Szorongató

Kárpáti György Mór bemutatkozó rendezésének, a Guerillának az volt a legnagyobb bravúrja, hogy minimális költségvetésből, de cseppet sem szegényes tálalásban beszélt az 1849-es világosi fegyverletételről néhány – a szabadságharc leveréséről mit sem tudó –, erdőben bujkáló gerillán keresztül. És miként az első, úgy a második filmjében is egy kis közösség csoportdinamikájára helyezi a hangsúlyt, ám ezúttal a jelenkorban, modern problémákra fókuszálva. A Jövő nyár egy drámatagozatos osztály tragédiába forduló nyári táborát mutatja be, ahol három diák között különös szerelmi háromszög alakul ki, az egyik szorongással küzdő fiú azonban váratlanul öngyilkos lesz. A film már az első percekben felhívja a figyelmet a mentális problémákra, az üzenet fontosságából pedig mit sem von le, hogy mindezt kissé didaktikusan teszi. Kár viszont, hogy az alkotás valószínűleg éppen a szereplőihez hasonló korú fiatalokat nem fogja tudni megszólítani. Kárpáti György Mór a szó rossz értelmében vett művészfilmek hagyományait követi, azaz végtelenül lassú tempóban, nagy csendekkel és túlságosan szimbolikus elbeszélésmóddal bontja ki a drámát. Explicitebb tálalásban jóval hatásosabb lett volna.