Történelmi és lelki kapcsolatok

1046-ban járunk, amikor is Orseolo Péter halála után I. András feleségével, Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem leányával, Anasztáziával visszatért Magyarországra, hogy elfoglalja a magyar trónt. A királyné egyik kedvenc helye Tihany volt, így Visegrád mellett itt telepítette le azokat az óorosz szerzeteseket, akik a kíséretével együtt érkeztek az országba. A szerzetesek végül a tihanyi Óvár-hegy északi oldalán, a mintegy 20-30 méter magas bazalttufafalban (Orosz-kőben) lakóüregeket alakítottak ki, ahol imádsággal töltötték mindennapjaikat. Ez, a Barátlakások néven ismert remetetelep nemcsak, hogy ma is látogatható, de Közép-Európában az egyetlen, viszonylag épségben fennmaradt ilyen jellegű kultúrtörténeti emlék.

A Barátlakások történetével és kutatásával az évszázadok alatt sokan foglalkoztak, számos régészeti és geológiai feltárást végeztek a helyszínen. 1994-ben a fennmaradt három cellát megerősítették, 2024. május 13-án pedig – a lakóüregekhez vezető lépcső alján – ünnepélyes keretek között felavatták azt az emléktáblát is, melynek a felirata a következő: „Ezen a helyen, amelyet a régi dokumentumok Oroszkőnek (Vruzku) neveznek, az ősi Rusz-szláv szerzetesei éltek, imádkoztak és dolgoztak. Anasztázia kijevi hercegnőnek, Bölcs Jaroszláv leányának, a magyar I. András király feleségének kíséretében érkeztek a XI. század közepén magyar földre. Az óorosz szerzetesek a Keleti Egyház rendje szerint végezték a szent szolgálatot (liturgiát). Ez a tábla emlékeztessen hősies szerzetesi életükre és az ókori Oroszország és Magyarország történelmi és lelki kapcsolatára.”

– Nagy megtiszteltetés számomra, hogy fölszentelhettem és megáldhattam ezt az emléktáblát, amelyet azon a helyen állítottak fel, ahol az óorosz szerzetesek letelepedtek, kialakították otthonaikat és ahol az egész magyar földért imádkoztak. Ez a hely az egyik tanúbizonysága azoknak a kapcsolatoknak, amelyek a régi Oroszország és a Magyar Királyság között fennálltak – emelte ki avatóbeszédében Hilarion Alfejev orosz metropolita, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjének kormányzója.

Mihályi Jeromos atya, a Tihanyi Bencés Apátság perjele szintén a két ország, illetve a keleti és a nyugati szerzetes-közösség közti kapcsolat fontosságát hangsúlyozta:

– Ferenc pápa, amikor nemrégiben Magyarországon járt, hazánkat a hidak országának nevezte. Most, amikor ezen a szent helyen állunk, a híd egyik építőkövénél is vagyunk, amelyet a keleti és a nyugati szerzetesek együtt raktak le. A Barátlakások helyszíne nemcsak szent hely volt, hanem az is lesz – mondta, utalva arra, hogy a magyar kormány támogatásával az elmúlt hónapokban sikerült forrást szerezni a hely szakralitásának visszaállítására, arra, hogy aki a jövőben idelátogat, tudja is, hogy valójában hová érkezett.

Jevgenyij Arnoldovics Sztanyiszlavov az oroszországi föderáció rendkívüli és meghatalmazott nagykövete az emléktábla-avató ünnepség különös aktualitására hívta fel a figyelmet:
– Ez az emléktábla legyen mementó azon mai vezetők számára is, akik a világ sorsa felett döntenek. Figyelmeztesse őket arra, hogy milyen mélyek azok a kapcsolatok, amelyek népeinket összetartják. De emlékeztesse őket arra is, hogy a világ népei a hagyományos értékeket tartják nagy becsben, és azokat is szeretnék gyakorolni.

Hilarion Alfejev orosz metropolita a rendezvény végén az elismerés és a további jó kapcsolat jeleként egy Szent Istvánt ábrázoló ikont ajándékozott a Tihanyi Bencés Apátságnak.

1 2 3 4 5 / 5