Történelmünk öt tételben

– Hogyan született zenés darab a Szent Koronáról?

– Évekkel ezelőtt egy kormányrendelet értelmében egymilliárd forint keretösszegű pályázatot írtak ki a Szent Korona jelentőségét bemutató rendezvények, művészeti alkotások támogatására. Meglepve tapasztaltam, hogy környezetemben senki nem mozdult erre a lehetőségre, bár beszéltem producerekkel, rendezőkkel, zenészekkel. Akkor elhatároztam, hogy én fogok összehozni valamit, hiszen a Szent Korona nem csupán egy a világ számos királyi koronája közöl, hanem a magyar jogtörténet legősibb és legfontosabb, megtörhetetlen összetartó erejű szereplője, jelképrendszerében egyedülálló tudás és lelkiség képviselője.

Sokat gondolkodtam, hogy miként fogjam meg a témát, milyen művészi formában lehetne leghatásosabban megfogalmazni az üzenetet. Nagyon szeretem a zenét, a zene energiáját, és láttam már néhány, látványvilágában is óriási erejű koncertet, ezért végül úgy döntöttem, hogy hangokban fogalmazom meg, hogy miért fontos a magyarság számára a Szent Korona.

– Hogyan képzeljük el az alkotás folyamatát?

– Amint kikristályosodott az oratórium gondolata, társakat kerestem a megvalósításhoz. Varga Tibor barátommal egy általa szervezett esztergomi Boldogasszony-ünnepségen ismerkedtem meg, ahová engem is meghívtak. Sokat beszélgettünk, lenyűgözött a hatalmas tudása. Ő elsősorban jogtörténészként ismert, de több verseskötete is megjelent. Vele írtuk meg a szövegeket. Gulya Róbert zeneszerző barátommal sokat dolgoztunk együtt, ő írta az összes eddigi filmem zenéjét. Ő egy nagyon széles műveltségű, elhivatott művész. A Covid-időszakban kezdődött az alkotási folyamat, így időnk bőven volt a legapróbb részletek kidolgozására is. Rengeteg konferenciabeszélgetést folytattunk, míg végül megszületett az öttételes, hetvenhárom perces oratórium, amely a magyar történelem fontos eseményeit idézi meg. Nagy, látványos színpadi művet álmodtunk meg, a Boldogasszonyt megjelenítő szólistánk Rálik Szilvia Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész, férfi partnere a mexikói születésű, Dunakeszin élő nemzetközi hírű bassz-bariton, Manuel Betancourt Camino.

– Miként épül fel az oratórium?

– Alapvetésként fogadtuk el, hogy mivel a Szent Korona keletkezéstörténete körül máig tudományos viták folynak, mi a magyar hagyományban élő misztériumát fogjuk valóságalapnak tekinteni. Furcsállom, hogy egyes egyházi vezetők néha olyanokat mondanak, hogy ne keverjük össze a Bibliát a tudománnyal, hiszen a Könyvek Könyve nem tudományos, hanem hitbéli kérdésekkel foglalkozik. Ez persze igaz, de nem véletlen, hogy egyre több, főleg természettudományos kutatás tökéletesen igazolja a Biblia bizonyos téziseit. Szent János evangéliuma így kezdődik: „Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige, ő volt kezdetben Istennél. Minden általa lett, nélküle semmi sem lett, ami lett.” Az ige kimondva hang. Minden hang rezgés, ami bizonyos frekvencián szólal meg. Köztudott, hogy bizonyos frekvenciák hatására az anyagok szerkezete meg tud változni, például egy üvegpohár hullámzó mozgást vesz fel, szinte folyékony halmazállapotúnak tűnik, aztán a feszültségtől szétrobban. Einstein szerint az anyag maga a látható energia. Ezen a gondolatmeneten elindulva messzire juthatnánk, maradjunk annyiban, hogy ebből a megközelítésből, kellő szerénységgel, a világot létrehozó teremtő hangtól indítottuk az oratóriumot, hogy a végén megérkezzünk a mi korunkba.

– Mely történelmi pillanatokat eleveníti fel a mű?

– Az első tételben a teremtéssel létrejön az archiregnum, az akkori Magyar Birodalom – ezt nem mi találtuk ki, régi források szerint a kor idegen birodalmai emlegettek így minket. A folytatásban a magyar történelem néhány olyan meghatározó pillanata elevenedik meg, amely a Szent Korona törhetetlen erejét bizonyítja. Ilyen a hazatérésnek is nevezhető honteremtés, ilyen Szent István és Szent László történelmi műve. Akárcsak a második tételben megelevenedő nándorfehérvári diadal, amit nagy részletességgel írtunk meg. Ez volt a világon a kereszténység védelmében megvívott legnagyobb csata, amelyben a kor legerősebb, legjobban felszerelt, háromszoros túlerőben lévő hadseregét győzte le a Hunyadi János és Kapisztrán Szent János által vezetett, mindössze egy maroknyi képzett katonát soraiban tudó, jobbára búcsújárókból, polgárokból álló keresztes sereg. Győzelmükre senki nem fogadott volna, mégis megtörtént. Feljegyzésekből tudjuk, hogy a harcosok könnyezve mentek a csatába. De ezek nem a félelem, hanem a végtelen és rendíthetetlen hit könnyei voltak. Arról is írások maradtak fenn, hogy a keresztény sereg veszteségei létszámarányosan elenyészőek voltak az oszmánokéhoz képest. Ez fizikailag megmagyarázhatatlan. A nándorfehérvári győzelem a hit diadala volt, igazi Isten-csoda! Tiszteletére a Magyarországot egyedül támogató III. Kallixtusz pápa kihirdette a déli harangszót, és a nándorfehérvári diadal római hírül vételének emlékére a nyugati kereszténységben is bevezette Urunk színeváltozásának augusztus 6-i ünnepét.

– Mely történelmi események következnek ezután?

– A harmadik tétel Mátyás király koronázásáról szól. A magyar királyokat mindig hosszú, aprólékos szertartásrenddel kísért szentmise során koronázták meg, az uralkodókban és a nemzetben is újra és újra tudatosítva ezzel a Szent Koronának az emberin túli világból vett kizárólagos jogteremtő erejét. Sajnos Mátyás királyi esküjének szövege nem maradt fenn, Hunyadi János kormányzói esküjéé viszont igen, ezért az alkotói szabadsággal élve azt emeltük át, nem alaptalanul feltételezve, hogy aligha lehettek nagy eltérések. Decsy Sámuelnek az 1792-ben írt, A magyar Szent Koronának és az ahhoz tartozó tárgyaknak históriája című munkája szerint a királykoronázási eskü szövege gyakorlatilag mindig ugyanaz volt, ami logikus is. Mátyásra azért esett a választásunk, mert ő volt a Magyar Apostoli Királyság régi fényének utolsó nagy uralkodója, utána az oszmán hódítás és az európai geopolitikai hatalmi játszmák miatt csatatérré lett Magyarország folyamatosan veszített politikai és népességi erejéből. Ezt a kommunistákig tartó ötszáz éves szenvedéstörténetet fogalmaztuk meg a negyedik tételben. Az ötödikben pedig a sejtett-vágyott jövőbe tekintünk.

– Milyen lehet ez a jövő?

– Meggyőződésem, hogy a nagy tragédiákat okozó sok évszázados romlás ellenére csak rajtunk múlik, miként alakítjuk a sorsunkat. Nincs végzet, a kudarcélmények nem határozzák meg a jövőt. A Szent Korona tagjaiként újra felszíthatjuk lelkünkben a megtartó hitet, és a már megkezdődött világfordulásnak ezúttal győztesei lehetünk. Az ideológiai propagandává züllesztett olimpiai megnyitó után Emmanuel Macron azt írta az interneten, hogy „ez Franciaország”. Lelke rajta. Mi erre a Szent Korona csodáját bemutatva azt feleljük, hogy ez viszont Magyarország. És ez egészen más minőséget képvisel.

– Mikor lesz a bemutató?

– Dunakeszi polgárként kifejezetten törekedtem arra, hogy ez egy lokális produkció legyen. Az augusztus 20-án este nyolc órakor a dunakeszi Katonadombon belépő nélkül látható ősbemutatón kisvárosunk hetvenfős szimfonikus zenekara játszik a rendkívül energikus Farkas Pál vezényletével, és egy kétszáz fős kórus is énekel a műben. Erőteljes, nagy hatású előadás lesz a színpad teljes szélességében felépített hatalmas ledfalakkal a háttérben, amelyeken a librettót vizuálisan is érthetővé tevő történelmi témájú képek láthatók majd.