A húsvéti tojást mint az új élet jelképét egész Európában – de Ázsiában is – ismerik. A természetes anyagokkal való festés sajnos már a falvakban is kiveszőben van, mivel a gyári színezékhez könnyű hozzájutni. 

Fotó: mti, archív, illusztráció
Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Pedig a természetes növényi festékekkel minden szín előállítható, amellett az egészségre sem káros, ha a szervezetbe jut. Régebben még a textileket is növényi festékekkel színesítették, mivel kémiai szerek még korántsem voltak ismertek.

Minden családban kedves foglalatosság a tojásfestés. Már jó előre be kell gyűjteni a szükséges növényi részeket, hogy időben meglegyenek a sokféle szín alapanyagai.
A legismertebb a vöröshagyma héja, amely sárgás-vöröses színt ad a tojásnak. A lila hagyma héja pirosas barnára színezi, a nyírfalevél dekoratív világoszöldre.
A céklahéj barnás pirosra, az áfonya szép sötétlilára. Ugyancsak lila lesz a tojás, ha egy egész lilakáposzta-levéllel főzzük meg.
A szeletelt lilakáposzta levele kék színt kölcsönöz (kémhatás!) neki.
A cékla leve rózsaszínes tojást eredményez. 

Hogyan végezzük a festést?
Egy fazékba öntsön vizet, 1-2 ev. ecetet, majd tegyék bele a kiválasztott színezőanyagot, végül a tojásokat. Különböző főzési idővel különböző árnyalatokat kapnak. A színezőanyag mennyisége is befolyásolja a színt. A festés végén a tojásokat folyóvíz alatt mossák le, végezetül fényesítsék ki étolajos, szalonnazsíros vagy vajas tenyérben való dörzsöléssel.

A magyar tradicionális tojást a motívumok teszik igazán hungarikummá, de nagyon szépek az orosz és lengyel festett tojglik is.

(hankó)