„Teljesen abszurd és szürreális volt, aztán kiderült, ez a valóság”

Az évfordulóhoz közeledve sokszor felmerült a kérdés: ki, hol volt, azon a bizonyos vasárnapon? Mit gondolt a felvételről, mik voltak az első reakciói? A kerekasztal-beszélgetés nyitókérdése sem lehetett más.

Lánczi Tamás elárulta, a teljes megdöbbenés utáni első gondolata az volt, irány a Kossuth tér. A spontán, békésen gyülekező emberek szemében is hasonló döbbenet látott, ez nem történhetett meg, vagy ha mégis, akkor valamit tenni. Schiffer András a hangfelvételt először egy fideszes hekknek gondolta és meg volt róla győződve, hogy az önkormányzati választások kampányában valaki eljátssza Gyurcsány Ferencet.

„Teljesen abszurd és szürreális volt, aztán kiderült, ez a valóság. Akkor még nem tudtam, hogy a véres valóság.”

A volt országgyűlési képviselő biztos volt benne, hogy a beszéd másnapján lemond Gyurcsány Ferenc, és nemcsak a miniszterelnöki székből távozik, hanem a politikai közéletből is.

Ahhoz, hogy megértsük, miért sokkolta az őszödi beszéd a magyar társadalmat, a kerekasztal-beszélgetés résztvevői az előzményekre is részletesen kitértek. Lánczi Tamás úgy vélte, a becsapottság érzése már a 2006-os, áprilisi országgyűlési választások után alig két hónappal érződött, amikor „Gyurcsány Ferenc a korábbi jóléti ígéretekkel szemben, brutális megszorító csomagot jelentett be.” A feszültség fokozatosan nőtt, nyilvánvalóvá vált, ez csak a jéghegy csúcsa, további megszorító csomag vár majd az emberekre. Amikor szeptember 17-én nyilvánosságra került a beszéd, robbant a feszültség, nem csak a jobboldaliak, mindenki az érezte, becsapták.

Schiffer András, az LMP egyik alapítója szerint azon túl, hogy a kormányalakítás után egy hónappal egyértelművé vált, becsapták a választókat, még egy fontos eseményt ki kell emelni, mégpedig az öt halálesettel végződő augusztus 20-át.

Schiffer felelevenítette, a felelős magyar kormány hívta utcára az embereket, úgy, hogy a minimális védelmi intézkedéseket sem foganatosították, a tragédiát követően pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 24 órára eltűnt a nyilvánosság elől.

Úgy fogalmazott: a kormány finoman szólva nem volt a helyén. Még azzal a csúfsággal is kísérletezett a Gyurcsány kormány, hogy az egész katasztrófát egy meteorológusnak a nyakába próbálta varrni,

„miközben napnál világosabb volt az emberéleteket követelő kormányzati dilettantizmus.”

Schiffer András azt is kiemelte „az egész őszödi beszéd és annak a brutalitása igazából kicsúcsosodása volt a ’89-90-ben kiépült rendszer morális, társadalmi, gazdasági válságának.” Ami addig a mélyben erjedt, ősszel hirtelen láthatóvá vált az emberek számára.

Mai napig megválaszolatlan kérdés, hogyan került nyilvánosságra az őszödi beszéd? Ki szivárogtatta ki és miért? Az Elk*rtuk film trailerét motoros futárok vitték a szerkesztőségekbe, nem véletlen ez a megoldás, arra reflektál, hogy 15 évvel ezelőtt a hangfelvétel szintén motoros futárok által érkezett meg a szerkesztőségekhez.

A film kapcsán tartott kerekasztal-beszélgetésen is felmerült a kérdés, vajon az újságírók, főszerkesztők azonnal hitelesnek gondolták? Lánczi Tamás politológus a tizenöt évvel ezelőtti médiaviszonyokról megjegyezte, akkor 90-10 százalékban uralta a baloldal a médiát, nem tudja elképzelni, hogy váratlanul érte a baloldali főszerkesztőket a csomag érkezése.

„Azt gyanítom, de bizonyítékom nincsen rá, hogy volt egy állandó egyeztetés az akkori kormányzat és a baloldali főszerkesztők között.”

Éppen ezért Lánczi úgy fogalmazott

„Azt gondolom ez egy megkonstruált, megkonfigurált, megkoreografált esemény volt, talán közel sem volt annyira spontán, mint azt a főszerkesztők, újságírók később előadták.”

A politológus szerint a hangfelvétel nem kiszivárgott, hanem szándékosan kiszivárogtatták.

A korábbi országgyűlési képviselő, Schiffer András szerint az Elk*rtuk mozifilmmel kapcsolatban felmerül az a jogos kritika, mégiscsak állami támogatással, a fő politikai ellenféllel szemben készül egy film, de az igazi problémának azt látja,

„hogy lehet ez az ember (Gyurcsány Ferenc) még mindig politikai ellenfél?

Eltelt 15 év, még azt sem tudjuk, hogy ez a hanganyag hogyan és ki által szivárgott ki, valójában nem volt elszámoltatás a szeptember 17-ét követő rendőrterrornak.”

Schiffer Andrást mérhetetlenül felháborítja, hogy 11 évvel a kormányváltás után és 15 évvel az Elk*rtuk nap után, még mindig találgatunk. „Miközben ez a kiszivárogtatás alapvetően megváltoztatta az események menetét Magyarországon.”

A kerekasztal-beszélgetés egyik központi kérdése, a tizenöt év alatt felnövő generációnak mit jelent az ősződi beszéd, a tévéostrom, mennyit ért meg a rendőrterrorból és Gyurcsány Ferenc személyéből?

Lánczi Tamás politológus szerint fontos, hogy mindenki megértse az események történelmi kontextusát, tisztában legyen az akkori magyarországi állapotokkal. Egy kiszolgáltatott, önbizalomhiányos, végtelenül szomorú országról beszélhetünk, amelyikkel gyakorlatilag bármit meg lehetett csinálni.

„Az a brutális cinizmus, ami Gyurcsány beszédéből átjött, pont ezt leplezte le.”

Lánczi kiemelte azt is, ha egy fiatal csak a beszédet hallgatja nem biztos, hogy megérti a kontextusát, hogy ez az őszödi beszéd egy olyan országban hangozz el, ahol évente azt próbálták az emberekkel elhitetni, hogy a 20-30 százalékos gáz- és villanyár emelés a világpiaci árak miatt történik. Miközben a politológus rávilágított, a világpiaci árak nem nőttek, csak ezeknek a közszolgáltatóknak a német és francia tőketulajdonosai még több profitot akartak kipumpálni az országból.

„Ehhez az akkori posztkommunista elit készségesen asszisztált.”

A beszédben elhangzott „trükkök százai” kifejezés sem biztos, hogy mindenkinek egyértelmű, aki nincs tisztában az akkori politikai viszonyokkal. Lánczi emlékeztetett,

Magyarország akkor gyakorlatilag a technikai csőd szélén állt, rekordmagas államháztartási hiánnyal és konkrétan az összeomlás előtt.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mégis elintézte Joaquín Almuniával, az EB pénzügyi biztosával, hogy Brüsszel gyakorlatilag ne nyilvánítson véleményt ebben a tekintetben a választásokig, vagyis cinkostársává szegődött az országnak az adatok meghamisításával. – mondta Lánczi.

A kérdésre visszatérve, a politológus szerint, ha valaki csak a beszédet hallgatja, naivan azt is gondolhatja, hogy egy becsületes, tisztességes embert hallunk, aki most tiszta vizet önt a pohárba. Hiszen ez volt a kiszivárgás után a baloldali kormányzati utókommunikáció, hogy egy igazságbeszéd hangzott el – tette hozzá a politológus.

Az őszödi beszéd a velünk élő történelem, mert a következményeit a mai napig szenvedjük – hangzott el a megállapítás a kerekasztal beszélgetésen.

„A ma regnáló baloldal nincs túl a Gyurcsány-problematikán, nem voltak képesek ezt a gombócot se kiköpni, se lenyelni, ott van megakadva a torkukon Gyurcsány Ferenc” – jegyezte meg Lánczi Tamás.

Azon el lehet gondolkodni a politológus szerint, miért nem tudott a baloldal megszabadulni Gyurcsány Ferenctől. Szerinte azzal is magyarázható, hogy „a nagyon gyenge szellemi állóképességgel rendelkező ellenzéken belül mégiscsak tehetséges figura, ügyes hatalomtechnikus”. Az más kérdés, teszi hozzá Lánczi, hogy Gyurcsány a hatalmat mire használja, hogy roncsolja az országot és saját környezetét is. „Azt gondolom manipulációból jeles.”

Schiffer András véleménye szerint egy civilizált országban már rég nem lenne a politikai porondon Gyurcsány Ferenc. A korábbi országgyűlési képviselő szerint az igazi gond az, hogy a 2002-2010 közötti kormányzás mérlegére – aminek csak kicsúcsosodása, botrányköve az őszödi beszéd szövege – egyáltalán nem reflektálnak a Gyurcsány Ferenc politikai hátországát jelentő pártok és

„tragikus módon azok a pártok sem – az LMP-re és a Jobbikra gondolok – amelyek annak idején pont a válságba került posztkommunista időszak kritikájaként jöttek életre.”

Az Elk*rtuk mozifilm a rendőri brutalitást akciódús jelenetekkel mutatja be, így a kerekasztal-beszélgetés sem kerülte meg a 2006-os események rendőrterrorját. Schiffer András felháborítónak tartja, hogy mai napig nem történt meg az elszámoltatás.

A legvérlázítóbb, hogy 2006. szeptember 18-tól kezdve módszeresen beindult egy olyan szerecsenmosdatás, amiről nem feltételeztem, hogy bekövetkezhet – kezdte Schiffer és emlékeztetett, már másnap a kormányzati kampány igazságbeszédről szólt és arról, hogy a békés többséggel szemben áll egy zavargó hangos kisebbség, majd az októberi rendőrterror után rögtön beindult a rendőri brutalitás arcátlan tagadása is.

Az LMP egyik alapítója úgy véli, sok mindenben lehet vita ebben az országban és élesen el kell utasítani egyik-másik domináns nézetet, de „olyan ne fordulhasson már elő Magyarországon soha többé, hogy akkor, amikor az államhatalom nyilvánvalóan törvénytelenül, brutálisan, magalázóan lép fel a polgáraival szemben, akkor nem hogy következetes elszámoltatás nincsen, hanem pár évvel később még azokon az embereken rúgnak egyet, akik az erőszakot elszenvedték és azoknak van magyarázni valójuk, akik az erőszakot elszenvedték vagy az erőszakot elszenvedők mellé álltak. Ilyen nem történhet meg Magyarországon!”

Schiffer András szerint abból nem szabad engedni, hogy az áldozatok áldozatoknak legyenek nevezve 15 év után is és az elkövetők és a felelősök, még akkor is, ha nem jogi, hanem politikai felelősök, azok politikai felelősnek legyenek kimondva és ne igazságosztónak.

Lánczi Tamás a 2006-os eseményekkel kapcsolatban morálisan felfoghatatlannak és arcpirítónak nevezte a rendőrterror alatt budapesti rendőrfőkapitány, Gergényi Péter későbbi, Demszky Gábor általi kitüntetését. (Gergényit a Fővárosi Közgyűlés „Budapest rendőrfőkapitányaként a főváros közbiztonságának megszilárdítása érdekében végzett intenzív és innovatív munkájáért” tüntette ki – a szerk)

A politológus hangsúlozta, a 2006-os események után sokak élete megváltozott, nem ugyanazok az emberek voltak, mint a rendőrterror előtt.

„Az ország is megváltozott, egy illúzióval kevesebb lett.”

Lánczi Tamás emlékeztetett, nagy áldozatot hozott az ország, hogy vér nélkül zajlott le a rendszerváltás és 2006 után már azt sem lehetett elmondani, hogy a rendszerváltás nagy vívmányát sikerült megőrizni. Ezt is Gyurcsány Ferencnek köszönhetjük – tette hozzá.

Az Elk*rtuk mozifilmmel kapcsolatban megjegyezte, az alkotók akkor végezték jól a dolgukat, ha „nagy hörgés lesz a baloldalon”. Ha a film úgy mutatja meg az eseményeket, ahogy történt 2006 őszén, akkor sértenie kell a jelenlegi ellenzéket – mondta Lánczi, hozzátéve, azt az ellenzéket, amely most már egyetemlegesen osztozik Gyurcsány Ferenc bűnében.