Szívmelengető

Egy zsémbes, egyedül élő öregurat, miután többször is elesik a lakásában, fia az idősek otthonában helyez el. A férfi nehezen viseli, hogy elvesztette a szabadságát, folyamatosan szökni próbál, áthágja a szabályokat, végül azonban különös szövetséget köt egy tizenéves lánnyal, aki büntetésből szociális munkát végez az épületben, és szintén szabadulni szeretne – csak nem az intézményből, hanem a kicsapongó, alkoholproblémákkal küzdő anyjától. Idén a Hat hét és az Elfogy a levegő után már a harmadik olyan ígéretes nagyjátékfilmes bemutatkozást láthatjuk, amely mély érzékenységgel fogalmaz meg szociális problémákat, Hevér Dániel rendezése azonban keseredés humorral és felemelő – de egy másodpercig sem giccses – pillanatokkal oldja fel a nehéz kérdéseket. Kizlinger Lilla idén jó kört futott, a Magyarázat mindenre és a Semmelweis után ismét bizonyítja, rendkívüli tehetség, Szacsvay László pedig a lázadó nyugdíjas szerepében kiváló, mint általában mindig: néhány finom gesztussal egy komplett emberi sorsot fogalmaz meg. A karácsonyi szezonban ezzel a szívmelengető filmmel biztosan jobban járunk, mint egy direkt erre az alkalomra készült nyálas hollywoodi produkcióval.