Tea a palotában
Az újranyitás alkalmából a Várkapitányság új attrakcióval várja a közönséget: a Budavári Palota A épületében ingyenesen látogatható kiállítás a palotanegyed Hauszmann Alajos által tervezett és korszerűsített épületeit idézi meg, mellette a jelenkori újjáépítések gigantikus vállalását is bemutatja. Közben megismerhetjük a századforduló neves építészét, a Nemzeti Hauszmann-program névadóját is.
Hófehér székeken, cirádás lábú asztalka mellett ücsörgünk a Budavári Palota A épületének előterében, egy virtuális teaszalonban. Az illúzió a mögénk vetített háttérnek köszönhetően igen hatásos: vakítóan fehér falak, plafonig érő tükrök, aranyozott díszítmények idézik a palota egykori elegáns barokk teaszalonját és ezzel együtt azt a világot, amit a II. világháború és az azt követő évtizedek tudatos rombolása igyekezett végérvényesen eltörölni. A 2019-ben induló Nemzeti Hauszmann-program a Budavári Palotanegyed megújítását és a XIX–XX. század fordulóját jellemző állapotok visszaállítását tűzte ki célul: a lerombolt épületek újraépítését, az ötvenes évek sematizáló szándékával átalakított, unalmas, vörösmárvány burkolatú belső tereinek átalakítását, hogy az egykor királyi reprezentációhoz méltó, elegáns belső történelmi miliő újjászülethessen.
Az Árpád-háztól a Habsburgokig
A tárlat első termében kisfilm forog, százhúsz évet repülünk vissza az időben. Hauszmann Alajos és a hozzá vendégségbe érkező újságíró (Gáspár Tibor és Szatmári Attila színművészek alakításában) beszélgetése nyomán elevenedik meg a Királyi Palota története: IV. Béla váralapítása, majd az azt követő évszázadok, mikor Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás uralkodása idején Buda Európa-szerte híres királyi központtá vált. A barokk korban Mária Terézia a palota bővítése mellett döntött, az átépített terek azonban Ferenc József uralkodása idejére már ugyancsak szűkösnek bizonyultak. A Monarchia császára 1890-ben úgy határozott, Bécs mintájára Budához is illenék egy méltó királyi reprezentációs központ, megvalósításához a korszak sztárépítészét, Ybl Miklóst kérte fel tervezőnek, majd annak halála után tanítványa, Hauszmann Alajos vette át a gigantikus munkát.
– Hauszmann ideje volt az aranykor. Megújultak a palota épületei, felépültek a kiszolgáló egységek, mint a főőrség, a lovarda, elkészült a Budavári Palotanegyed alsó és felső térszintjét összekötő Stöckl-lépcső, felavatták a Mátyás-kutat, Strobl Alajos munkáját. Ez utóbbi Hauszmannhoz is kötődik. Az építész szenvedélyes vadász volt, egy alkalommal az erdőjárás során csodálatos, valószínűtlenül ágas-bogas agancsra bukkant; ez a trófea ihlette Stroblt a Mátyás-kút elejtett szarvasának megformálásakor – meséli Lakatos Sára, a Várkapitányság munkatársa, a Hauszmann-sztori kiállítás tárlatvezetője, akivel a századfordulót megidéző enteriőrben sétálunk. Az épületek belső tereinek megtervezésére Hauszmann az iparművészet nagyágyúit kérte fel, többek közt Zsolnay Vilmos keramikusművészt, Jungfer Gyula díszműkovácsot, Thék Ede bútorgyárost és Róth Miksát, a hazai üvegfestészet megújítóját.
A palota pazar belső terei a nemzet történetét idézték meg: a Zsolnay-kandallóval díszített, faburkolatú Szent István-terem az Árpád-kort, a Hunyadi-terem a késő középkori királyi központ idejét, a Habsburg-terem a kor regnáló uralkodójának legitimációját szolgálta. A Szent István-termet teljes szépségében idén nyárra állítják helyre, az átadás után, augusztus 20-ától nyitva áll majd az érdeklődők előtt. A helyiséghez történelmi esemény is kapcsolódik: 1916 őszén, a IV. Károly megkoronázása előtti éjszakán itt őrizték a Szent Koronát.
A palota legújabb kori sorsa kevéssé dicső: a II. világháború bombázásai az épületegyüttes hatvan százalékát elpusztították, és bár számos része megmenthető lett volna, a kommunista diktatúra ideológiai okokból úgy döntött, veszni hagyja az épületek jelentős részét.
Tervezőasztal és katedra
Hauszmann Alajos tizenöt évig dolgozott a Budavári Palotanegyed megújításán, de neve nem csak erről ismert. Hozzá fűződik a New York-palota, a Műegyetem központi épülete vagy a Magyar Királyi Igazságügyi Palota tervezése, utóbbiban helyezték el a háború után a Néprajzi Múzeumot. Fiatal korában jobban vonzotta a színészet, sőt, szenvedélyes fotográfus is volt, a Műegyetem elvégzése után azonban az építészi munkát tekintette hivatásának. És a tanítást: 1868-ban műegyetemi tanársegéddé nevezték ki, majd végigjárva a ranglétrát, egyetemi tanári, dékáni, végül rektori tisztségig vitte. Mikor Ferenc József császár a Hofburg átépítésére kérte fel, a lehetőséget azzal utasította vissza: nem hagyja cserben a hallgatóit.
A mostani tárlaton Hauszmann életének kevéssé ismert momentumai is felvillannak. Külföldi utazásainak képei, a Szentföld, Egyiptom és persze Itália – neoreneszánsz és neobarokk stílusban tervezett épületeit alighanem olaszországi útjai is inspirálták. A fotókon szigorú arccal pózoló építész több képen Mariette Seniorral és lányukkal, Hauszmann Gizellával látható, akit egyébként a kor egy másik neves építésze, Hültl Dezső vett feleségül. Gizella napra pontosan szülei esküvője után huszonöt évvel ment férjhez, így aznap a násznép egyben ezüstlakodalmat is ünnepelhetett.
Hauszmann munkásságát 1906-ban az uralkodó a Ferenc József-rend nagykeresztjével ismerte el, míg a „velencei” előnevet és a nemesi címet bizonyító okiratot IV. Károlytól kapta 1918-ban. Az előnév az építész kedvenc nyaralóhelyére, a Velencei-tó vidékére utal.
A kiállítás nemcsak emlék- és használati tárgyakon keresztül hozza közelebb a száz évvel ezelőtti világot, hanem hologramos vetítések segítségével is. A korabeli Duna-partra néző ablak előtt például magát Hauszmann Alajost láthatjuk rajzasztala mellett, ahogyan méricskél, töpreng a papírra vetett tervei felett.
Digitális emlékkönyv
– Az utolsó teremben már a jelenről szólunk, és persze a jövőbeni fejlesztésekről. Utóbbihoz tartozik a József főhercegi palota és a Honvéd Főparancsnokság épületének látványterve, amelyeket makettek is megidéznek, így az érdeklődők jobban el tudják képzelni az újjáépülő Budavári Palotanegyedet, azt a miliőt, ami a jövőben várja majd az ide érkező magyar és külföldi látogatókat – veszi át a szót Sikota Krisztina, a Várkapitányság turisztikai és kulturális vezérigazgató-helyettese. A tárlat egyébként ingyenes, és naponta két alkalommal szakavatott idegenvezetést indítanak.
A Budavári Palotanegyed hajdanvolt kertjeinek, üvegházainak, narancsligeteinek képei szintén megelevenednek. Közben olyan érdekességeket is megtudhatunk, mint hogy az egykori karmeliták kolostori épülete kétszáz évig színházként működött – a szerzetesközösséget II. József oszlatta fel híres rendeletével –, a hajdani Várszínház színpadán pedig még Ludwig van Beethoven is koncertezett a pesti közönség legnagyobb gyönyörűségére.
– A színes digitális tartalmak és eszközök segítségével az érdeklődők tájékozódhatnak a Budavári Palotanegyeddel kapcsolatos fejlesztésekről, sőt, a digitális emlékkönyvben még üzenhetnek is, a bejegyzéseik a legnagyobb közösségi oldalon jelennek majd meg – hangsúlyozza Sikota Krisztina. Elmondja azt is, hogy az újranyitás után igen nagy az érdeklődés a Várkapitányság szervezte programok iránt. Kimondottan érezhető, mennyire hiányolták az emberek a kultúrát, éppen ezért a Várkert Bazárban látható – és a Terror Háza Múzeum által létrehozott – Új világ született című tárlat is újra látogatható. A szabadtéri helyszíneiken, a járványügyi előírások betartásával pedig színes kulturális forgataggal várják a látogatókat; lesznek filmbemutatók, koncertek, kortárs táncestek és különböző művészeti ágakat ötvöző produkciók is.
