Több mint 200 éves biblia került a tiszaderzsi gyűjteménybe

Egy több mint kétszáz éves, 850 oldalas, 1805-ből származó Károli-féle kiadással gyarapodott a tiszaderzsi református templomban található Bibliamúzeum, ahol csaknem 600 kötetet őriznek.

Fodor Gusztáv református lelkész-igazgató, a gyűjtemény megálmodója és életre keltője az MTI-nek elmondta: az 1805-ös kiadás adományozója egy budapesti nyugalmazott baptista pszichológus.     

Hozzátette: a bőrkötéses könyvben kézzel írt, háromoldalas, 1807-től kezdődő vésztői helytörténeti anyag is található.     

A Biblia értékét növeli, hogy az első és hátsó oldalakon, a szépen kalligrafált betűkkel sűrűn teleírt sorokból teljes családtörténet bontakozik ki. A Fazekas-család 1779-ig visszanyúló, évszázadokon átívelő történetéből kiderül, hogy az első tulajdonos, Fazekas Sándor 1816-ban Békésen vásárolta a kötetet. Betekintést kaphat az olvasó a korszak fontosabb eseményeibe, de a gazdákat sújtó természeti csapásokat is lejegyezték – közölte az igazgató.     

Fodor Gusztáv szerint a korábbi tulajdonosok a Szentírást értőn olvasó emberek lehettek, hiszen a számukra fontos, „őket megszólító” bibliai idézetekről is feljegyzést készítettek. Igazi kuriózumnak számítana megtalálni a család leszármazottjait – fűzte hozzá.     

A lelkész-igazgató elmondta: a gyűjtemény szempontjából nem a mennyiség a fontos, inkább kuriózumokat keresnek. Így például nagyon büszke a közelmúltben érkezett kínai nyelvű Bibliára, de az amerikai hadsereg egyik felderítő alakulatánál rendszeresített kiadványra is.     

A tiszaderzsi bibliagyűjteményt több mint két évvel ezelőtt alapította a helyi református gyülekezet. A legnagyobb ritkaságokat a Magyar Bibliatársulat küldte, de érkeztek különlegességek a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és a Délvidékről is.     

A Károlyi-biblia (protestáns gyakorlatban: Károli-biblia) avagy vizsolyi biblia a legrégibb fennmaradt (és ma is használt) teljes, magyar nyelvre lefordított Biblia. A fordítást Károlyi Gáspár és lelkésztársai végezték, a könyv kinyomtatásában pedig Mantskovits Bálint nyomdász segédkezett. 2015. januárjában a vizsolyi biblia bekerült a hungarikumok közé. 

MTI