Színek kavalkádja – Romani Design a Ráth György-villában
Újabb állomásához érkezett az Iparművészeti Múzeum immár évek óta zajló kiállítás-sorozata, a Körforgásban. A Ráth György-villában ezúttal a Romani Design, Magyarország első roma divatstúdiójának alapítói, azaz Varga Erika és Varga Helena mutatják be a múzeum műtárgyai által inspirált ruhakölteményeiket.
Jóllehet az Iparművészeti Múzeum Üllői úti főépülete a közeljövőben kezdődő rekonstrukciós munkák miatt immár hosszú ideje nem látogatható, a múzeum szakemberei folyamatosan gondoskodnak arról, hogy a gyűjteményt mozgásban tartsák. A Körforgásban című, 2018-ban útjára indított kiállítássorozat keretében például arra kértek kortárs dizájnereket, hogy miután megismerkedtek a múzeum nemzetközi színtéren is páratlanul gazdag gyűjteményével, válasszanak ki a maguk számára egy tárgyat vagy tárgycsoportot, és azok inspirációjára, azokra reflektálva hozzák létre a saját műtárgyukat, amely később maga is a múzeum gyűjteményének részévé válik.
A sorozat az Artista Stúdió kiállításával indult, akik három egyedi öltözékkel és az ezekhez tervezett kiegészítőkkel bővítették a múzeum repertoárját. Őket Maria Jeglińska lengyel dizájner követte, aki Mikó Sándor 1969-ben tervezett karosszékére reflektálva négy térelválasztó falat hozott létre, majd 2019-ben két díszedény ihletésére Fazekas Valéria kalapdizájner harminc egyedi kalapot készített. Idén tavasszal pedig a cseh üvegművészet legelismertebb képviselői közé tartozó prágai Dechem Studio mutatkozott be, amelynek tagjai a múzeum művészi könyvgyűjteményéből Flaubert Madame Bovaryját választották, és annak küllemét és tartalmát szem előtt tartva egy egyedi kivitelezésű tükröt terveztek.
Idén szeptember 24-étől pedig a világ első roma divatstúdiója, a Romani Design, illetve az általa tervezett ruhák mutatkoznak be a Ráth György-villa enteriőrjében. A stúdiót 2010-ben egy testvérpár, Varga Erika és Varga Helena alapította, akik küldetésüknek tartják, hogy a divat és az iparművészet eszközeivel segítsék a romák társadalmi-kulturális presztízsének építését. Kézműves kollekcióikban éppen ezért szívesen ötvözik a roma és a magyar folklór elemeit, hiszen vallják, hogy a két kultúra évszázadok óta szervesen kapcsolódik egymáshoz. A kiállítássorozat történetében először a dizájnerek összesen hat műtárgyat választottak a múzeum gyűjteményéből, melyek többsége Szűz Máriát vagy női szenteket ábrázol. Ezek inspirációjára hat gazdag mintázatú női öltözéket és hozzájuk illeszkedő kiegészítőket készítettek az alkotók, sőt, hetedikként valami egészen különleges ruhát is sikerült megalkotniuk.
– A Romani Designnal való együttműködés arra ösztökélt bennünket, hogy lépjünk ki a múzeum falain túlra, és teremtsünk közösen valamit, ami a rítusok szintjén is összekapcsol minket – mesél a kiállítás koncepcióról Horváth Judit PhD, az Iparművészeti Múzeum Kortárs Design Főosztályának vezetője. – A Csatkán évente megrendezett roma búcsún a hagyomány szerint a roma hívek adományként díszruhát varratnak a Mária-kegyszoborra, melyet óránként átöltöztetnek. A múzeum felkérésére a tervezők készítettek egy öltözéket erre a csatkai Mária-szoborra is. Ez a tárgy nem fizikai mivoltában került a gyűjteménybe, hanem csak a hozzá kapcsolódó folyamatot, történetet gyűjtöttük be. A csatkai Mária-kegyszobor ruhatárában pedig otthagytuk azt a ruhát, mely a Körforgásban sorozat keretein belül jött létre.
A december 9-ig látogatható kiállítást Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke nyitotta meg, aki külön kiemelte, hogy a Varga testvérek által kitalált öltözékek túlmutatnak a drapéria iparművészeti megjelenésén, és új kulturális tartalmat hoznak létre.
– Az Erika és Helena által létrehozott többlettartalom felismeréséhez és megértéséhez leginkább a csatkai Mária-kegyszobor adja a kulcsot, amely egy sajátságos a tradíciót követve minden évben új öltözéket kap a zarándokoktól. E karakteres, tiszteletet kifejező népszokás úgy válik izgalmas és időszerű üzenetté, hogy a roma alkotók kreativitása kiemeli a múlt ködéből a Mária-tiszteletet, és új, a jelen dizájn-kultúrájába illeszkedő modern tartalommal ruházza fel. Számomra különösen is fontos, hogy mindezt nem a deszakralitás eszközével teszik, hanem a tisztelet alapállásából – mondta az NKA alelnöke. – Számunkra, a többségi társadalom képviselőinek számára nagyon értékes lehet a cigány hitvilág, esetenként mitikus világokba is áthajló, keresetlen őszintesége. Nincs benne semmi rossz értelemben vett dogmatizmus, de mentes a mindennapokat a vallástól eltávolító szekularizmustól is. Harsány színeivel és temperamentumos közvetlenségével az Indiában tapasztalt természetességet idézi meg. Ezért nekünk, keresztény embereknek kiváló kapaszkodót nyújthat saját megkopott vallásunk „visszatanulásához”.
De ha az Isten felé törekvés dimenziójától elvonatkoztatunk, Bús Balázs szerint a Romani Design ruhái akkor is értelmezhetőek. Erika ugyanis mindig olyan kifejezési módot keresett, amellyel magáról, és saját közössége történetéről a szélesebb nyilvánosság előtt is tud beszélni, azaz vizuális üzeneteket küldeni. Így a műtárgyak által inspirált színes öltözékek a roma kultúra szempontjából önazonosak, miközben kifejezetten divatosak, és mindenki számára hordhatóak is.
