Tintahal tunkolva

A tapas nem véletlenül népszerű műfaj, azokra épít, akik nem elsősorban jóllakni járnak étterembe, hanem kóstolgatni, élményt szerezni, meg esetleg ihletet meríteni az otthoni főzőcskézéshez. A Kálvin téri Pata Negra volt az első fecske, majd a két testvéregység mellett megnyitott a Padron, a Bontxo, a Tapassio, a Tapagria, csak hogy néhányat említsek a legnépszerűbbek közül. A legfrissebb hely e műfajban a tavalyi nyár végén nyitott Unomas, amely igen hamar annyira népszerűvé vált, hogy még délutáni idősávban is tanácsos az asztalfoglalás. A beltér kifejezetten hangulatos, az étlapon népszerű spanyol fogások sorakoznak. Több mint harminc spanyol bort kínálnak, de impozáns a tequilaválaszték is. Jómagam egy lazac ceviche-t kértem, ízletes volt, de jól sikerült a serpenyős tintahal is, tunkolásra csábított. Szomorú ugyanakkor, hogy a bagettet külön felszámolják, miként a csilis olajat is, holott a 13 százalékos szervizdíjuk a csillagos helyekkel vetekszik. A vegyes képet mutató felszolgálás alapján ezt azonban biztosan nem szavaznám meg nekik. Mindent egybevetve azért jól éreztem magam az Unomasban, szívesen megkóstolnék még néhány tapát náluk, így például fokhagymás csilis rákot vagy vörös tonhalat pisztáciakrusztában, roppanós zöldekkel.