Fotó: ShutterStock/Sean Fleming
A dublini Trinity College könyvtára
Hirdetés

Az írás, a könyv és így a könyvtárak története aligha választható el egymástól. A különbség csupán annyi, hogy míg a ninivei Asszurbanipal király az agyagtáblákon lejegyzett munkákat gyűjtötte össze, addig az ókori Alexandriában a könyvtár már papirusztekercsekkel volt tele. A középkori kolostorok és egyetemek bibliotékáiban kézzel másolt kódexeket tároltak, majd az 1400-as évektől Gutenbergnek, illetve a könyvnyomtatásnak köszönhetően nem csupán az irodalmi és tudományos munkák sokszorosítása, de azok hozzáférhetősége is sokkal könnyebbé vált. Ma pedig már ott tartunk, hogy elég egy számítógép vagy egy okostelefon, és pillanatokon belül elérhetjük a világ legnépszerűbb könyvkiadóinak csaknem a teljes szépirodalmi kínálatát.

Könyvtártörténet

Ha a könyvtárak történetét röviden össze szeretnénk foglalni, igen sokat kell visszaugornunk az időben. Kr. e. 650-ben járunk, az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodójának, Asszurbanipal királynak az udvarában. Őt leginkább hódításairól ismerjük, holott a fizikai erődemonstráció mellett nagy súlyt fektetett az elme pallérozására is. Ő hozta létre ugyanis a világ első szisztematikusan rendezett könyv-, pontosabban agyagtábla-gyűjteményét, a ninivei könyvtárat. Ennek ránk maradt mintegy 1500 ékírásos agyagtábláján ugyan túlnyomórészt tudományos célú értekezéseket találhatunk, ám köztük van az ókori keleti költészet legfontosabb munkája, a Gilgames-eposz legteljesebb változata is. Az ókori világ legnagyobb könyvtárát, a Múzsák csarnokát, a Muszeiont a Krisztus előtti III. században Alexandriában alapította I. Ptolemaiosz egyiptomi fáraó, ahol Kallimakhosz, az ismert költő feljegyzései szerint mintegy 700 ezer tekercset őriztek, köztük Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész eredeti műveit is. Több feltevés is van a könyvtár pusztulásáról. Egyesek szerint az alexandriai háború idején, vagyis Kr. e. 48–47-ben égett le részlegesen, és pusztulása folyamatos volt. Ami biztos, hogy a Kr. u. V. században már nem létezett.

Magyarországon az első könyvtár az 1001-ben alapított Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár volt, amelyben egy Szent László korbeli oklevél szerint 1090 környékén 70-80 kódexet és mintegy 200 művet tartottak nyilván, melyek egyike sem élte túl a történelem viszontagságait. A könyv és a könyvgyűjtés – elsősorban persze az arisztokrácia körében – divattá, egyfajta státusszimbólummá a reneszánsz idején, vagyis a XV. század környékén vált. Az európai uralkodók ekkor már hatalmas pénzösszegekkel támogatták nemcsak a könyvek, illetve a kódexek gyűjtését, de előállítását is. Közülük számunkra Mátyás király a legfontosabb, akinek világhírű könyvtárát méreteiben csak a vatikáni múlta felül. A 2000 kötetesre becsült gyűjteményből mára csak 220 maradt fenn, ebből ma Magyarországon 55 corvina található, amik közül a legtöbbet első nemzeti közintézményünk, az 1802-ben alapított Országos Széchényi Könyvtár őrzi.

Korábban írtuk

Terjedő galaxis

Ha az írás, a könyv és a könyvtár története összefügg, ugyanígy összefügg velük az olvasásé is. Jorge Luis Borges XX. századi argentin író-költő, filozófus egyenesen azt vallja, hogy írás nélkül igen, de olvasás nélkül nem létezhet társadalom! De hogyan is állunk ezzel most, a 2020-as években? Ha csak a könyvtárlátogatási statisztikákat nézzük, nem lehetünk büszkék, hiszen ha figyelmen kívül hagyjuk a koronavírus-járvány okozta jelentős visszaesést, a helyzet akkor sem túl fényes. Merthogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint míg a települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma a 2000-es évek elején még 1,5 millió fő körül mozgott, mára alig valamivel haladja meg az 1,1 milliót. De ennél rosszabb a helyzet a nemzeti és országos szakkönyvtárak esetében: míg 2005-ben ezek rendszeres olvasóinak száma 88 ezer volt, addig 2023-ban már csak 34 ezer. Jóllehet ezek a statisztikai adatok nem túl biztatóak, nem szabad elfelejtkezni arról, hogy időközben a digitális technológia óriási fejlődésen ment keresztül, amelyben azonban sokan nem a Gutenberg-galaxis végét, hanem annak további terjeszkedését, kiszélesedését látják. Az internet ugyanis olyan új távlatokat nyitott meg az olvasók előtt, amelyek nem visszaszorítják, hanem kiegészítik a hagyományos olvasást.

– Az irodalom digitális hozzáférhetősége különösen fontos azok számára, akik közelében nem működik könyvtár, vagy éppen nem engedhetik meg maguknak a nyomtatott könyvek vásárlását, esetleg kevés a hely a lakásukban. Ráadásul nagy előny, hogy az online térben az olvasók bárhol, bármikor előhívhatják az általuk kiválasztott irodalmi vagy egyéb szövegeket, tárolniuk sem kell a könyveket, hiszen az olvasáshoz elég egy okostelefon, tablet vagy számítógép. Ugyanakkor az e-könyvek nem söpörték el a hagyományos, nyomtatott könyvek piacát, azok eladása továbbra is növekvő tendenciát mutat. Mára azonban elmondhatjuk, hogy az e-könyveknek és a hangoskönyveknek is kialakult egy elkötelezett és hálás közönsége, akik közül sokan később örömmel meg is vásárolják a nekik tetsző mű nyomtatott változatát – mondja Olasz Daria, az itthon újonnan megjelent e-könyvtár, a Bookmate magyar divíziójának üzletfejlesztési menedzsere.

Fotó: ShutterStock/Elizaveta Galitckaia (szerk.)

A világhálón

Magyarország első digitális könyvtára az 1994-ben indult, ingyenesen hozzáférhető Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK), amelyben elsősorban már szerzői jog hatálya alá nem tartozó, illetve az alkotók által szabad felhasználásra felajánlott magyar nyelvű kötetek találhatók. A MEK-et, amely bár az elmúlt 30 év alatt a magyar digitális könyv alapadatbázisává vált, jó néhány további követte, köztük például a hazai írók által 1998-ban alapított Digitális Irodalmi Akadémia, a DIA, amelynek legfontosabb célja, hogy a kortárs magyar szépirodalom minél szélesebb közönséghez eljusson. A múlt év végén pedig hozzánk is megérkezett a világ egyik legnagyobb e-könyv- és hangoskönyv-szolgáltatója, a Bookmate, amely jelenleg a világ húsz országában, 16 nyelven kínál könyveket és hangoskönyveket.

– A 2006-ban alapított Bookmate katalógusa folyamatosan bővül, jelenleg több mint 15 millió e-könyvet és hangoskönyvet tartalmaz a világ legjelentősebb könyvkiadóitól, köztük több mint ötezer magyar nyelvű kötetet és több mint 500 magyarul megszólaló hangoskönyvet – tájékoztat Olasz Daria. Úgy látja: ez az e-könyvtár-alkalmazás ugyanazt nyújtja az olvasóknak, amit a Spotify a zenehallgatóknak vagy a Netflix a film- és sorozatnézőknek, vagyis havi fix összegű előfizetési díjért korlátlan hozzáférést kap a felhasználó rendszerben tárolt művekhez a szépirodalomtól a tényirodalmon át a detektívregényekig, a romantikus történetektől a fiatal felnőtteknek szóló irodalomig vagy a gyermekkönyvekig.

Az egyre szélesebb körű e-könyv-szolgáltatások, beleértve az e-könyvtárakat is, mentőövet dobhatnak az egyre nehezebb helyzetben lévő kiadóknak és maguknak a szerzőknek is. Amellett ugyanis, hogy új bevételi forrást jelentenek számukra, egyben lehetőséget kínálnak arra is, hogy könyveiket szélesebb közönség előtt is bemutassák.