálva korábbi döntését, az Operaház teljeskörű, történeti rekonstrukciója mellett foglalt állást, az operai beruházások korábbiaknál kiterjedtebb feladatainak felügyeletét pedig 2019-től a Városliget Zrt. alá tartozó Opera Vagyonkezelő Kft.-nek adta át. A 2022. március 10-ig tartó beruházás keretében megújult az Operaház teljes homlokzata, azok díszítése és a főhomlokzat és tető díszkivilágítása, valamint a tetőborítása. A műemléki közönségforgalmi terekben elvégzett restaurátori munkálatok során a tervezők a restaurátori feltárások, archív dokumentumok és saját elképzeléseik alapján igyekeztek helyreállítani a homlokzat és a belső terek eredeti színeit és anyagait. Az Opera szcenikai műhelyei a vasfüggönyre a megnyitás idejéből származó, meg nem valósult vázlat alapján bronzhatású borítást készítettek. Szintén a szcenikai műhely készítette el a bádogfüggönyt, ami a valóságban rétegelt lemez elem, és a korábbi bársony előfüggönnyel szemben nem nyeli el a hangot. Az üzemi területek korszerűsítése is megtörtént: a felújítás központi eleme a számítógép vezérelte színpadi alsó- és felsőgépészet, előbbi a korábbiakhoz hasonlóan 6 utcába és 10 oldalpódiumba rendezve, hangtalanul tud üzemelni. Ugyanígy liftszerkezettel állítható a magassága a három részre tagolt zenekari ároknak is, aminek belső falára hangolócellákat is beépítettek.
Az alagsorban a zenekar számára korszerű öltözőt alakítottak ki, emellett az együttes hat új hangszeres gyakorlóval és hangszerraktárral gazdagodott, az énekes szólistaöltözők zuhanyzóval és mosdóval egészültek ki, míg a balettegyüttes rekreációját a felújítást követően szauna is segíti. A 4-5. emeleten, a korábbi festőtermek helyén a balettegyüttes és az Operaház művészei számára alakítottak ki egy-egy új próbatermet, ahol színpadi méretek közt tudnak felkészülni az előadásokra. Az év folyamán fejeződnek be várhatóan az Üzemház munkálatai, valamint az 5. emeleti jelmeztár helyére tervezett Medgyaszay-terem kialakítása, amely kamaraszínpadként és rendezvényteremként funkcionál majd. A későbbiekben valósul meg a Királyi lépcsőház és a Székely Bertalan terem rekonstrukciója, valamint a homlokzati párkányszobrok restaurálása és cseréje.
Mítosz és történelem
Kihirdette 2022/2023-as tematikus évadát a Magyar Állami Operaház, amelyet a mítoszok és a történelem egymásra épülő, oda-vissza érvényes kapcsolata ihletett. Két helyszínen több mint ötszáz különféle méretű és jellegű színházi előadást és foglalkozást, 53 féle repertoárdarab mellett 16 kisebb-nagyobb bemutatót, köztük 7 egész estés, nagytermi produkciót (operát és balettet) tűz műsorára 139. évadában az Opera. Így például Madarász Iván az Opera felkérésére Fábri Zoltán forgatókönyvének felhasználásával írta meg a Budapest ostroma idején játszódó Az ötödik pecsét című operáját, ősbemutatóját Szikora János rendezi. Szergej Prokofjev Háború & béke című, igen aktuálissá vált alkotásának hazai premierjét a Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban Calixto Bieito viszi színre. Lesz Tosca-bemutató, két Mozart-opera hosszú kihagyás után tér vissza a színház repertoárjára: az Idomeneo, Kréta királya több mint 40, Az álruhás kertészlány, a zseniális szerző első, még gyermekként szerzett színpadi műve több mint 30 év után lesz újra látható, mindkettőt Almási-Tóth András művészeti igazgató állítja színpadra. Az évadtematikából adódóan több, az antik kultúrában gyökeredző, illetve a középkor mitikus világát idéző barokk művet is bemutat a dalszínház, így Gluck Orfeusz & Euridiké című operájából készült, 2016-os zeneakadémiai vizsgarendezését Szenteczki Zita az Eiffel Műhelyházba adaptálja és bővíti ki, ugyanitt lesz látható Monteverdi Tankréd & Klorinda című intermezzója Tulassay Ádám színrevitelében, egy balettel vegyes est részeként. A Magyar Nemzeti Balett Boris Eifman A Pygmalion-hatás című egész estés balettjének magyarországi premierjére készül, valamint Bartók két táncművét is új felfogásban mutatja be: A fából faragott királyfi Velekei László, A csodálatos mandarin Venekei Marianna első balettmester koreográfiájával valósul meg. Emellett olyan nagyszabású klasszikus balettelőadások is visszatérnek az egy együttes repertoárjára, amik az Operaház felújítása miatt nem szerepelhettek a műsoron, köztük A makrancos Kata, a Don Quijote, A hattyúk tava, A diótörő, és jövőre is műsoron lesz az idén bemutatásra váró Mayerling. Az évad esszenciáját jövőre újra a májusban megrendezett tematikus fesztivál adja, amely ez alkalommal a MítoszFeszt címet viseli. Itt többek közt tíz, nagyrészt az antik korból ihletet merítő, mitikus előadás látható, olyan repertoárdarabokkal, mint az Elektra, az Íphigeneia Tauriszban, az Ariadné Naxoszban, vagy a balett produkciói közül a Trójai játékok & Trójai játékok – amazonokkal.
Az Operaház újranyitásához kapcsolódó Hunyadi László-premier kísérőrendezvényeként Erkel Ferenc és a Hunyadi László címmel nyílt kamarakiállítás az Andrássy úti Ybl palota Vörös szalonjában. A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a gyulai Erkel Ferenc Emlékház együttműködésével megvalósult, március 27-ig látogatható tárlaton Benczúr Gyula Hunyadi László búcsúja és Madarász Viktor Hunyadi László siratása című, március 15-ig megtekinthető festménye mellett több, Budapesten még nem kiállított Erkel-relikvia is a közönség elé tárul, így Erkel Ferenc elefántcsontból faragott karmesteri pálcája, az 50 éves karmesteri jubileumára kapott aranykoszorú és a Hunyadi László 200. előadása alkalmából a Nemzeti Színház társulata által a zeneszerzőnek ajándékozott rézcsatos, díszes fényképalbum.
A 2022/23-as szezon bérletárusítása 2022. március 21. és 23. között az Operaház aulájában és az interneten veszi kezdetét, elsőként a korábban már bérlettel rendelkezők számára. A kizárólag az OPERA jelenlegi Örökös Tagjairól elnevezett bérleteket március 24-től az interneten és március 25-ig az Operaházban, majd ezt követően március 28-tól június 30-ig a Hajós utcai Opera Értékesítési Centrumban és az Eiffel Műhelyházban válthatnak az érdeklődők. A jegyértékesítés 2022. július 1-jével indul meg a Mítosz & történelem tematikus évadra.
